LÁNYI ZSOLT, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Megint elõttünk fekszik egy csomag, amely hatféle adót és az adó behajtásának rendjét szabályozza. Egy olyan csomag, amelyet nevezhetnénk talán adóreformnak, hogyha ez nem minden évben változna, nem minden évben másképpen festene.
Az "adóreform" kifejezést nem is nagyon szívesen használom, mert a mai magyar társadalom, ha ezt a szót hallja, hogy "reform", abban a pillanatban hideglelést kap. Tudniillik volt egészségügyi reform - és tönkrement az egészségügy; aztán mezõgazdasági reform - és nincs mezõgazdaság; aztán oktatási reform - és úgy néz ki, ahogy kinéz. Tehát ha most az adóreformot is "reform"-nak becézem, akkor félek, hogy a tisztelt hallgatók, a magyar társadalom rögtön ideges lesz.
Akkor inkább nem használom, hanem azt mondom: az adóra szükség van. Minden országban a költségvetés forrásoldalán a legnagyobb súllyal az adók összesége jelentkezik, amely finanszírozására szolgál a költségvetésnek, az újraelosztásnak és egyéb gazdasági feladatok megoldásának. Ez egyértelmûen az adóval kapcsolatos feladat és cél.
Van azonban egy általunk, a Független Kisgazdapárt által vélelmezett másik cél is. Az adóval lehet szabályozni a nemzetgazdaság különbözõ ágazatainak együttmûködését, lehet serkenteni adócsökkentésekkel olyan ágazatokat a termelésben, amelyek kitörési pontok lehetnek egy gazdaság, egy nemzetgazdaság életében; és lehetnek olyan adók, amelyek olyasmiket sújtanak, amik nem annyira fontosak, nem elsõdlegesek, és ezzel talán más irányba tudják terelni a gazdaságot.
Mi ezt a célt, ezt a másodikat talán fontosabbnak tartjuk, mint az elsõt, amely egyértelmûen csak a költségvetés stabilitását próbálja eredményezni, szolgálni. Ezt a célt tehát mi fontosabbnak tartjuk, és ezzel a céllal kapcsolatban nemigen látunk eme két törvényben - a fogyasztási adóról és az általános forgalmi adóról szóló törvénytervezetben - konkrétan meghatározható, megfogható irányokat.
(16.10)
Ez egy nagy hiányossága ennek a törvénytervezetnek, ennek az adótörvénynek.
A másik dolog pedig az, hogy az elmúlt hetekben kormánypárti vezetõ politikusoktól, kormánypárti képviselõktõl és a kormány tagjaitól is kétféle dolgot hallottunk a rádióban, a televízióban, olvastunk az újságban. Az egyik az, hogy Magyarország túladóztatott. Ezt nem ellenzéki képviselõ, hanem kormánypárti képviselõ mondta. Ugyanakkor miniszterelnökünk, Horn Gyula nem oly régen azt mondta, hogy a magyar társadalom terhelhetõsége véges és nem lehet tovább terhelni a lakosságot, a társadalmat. Kérdezem, hogy e két kijelentéssel hogyan áll összefüggésben ez az adótörvény, amely gyakorlatilag a társadalomra mint fogyasztóra jelentõs többletköltségeket rak. Ha az adónemeket végignézzük általánosságban és nagy vonalakban, azt mondhatom, hogy szerény becslés szerint is körülbelül 15-20 százalékos többletköltséget jelent ezeknek az adóknak a bevezetése.
Ugyanakkor mindnyájan tudjuk - és ez is közszájon forog -, hogy Bokros pénzügyminiszter úr többször kijelentette különféle fórumokon, hogy a jövõ évben 4 százalékkal kell csökkennie a reáljövedelemnek. Ennek következtében a terhek nõnek a társadalomban, és ezek a terhek komolyan veszélyeztetik a társadalom középrétegét, amely megint további leszakadásra van ítélve a Független Kisgazdapárt és szerény véleményem szerint. Mert ha kicsit konkrétabban nézünk egy-két tételt, akkor - természetesen a teljesség igénye nélkül - két dologra szeretném felhívni tisztelt képviselõtársaim figyelmét. Az egyik a szállítási költségek növekedése. A tervezett szállítási költségek körülbelül 20 százalékkal nõnek. Különösen a személyszállítás költségeinél elég komoly gondot okoz, hogy például a kevés keresettel, jövedelemmel rendelkezõ nyugdíjasok vagy a jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezõ, de különféle tandíjakkal és egyebekkel amúgy is már megadóztatott diákság közlekedési költségei 20 százalékkal fognak emelkedni, mégpedig akkor, amikor a nemzeti alaptanterv és egyáltalán az egész oktatási koncepciónk alapján nagyon sok iskolát megszüntetnek, nagyon sok iskolát áthelyeznek, nagyon sokat kell utazni. Tehát a diákok, tanulók többet utaznak, ugyanakkor a személyszállítási költségek növekednek, ezáltal is jelentõs többletkiadást okozva. Ez sem érinti elõnyösen azt a társadalmi réteget, amely amúgy is ellehetetlenül lassan ebben az országban.
A másik dolog az, amit az elõttem szóló Varga képviselõtársam a tüzelõolajjal kapcsolatban mondott. Tegnap "A Hét"-ben hangzott el a következõ: egy átlagos kis háztartásban a fûtésre használt kõolajipari termék körülbelül 30-40 ezer forinttól 50-60 ezer forintig terjedõ havi költséget jelent. Ugyanott elhangzott illetékes szájából, hogy az állam kompenzációként az 5 milliárdból talán az egynegyedét tudja finanszírozni. Kérdezem én Varga képviselõtársam, hogy a háromnegyedét ki fogja fizetni? Az vajon nem terheli a lakosságot, nem terheli azt, aki fûteni akar? Nem terheli azt, aki kevés nyugdíjjal rendelkezik? Ez horribilis összeg! Gondoljunk bele a kereseti lehetõségekbe! Mindnyájan itt élünk, ebben az országban, mindnyájan fizetésbõl, tiszteletdíjból, nyugdíjból élünk stb. stb. Hogy tudja kifizetni egy család?! Hogy tud kifizetni 30-40 ezer forintot havonta, amikor talán az összes keresete nincs annyi ma egy családnak!? Ez egy érdekes kérdés, és tegnap hangzott el, tehát egészen friss dolog.
Ez is szinte lehetetlenné teszi ennek a törvénynek az elfogadását, ennek az adónemnek az ilyenfajta bevezetését, a kompenzációnak az ilyen "egynegyedes" gyengeségét. Ezért mi nem nagyon tartjuk elfogadhatónak így, ahogy most van, ezt az adóztatási módszert, ezt a két adónemet. És én meg merem kockáztatni, hogy a legjobb indulattal is, a legoptimálisabb módosító javaslatokkal is vajon rendbe lehet-e ezt szedni, vajon a lakosság ezt a terhet el tudja-e viselni - ez egy kérdés. Mindnyájunk felé felteszem, mindenki saját tudása, lelkiismerete és egyéb szerint válaszol rá.
Véleményünk szerint, a Kisgazdapárt véleménye szerint mik lesznek a következményei ennek a törvénynek, ha így, ahogy elõttünk van, törvényerõre emelkedik? Az infláció feltétlen növekedését fogja eredményezni! Az elõbb beszéltem a személyszállításról, de kell beszélnem az áruszállításról is. Az áruszállítás jelentõs tétel, és az mind realizálódni fog az árakban! A középrétegek tovább fognak nyomorodni. Egyre inkább elszegényednek, le fognak szakadni, nem bírják a versenyt és lehetetlen helyzetbe kerülnek. Ez a két igen jelentõs következmény, amivel - azt hiszem - mindnyájunknak számot kell vetni, ezért mindnyájunknak felelõssége van, azoknak is, akik ezt a törvényt megszavazzák, és akik az adóztatásnak eme formáját helyesnek tartják.
Nem utolsósorban szeretném hangsúlyozni azt is, hogy az egész társadalom határozott ellenállást fejt ki ez ellen az adócsomag ellen - és a költségvetés ellen is, amely most ugyan nem téma -, a társadalom nagy-nagy többsége nem ért egyet vele. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy nincs olyan társadalmi réteg - a tûzoltóktól kezdve, a pedagógusokon keresztül, egészen a rendõrökig -, mely ne berzenkedne, és ne jogosan követelné azt, hogy változzon ez a dolog, javuljanak az életkörülményeik, hogy ne kelljen éhen halniuk, hogy tudják a gyermekeiket nevelni. Mert ez a modernizáció ne eredményezze azt Magyarországon, hogy mire a modernizációt eléri az ország, addigra nem lesz, akinek modernizáltunk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiból.)