DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc után sok polgártársunk vesztét az okozta, hogy az ávósok lefényképezték, amint valamelyik forradalmi esemény helyszínén jelen van, még ha a legbékésebb szándékkal is. A magyar társadalomban tehát még él az emléke a hatósági fényképezés következményeinek, és ezért okkal tart tõle.
Ebbõl is, de nemcsak ebbõl kiindulva kérdezem, mi indította a kormányt kémlelõ kamerák tömegének a felszerelésére a Szabadság téren október 22-én rendezett MIÉP-tüntetésen. Mi módon szolgálta ez az eszköz a megalapozatlanul feltételezett törvénytelen akciók kivédését akkor, amikor a biztonságra sok ezer látható és láthatatlan rendõr ügyelt? Kik nézték akkor, milyen jogon és kik nézhetik ezután ezt a közvetítést, illetve a filmeket? Volt-e vagy van-e köztük esetleg külföldi állampolgár is, illetõleg diplomata? Milyen célból rögzítették a tüntetõk arcait? Kizárható-e, hogy munkaügyi vagy pártcélokra felhasználják a felvételeket? Ha ez elõ van írva, akkor kértek-e engedélyt a felvételek készítéséhez az arra illetékes szervtõl és kaptak-e? Ha jogszerûtlenül történtek a felvételek, akkor lesz-e felelõsségrevonás az ügyben? Miért tekinti a kormány ilyen módon ellenõrizendõ, másodrendû állampolgároknak azokat, akik ellene tüntetnek?
Mit tesz a kormány ezen pártállami hajlandóságának megfékezésére, hajlandó- e demokratikus önkorlátozásra? Mi fog történni a tüntetõkrõl készített felvételekkel? Nem elégséges számomra a rendõrség szóvivõjének az újságokban közzétett nyilatkozata, amely szerint a felvételeket majd megsemmisítik, ha új felvétel kerül a szalagokra. Ez egyszerûen nevetséges. Mi a biztosítéka annak, hogy a felvételek nem kerülnek illetéktelen kezekbe? Köszönöm. (Taps a KDNP és az FKGP soraiban.)