TÓTH SÁNDOR, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Köszönöm a szót és a mikrofont.
Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság október 25-i ülésén tárgyalta a kormány által T/1548. számon benyújtott, az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. számú törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságát.
A bizottsági ülésen körvonalazódott álláspont szerint az adózás rendjérõl szóló törvény közismerten eljárásjogi törvény. Így szükségképpen elég szoros kapcsolatban kell állnia az anyagi adójogszabályokkal és - mint ahogy itt elhangzott - jó néhány anyagi adótörvény változik.
Az adóhatósági eszköztár kiszélesítésével kapcsolatban a törvénymódosítás egyik legszélesebb csokra a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében az adóhatósági fellépés jogi feltételeinek a megteremtése, másrészrõl - mint minden évben - azt is célul tûzte ki a kormányzat, hogy ahol csak lehet, az adózók kötelezettségeit egyszerûsítse, illetve az adóhatóság adminisztrációs terheit is szûkítse.
Végül, de nem utolsósorban egy sor jogértelmezést segítõ, jogbizonytalanságot megszüntetõ törvénypontosítást vezet át a javaslat a ma hatályos szövegen. A bizottság korábbi ülésein is többször felvetõdött a társadalmi-gazdasági átalakulás szükségszerû, nemkívánatos kísérõjelenségeként megjelenõ, erõteljes növekedést mutató feketegazdaság további térnyerésének megakadályozása, e társadalmi-gazdasági jelenség elviselhetõ mértékre történõ visszaszorításának igénye, mely meglehetõsen komplex feladat. Ezért a bizottság üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy azok az adóztatás jelenlegi s nehezen változtatható személyi és tárgyi feltételei között miként szolgálhatnák jobban a feketegazdaság visszaszorítását a jelenleg nem vagy alig adózó rétegek hatásosabb bevonását a közteherviselésbe, minthogy elsõsorban az egyéni vállalkozók évrõl évre nominálisan is csökkenõ jövedelemrõl adnak számot, gyakorlatilag csak bevételeik egy részét szerepeltetik a bevallásban, személyes felhasználásaik jelentõs részét pedig a vállalkozás költségei között számolják el, s így jövedelmük az alkalmazottak jövedelmének alig egynegyedét teszi ki.
A bizottsági ülésen vita bontakozott ki arról a módosítástervezetrõl, amely a tervezet 2. számú mellékletében gyakorlatilag a jövedelemadó-elõleget az eddigi 20-áról egy úgynevezett részteljesítéssel elõrehozza 5-ére, mely részteljesítés természetét tekintve azonos az adóelõleggel, megfizetésének módját illetõen, valamint elmaradása esetében az alkalmazandó jogkövetkezményeket illetõen is.
Igaz, hogy a munkáltatóknak nem a tárgyhavi elszámolás egész elõlegét kell 5-én megfizetniük, hanem a tárgyhót megelõzõ hóban megfizetett elõleg 50 százalékát kell ilyen módon befizetni. Ebben a változtatásban azt tartjuk a legrosszabbnak, hogy az elõzõ hónap 50 százalékát kell befizetni, mert ahol hónapról hónapra változik a létszám, ott ez már hátrányos, és esetenként zavaros lehet.
Ez a javaslat alapvetõen a költségvetés érdekeit szolgálja, nevezetesen, hogy a költségvetés finanszírozási kötelezettségei a hó elejére esnek, a legjelentõsebb vagy a legmarkánsabban jelentkezõ bevétel a jövedelemadó és a levont jövedelemadó-elõleg pedig az elõzõek szerint a tárgyhó 20-án. Emiatt a költségvetés örökösen hitelt kénytelen felvenni, s ezáltal kamatveszteségei vannak. Ezt kívánja tehát csökkenteni ez a javaslat.
Ilyen alapon viszont azt is ki lehetne mondani, hogy a vállalkozók, a munkáltatók fizessenek be x-szer tízezer vagy százezer forintot minden hónap 5-én, ez körülbelül ugyanazt takarná, mint hogy a le nem vont személyi jövedelemadót fizessék be elõre. A bizottság ezt a kérdést mérlegelni fogja, és lehetõségei szerint a részletes vitában módosító javaslattal fog ez irányban élni.
Ugyancsak felmerült, hogy az adózás rendjérõl szóló törvénytervezet egyik esetben elõrehozza a befizetési kötelezettséget, míg más esetben a kifizetési kötelezettség kapcsán a hatályos szabályozásban elõírt 30 napos törvényi határidõt 45 napra változtatja annak érdekében, hogy az állami adóhatóság elkerülhesse a határidõ túllépésében megnyilvánuló törvénysértést. Ezzel a két dologgal bizonyos adónemeknél szinte már egy hónapot nyerhet a költségvetés.
Végül is a gazdasági bizottság az adózás rendjérõl szóló törvényjavaslat módosításával egyetértett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül azt általános vitára alkalmasnak találta. (Szórványos taps.)