AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Megelõzte ezt a képviselõk és a bizottságok lelkiismeretes elõkészítõ munkája, amelyet szeretnék megköszönni önöknek, s egyúttal azt is, hogy a törvényjavaslat ilyen rövid idõ alatt elérkezhetett e lényeges döntéshozatal fázisába.
Köszönettel vettük a tisztelt képviselõk módosító indítványait. Jelentõs részüket el tudjuk fogadni, mert hozzájárulnak a törvényjavaslat koncepciójának teljesebb megvalósulásához, valamint az értelmezést segítõ, illetve pontosító javaslatokat tartalmaznak.
Most, mielõtt a végleges döntés az új devizatörvényrõl megszületik, engedjék meg, hogy röviden visszatérjek ennek néhány elemére. A törvényjavaslat a devizaszabályozás területén jelentõs liberalizációt valósít meg. A korábbi - a mindennapi élet számtalan területét átható - korlátozások megszüntetése több szempontból is indokolt: kiköveteli a piacgazdaság elért szintje és szükségessé teszi a globalizálódó világgazdaságba való fokozódó integrálódásunk. Ugyanakkor a teljes liberalizációhoz vezetõ úton csak lépésenként haladhatunk elõre. A nemzetközi gyakorlatot és tapasztalatokat is figyelembe véve, most a vállalkozásokat és a lakosságot legközvetlenebbül érintõ, a folyó mûveletekre vonatkozó konvertibilitást teremtjük meg. A tõkemûveleteket elsõsorban a közvetlen befektetéseknél, azaz ott tesszük szabaddá, ahol azok a kereskedelem fejlõdését, az export bõvülését elõsegíthetik. Jelenleg azonban még másutt, a tõkemûveletek azon területein, ahol rövid idõ alatt jelentõs összegek mozdulhatnak meg - hirtelen befolyásolva a gazdasági folyamatokat -, bizonyos korlátozásokat indokolt fenntartani.
A devizatörvény számos elõremutató lépést tartalmaz a belföldiek devizához jutásának megkönnyítése érdekében. A vállalkozók és szervezetek minden, nem tõkemûveletnek minõsülõ tevékenységükkel összefüggõ célra forintért korlátlanul vásárolhatnak konvertibilis devizát, a külföldön történõ közvetlen vállalkozás esetén pedig, meghatározott feltételek teljesítése esetén, a befektetett összeg nagyságától függetlenül csak a devizahatóságnak történõ bejelentésre lesz szükség. Úgy vélem, hogy ez a kis- és középvállalkozások külpiaci jelenlétét segíti elõ azáltal, hogy a befektetésekkel kapcsolatos hazai eljárás lényegesen leegyszerûsödik.
További elõny, hogy a természetes személyek ezentúl választhatják azt a lehetõséget is, hogy külföldön egyéni vállalkozóként tevékenykedjenek, természetesen figyelemmel a külföldi szabályokra.
A törvényjavaslat a természetes személyek részére a turistakereten felül is számos lehetõséget nyújt, amely által meglévõ forintjukkal fizethetik különbözõ külföldi szolgáltatások igénybevételét, fogyasztási igényeik kielégítését. Lehetõség lesz a folyó mûveletek körében, külföldre történõ átutalás céljából konvertibilis deviza vásárlására, valamint külföldön történõ fizetés, illetve készpénzfelvétel céljára hazai bankkártya felhasználására is.
Nemcsak a tehetõsebbek számára tartalmaz könnyítéseket az új szabályozás, hiszen azok is kihasználhatják, akik egyszerre csak kisebb összegeket tudnak vagy szándékoznak külföldi áruk megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére költeni. Így például élhetnek külföldi könyvek vételárának, folyóiratok elõfizetési díjának forint ellenében történõ megvásárlásával.
Közeli hozzátartozók esetében lehetõség lesz a külföldi részére vagyoni érték ajándékozására is. Korlátozásmentessé válik a devizavásárlás külföldi gyógykezelés vagy külföldi tanulmányok költségeinek fedezésére.
Tisztelt Ház! Ahogy az elõbbiekben említett példák is mutatják, a törvénytervezet az úgynevezett folyó mûveletekre vonatkozó átválthatóság megteremtését célozza. Eszerint természetes személyek konvertibilis devizát bármely folyó fizetési célra, valutát, azaz készpénzt azonban csak keretkötöttséggel, az úgynevezett turistaellátmány erejéig vásárolhatnak. Ezenfelül konvertibilis valuta vásárlására külföldön, folyó mûveleti célokra forintra szóló bankkártya felhasználásával lesz lehetõség.
Ezzel összefüggésben támogatjuk a gazdasági bizottság módosító indítványát, amely a valutavásárlási lehetõséget szélesíti a névre szóló takarékbetétkönyv felhasználásával. Az indítvány a készpénzkímélõ valutavásárlást egy újabb eszközzel bõvíti, amely egyben talán könnyebben hozzáférhetõ a lakosság számára, mint a bankkártya, és külföldön jól bevált módszernek tekinthetõ. A törvényjavaslat szerint, amennyiben az adott folyó mûveleti célra szükséges valutaösszegnél több vásárlására kerül sor, a többletet forintra kell váltani. Ezzel összhangban a forintért vásárolt konvertibilis valuta turistakeretet meghaladó összege nem helyezhetõ devizaszámlára. E szabályozási logikához illeszkedik az is, hogy konvertibilis valutát nem lehet korlátozás nélkül az országból kivinni.
A valutalap a természetes személyek konvertibilis valutavásárlásának bevált adminisztrációs eszköze. Az adminisztráció egyszerûsítése érdekében támogatjuk azt a módosító indítványt, amely szerint a valuta felvételéhez elegendõ lesz vagy a személyi igazolvány, vagy az útlevél és a valutalapnak az együttes felmutatása. A szabályozás célja annak megakadályozása, hogy forint ellenében történõ konvertibilis valutavásárláson keresztül az egyébként még korlátozni szándékozott tõkemûveletekre kerüljön sor. A turistakeret fenntartása és a kapcsolódó szabályozás tehát nem a folyó mûveletekre történõ fizetési lehetõségek limitálását, hanem a tõkemûveletek területén átmenetileg fenntartani szándékozott korlátozások ellenõrizhetõségét célozza.
A javasolt szabályozás logikus félutat jelent a folyó mûveleti konvertibilitás és a teljes konvertibilitás között. Más, lényegesen eltérõ korlátozási rendszert nem tartunk kivihetõnek a jelenlegi szerzett jogok csorbítása nélkül. Teljesen ellentmondásmentes rendszert csupán a teljes liberalizáció jelenthetne. Ismereteink szerint azonban nincs példa olyan, más országban végrehajtott, tartósan sikeres liberalizációra, amelyre fél évszázados kötöttségbõl, jelentõs eladósodottság mellett, egy lépésben került volna sor. Nem tudunk egyetérteni ezért azokkal a javaslatokkal, amelyek a lakossági konvertibilis deviza- és valutavásárlás teljes felszabadítását célozzák most.
A törvényjavaslat szerint a folyó fizetési tételekre külföldön történõ fizetés céljából, utólagos ellenõrzés mellett korlátozás nélküli valutavásárlásra lesz lehetõség. A javaslatban foglalt elszámolási kötelezettség természetesen nem jelenti azt, hogy a devizahatóság minden egyes valutafelvétel esetén a külföldi fizetést ellenõrzi. Ennek érdekében kormányrendeletben kívánjuk rögzíteni azt, hogy tételes ellenõrzésre mikor, milyen körben kerüljön sor, különbséget téve a természetes személyek és a vállalkozások között.
Tisztelt Ház! Több módosító indítvány javasolja a valutakiviteli igazolás megszüntetését. Ezzel nem tudunk egyetérteni, mivel az igazolás több célt is szolgál. Így például a kiviteli igazoláson keresztül követhetõ, hogy a devizakülföldi birtokában lévõ deviza, illetve valuta vásárlása a törvényben foglalt feltételekkel történt, illetve azt korábban behozta az országba, amelynek igazolására az értékbehozatali tanúsítvány szolgál.
Összességében a kiviteli szabályok törvényjavaslatban foglalt módon történõ elfogadását javasoljuk, mint amely megoldások összhangban vannak a szabályozás egészével. Van olyan javaslat, amely szerint indokolt lenne az ügyvédi, közjegyzõi, szabadalmi ügyvivõi tevékenységek felvétele a nemzetközi gazdasági tevékenységet végzõk körébe. Az indítványt nem támogatjuk, mivel a fenti tevékenységek belföldön végzett szolgáltatásnak minõsülnek. A belföldön történõ fizetés pedig - lévén a forint a törvényes fizetõeszköz - fõ szabályként forintban történik.
A javaslat elfogadásának következménye az lenne, hogy külföldiek csak konvertibilis valutával fizethetnének, amely érthetetlen megkötés lenne, különösen természetes személyek esetében. Ezt követõen azonban a szolgáltatást nyújtóknak a devizabevételt változatlanul forintra kellene váltaniuk.
A törvényjavaslat révén jelentõsen leszûkül a devizahatósági engedéllyel végezhetõ mûveletek köre. Néhány területen azonban lényeges érdekeink fûzõdnek ahhoz, hogy a gazdasági folyamatok jól követhetõk legyenek. Ezért továbbra is javasoljuk fenntartani a devizahatósági engedélyezést ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön lévõ ingó dolgok tekintetében adásvételi vagy egyéb szerzõdést kössön.
Több javaslat érinti a devizaszámlára történõ bevételek körének bõvítését. Javasolják, hogy úgy a vállalkozók, mint a természetes személyek esetében a tõkemûveletekbõl származó bevételek is devizaszámlára tehetõk legyenek. Ezt két okból nem látjuk ma megvalósíthatónak: egyrészt mivel a befektetések megvalósításához a devizabelföldiek forintért vásárolhatnak konvertibilis devizát, másrészt a tõkemûveletekkel kapcsolatos spekulációs tõkemozgások elkerülését is célozza e tételek bevételeinek forintosítási kötelezettsége.
Tisztelt Ház! A módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalásuk elõtt még egyszer szeretném megköszönni alkotó hozzájárulásukat a devizatörvény tervezetének alakításához. E törvényjavaslattal ennek a törvényhozási ciklusnak egyik legjelentõsebb gazdasági törvénye került az Országgyûlés elé, és elfogadásával Magyarországon végleg lezárul a kötött devizagazdálkodás 1931 óta fennálló korszaka. A forint az IMF-alapokmány VIII. cikkelye szerinti értelmezésben konvertibilissé válik.
A gazdasági stabilizáció elõrehaladtával természetesen a törvényjavaslatban még szereplõ korlátozások fokozatos lebontására kerülhet sor. Így a törvény egyes rendelkezéseit a késõbbiekben a tisztelt Ház remélhetõleg újólagosan tárgyalni fogja.
A kormány a módosító indítványokkal kapcsolatos véleményének kialakítása során gondosan mérlegelte azok illeszthetõségét a törvény koncepciójához és konkrét megoldásaihoz, a liberalizáció elérhetõ szintjéhez. Számos indítványt elfogadásra javasol, az elõzõekben említett lényegesebb kérdésekben azonban nem lát lehetõséget azoknak jelenleg a törvénybe foglalására.
Kérem azért a tisztelt Házat a módosító indítványokkal kapcsolatban a kormány álláspontjának elfogadására és a törvényjavaslat egészének megszavazására. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánykoalíció padsoraiban.)
(18.20)