TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A gazdasági bizottság az államháztartásról szóló törvénymódosítási javaslatot megtárgyalta és jelentõs többséggel általános vitára alkalmasnak minõsítette.
A javaslat a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben és az államháztartás pénzügyi likviditási gondjai közepette nagyon jelentõs javaslat, ami lényegesen módosíthat az államháztartás helyzetén, és az államháztartás gyakorlati munkájának megjavítását fogja eredményezni. A bizottság egyértelmûen támogatta a javaslatot azért, mert a költségvetésnek jelentõs megtakarításokat fog hozni ez a módosítás, és az ellenõrzési rendszernek egy olyan formáját alakítja ki, amely a közpénzek célszerû felhasználásának racionalitását ugyancsak biztosítani fogja.
A törvényjavaslat elfogadása és a törvényjavaslatban elfogadott tendenciák késõbbiekben szélesebb körben való érvényesítése azonban problémákat is felvet, ezekrõl tudnunk kell. Nyilvánvaló dolog, hogy a kincstár létrehozása, a kincstár ilyen funkciókkal való megterhelése egy új adminisztratív apparátus létrehozását követeli, ami nem öröm, ami költség, és amit nemcsak jól, hanem gyöngén és közepesen is végre lehet hajtani. Nagyon óvatosan kell eljárni azoknak, akik ezzel a kérdéssel a gyakorlatban foglalkoznak, hogy egy kis létszámú és hatékony apparátus létrehozására kerüljön sor.
A második kérdés, amit a problémák között említeni szeretnék, az az, hogy nyilvánvaló: egy ilyen nagy kiterjedésû intézményrendszer, ami az államháztartás keretében mûködik, az sok kifizetõhely, sok döntési hely együttesét jelenti, amihez pénzre, pénzforgalomra van szükség. És a pénzforgalom lebonyolítása az ilyen egyszerûsítéseken túl, ami egyértelmûen racionalitást jelent, hogy egymásnak nem kell átutalni pénzt, az egyik zsebbõl a másik zsebbe történõ átutalás nem kell hogy idõt vegyen igénybe, egyszerûen papírmunkaként is megoldható.
(10.30)
A tényleges pénzforgalom azonban általában a bankokon keresztül jobban bonyolódik, mint egy központi intézményben. A bankok egymással versenyben vannak, a bankoknál elhelyezett pénzek a bankok likviditását jelentik, tehát itt nemcsak pozitívumok, hanem pozitívumok és negatívumok vannak egymással szembeállítva, és ezért különösen a kincstár tevékenységének továbbfejlesztése esetében ezekrõl a kérdésekrõl fontos lesz gondoskodni, és végiggondolni a gyakorlati megállapítások és döntések racionalitását.
Jelenleg azonban ez a rendszer még csak szûk körben fog mozogni, és ilyen értelemben én a magam részérõl és a bizottság többsége nem látok kétséget afelõl, hogy ennek ezen körben való megvalósítása célszerû.
Az utolsó két mondat, amit még el szeretnék mondani a bizottsági vitával kapcsolatosan az, hogy azok a kérdések, amelyek Akar államtitkár úr beszámolójában szerepeltek, hogy az államháztartási törvény módosításának nem ez az egyedüli fontos kérdése, és magának a kincstári tevékenységnek is még számtalan nagyon fontos kérdése van, amelyet az Országgyûlésnek rendeznie kell. Ezek lényeges megállapítások, és azt hiszem, hogy a magyar nép, a parlamenti képviselõk várják a kormány elõterjesztését mindazokban a kérdésekben, amelyek az államháztartási törvénnyel kapcsolatosan fontosak, s még ez idén rendezendõk, és mindazokban a kérdésekben, amelyek a kincstár tevékenységének kifejlesztésével és racionális mûködtetésével összefüggnek, és amelyek ugyancsak nagyon fontosak.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)