KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Elõre kell bocsátanom, hogy a hasonló jellegû rendezvényekrõl a rendõrség '90-94 között is készített képfelvételeket, emlékeztetek a '92. október 23. körül kialakult vitára. A különbség annyi, hogy 1994. október 1-je óta ezt a rendõrségi törvényben rögzített felhatalmazás alapján teheti meg. Hogy aztán nevezhetjük-e az elõzõ kormányt pártállami módszerekkel dolgozó kormánynak, ezt én nem mondanám, de ön közelebb állt hozzá, ezért jobban meg tudja esetleg ítélni a kérdést. (Derültség.)
A rendõr, illetõleg a más személy által készített kép- és hangfelvétel hatósági eljárásban történõ felhasználását tartalmazzák tehát ezek a jogszabályi elõírások. A személyiségi jogok körében törvény védi a képmáshoz, hangfelvételhez fûzõdõ jogokat. Nem tekinthetõ az állampolgárokat ellenõrzõ pártállami módszernek, ellenkezõleg, éppen a jogállamiság egyik garanciáját jelentheti az, hogy a hagyományos bizonyítási eszközök mellett a rendõrség videotechnika alkalmazásával is dokumentálja az eseményeket, valamint saját intézkedéseit. A demonstrációkon a rendõrség által készített videofelvételek a hatóság oldaláról egyrészt alátámasztják a fellépés jogszerûségét vagy éppen jogszerûtlenségét, az érintettek oldaláról pedig egy esetleges késõbbi büntetõ- vagy szabálysértési eljárás során bizonyítékul szolgálhatnak az ártatlanság vagy a vétkesség megállapításához. A felvételeket a rendõrség nem archiválja, azokat letörli, amióta az ombudsman hivatal felállt, azóta meg tudjuk hívni õket, legyenek ott, amikor ezeket a felvételeket a rendõrség megsemmisíti.
Azt gondolom, hogy semmilyen hátsó, rossz szándékot ezek mögött nem kell feltételezni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)