DR. KÁDÁR BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségének elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Nagy örömömre szolgál, hogy Keller László képviselõtársam, a bizottság alelnöke, igen korrektül ismertette azokat a véleményeket, amelyeket az ellenzéki pártok fejtettek ki - az õ tolmácsolásában természetesen - azokon a területeken, ahol az ellenzéki pártok megjelent képviselõi is látnak elõrelépést az 1996. évi költségvetésitörvény- tervezetben. Azonban nem árulok el nagy titkot, hogy a kisebbségi álláspont nem tartotta alkalmasnak vitára a törvénytervezetet, részben a törvénytervezetben foglalt cél-hierarchia, részben a megalapozottság, részben pedig a hatásvizsgálatok elmaradása miatt.
Mirõl van szó? Természetesen célokról és célrangsorolásokról minden költségvetési tervezet során igen hosszas vitát lehet nyitni. A kisebbségi álláspont megítélése szerint azonban ez a költségvetés-tervezet nem ad megfelelõ választ az ország elõtti növekedési, szerkezeti korszerûsödési, európai integrálódási, foglalkoztatási, mûködõképesség-javítási kihívásokra, hanem meglehetõs egyoldalúsággal, egysíkúsággal összpontosít a pénzügyi egyensúlyhiány kérdéseire és ezen belül is elsõsorban a költségvetési deficit lefaragásának a lehetõségeire.
Abban a kisebbség is egyetért, természetesen, hogy az eladósodást meg kell fékezni; elsõrangú prioritás a fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének javítása, hiszen a nagyvilág ezen keresztül ítéli meg Magyarországot. A kisebbség is egyetért természetesen - nem is tegnapelõtt óta - a megtakarítások, a beruházások és az export ösztönzésével, valamint az infláció megfékezésével, de az az állásfoglalása, hogy ezeket a célokat nem a költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott eszközökkel, elõirányzatokkal és forrásokkal lehet megvalósítani.
A Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyi kormányzat szemléletében még változatlanul él az a felfogás, hogy az ország alapvetõen a múltból örökölt, strukturális természetû és a rendszerváltásból fakadó, valamint gazdaságpolitikai félrefogásokból fakadó egyensúlyi problémáit rövid távú jövedelemelvonási terápiával lehet kezelni. Ez a megoldás természetesen a közgazdasági gondolkodás és a kisebbségi álláspont képviselõi számára nem elfogadható.
Aggályosnak tartják a kisebbségi álláspont képviselõi a költségvetés megalapozottságát. Rejtélyesnek tartják, hogy az adósávok, a tb-járulékok, a betegbiztosítási szabályozás elfogadása nélkül vagy az integrált alapok bevételeinek a felhasználásával kapcsolatos, jövõ évben meghozandó miniszteri rendeletek hiányában miként is álltak össze a különféle összegszerûségek. Aggályosnak tartják a kisebbségi álláspont képviselõi a vámbiztosíték bevételkénti szabályozásában ketyegõ hosszú, illetve középtávú - mindenesetre középtávú - idõzített bombát, amivel valamikor kétségkívül foglalkozni kell. Sajnálatosnak tartják, hogy nem készültek hatásvizsgálatok a költségvetés esetleges végrehajtása esetén bekövetkezõ társadalmi-gazdasági hatásokról. És természetesen - megfelelõ gazdasági megalapozottság és társadalmi támogatottság hiányában - ezt a törvényjavaslatot nem tekintik vitára alkalmasnak.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MDF, FKGP padsoraiban.)