DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Ahogy azt az elõbbi ismertetésbõl hallhattuk, 10 ellenzéki képviselõ a költségvetési törvényt a bizottságban kialakult vélemény alapján nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak. Elsõsorban - ahogyan ezt Kristóf képviselõtársam elõadta - a bíróságokkal kapcsolatos költségvetési tervezés és a törvényes kellékek elõírásainak nem megfelelõ volta miatt alakult ki ez az álláspontunk. Nem, mintha meg lennénk elégedve - mi, akik 10-en nem támogattuk és kisebbséget képeztünk ezen az ülésen - a költségvetésbõl ránk tartozó többi fejezetrésszel, tehát akár az Igazságügyi Minisztérium, mint minisztérium, költségvetésével, akár a büntetés-végrehajtás, akár az ügyészségek, akár pedig más, a bizottság kompetenciájába tartozó ügyek költségvetésével.
(11.40)
De tudomásul vesszük azt, hogy szerves részét képezi annak a teljesen elfogadhatatlan költségvetésnek, amelynek ilyen részével külön foglalkoznunk kell.
Amivel mégis foglalkozni szeretnénk, az szorosan kapcsolódik az elõbb elhangzottakhoz, tudniillik ez a bizottsági ülés egybeesett a miniszter úr beszámolójával, meghallgatásával, aki büszkén kijelentette, hogy több mint kétmilliárd forinttal tartalmaz ez a fejezet most többet a bírák szempontjából, mint tavaly. Azt már csak a gondos olvasás után lehetett utolérni, hogy ebbõl a kétmilliárd forintból 980 millió forint az a bizonyos 2 ezer forintos illetményemelés - a 18 ezer forintról 20 ezer forintra -, ami elégedetlenségre okot adó módon a bíráknál is tartalmazza ezt a bérfejlesztést. Továbbá 350 millió forint 186 új bírósági munkakör, zömmel bírák beállítása, tervezett felvétele vagy bírává válása folytán merült fel, akik tehát ugyanolyan nyomorúságos fizetést fognak majd kapni, mint amit két éve kapnak azok a bírók, akik az összes lehetséges fórumon, az összes lehetséges szervezetükön, törvényes képviseletükön, az Országos Bírói Tanácson, valamint az összes érdekképviseleti szervükön keresztül - akár közösen, akár külön-külön, akár a miniszterelnökhöz, akár a miniszterhez, akár másokhoz - most már sajnos, második éve fölöslegesen és reménytelenül leveleznek.
De nem ezzel a részével akarunk foglalkozni, hiszen úgy gondolom, a bíróságok mûködésével kapcsolatos alkotmányos aggályok nem kizárólag a bírák karbantartani elmulasztott és körülbelül 60 százalékkal inflálódott javadalmazásának a keretében oldhatóak meg, hanem a bíróságok mûködésével kapcsolatban. Nem másra, mint az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárára kívánok hivatkozni, aki szó szerint azt mondta a költségvetés erre vonatkozó részét illetõen a bizottsági tárgyaláson, hogy ami problémát okoz, az a felújítások lehetetlen, minimális volta. Összesen 255 millió forint jut a bíróságok úgynevezett felújítására, ebbõl is 100 millió forint egy új létesítmény, az árverési csarnok kialakítására, külön célhoz kötött elõirányzat.
Magától értetõdõen nem kérhetjük számon ettõl a kormánytól, amely alapvetõen különbözik alkotmányos és a hatalmi ágakról vallott felfogásában az elõzõ évek hasonló intézményeitõl, a bíróságok jelentõségének a felismerését. Tudomásul vettük, szomorúan konstatáltuk, hogy a kormány ebbõl a szempontból alapvetõen különbözik: a bíróságoknak - hogy úgy mondjam - nem olyan jelentõséget tulajdonít, ami a költségvetési elõirányzatokat illeti, mint a korábbi ciklusban. Tudomásul vettük ezt, és reméljük, hogy jobb napok jönnek majd a bíróságra, nem olyan sokára.
Amit nem tudunk tudomásul venni, az az, hogy a bíróságok intézménye az egyetlen olyan törvényes képviselettel rendelkezõ szerv, a kormánytól független, önálló hatalmi ágat képviselõ intézményrendszer, amely ugyan most szemforgató módon új fejezetet - külön 23. vagy nem tudom, hányas számú fejezetet - kapott ebben a költségvetésben, de éppen a fejezettel rendelkezni jogosultak nem adták az aláírásukat ehhez a költségvetéshez.
Tudom azt, hogy az Alkotmánybíróságnak van egy szûkítõ értelmezése, de az az igazság, tisztelt képviselõtársaim - és ez megfogalmazódott a kisebbségi véleményt kialakítók körében -, hogy sehol nem fordul elõ ebben a költségvetésben az, hogy a kormánytól független intézmény gazdája vagy törvényes képviselõje - mondjuk az Országgyûlés elnökétõl kezdve az Alkotmánybíróság elnökén keresztül, a legfõbb ügyész és mások - ne adta volna hozzájárulását, csak kizárólag az Országos Bírói Tanács hozzájárulása hiányzik. Úgy gondoltuk, hogy ennek itt hangot adva, a kisebbségi véleményünket elsõsorban ezzel kívánjuk indokolni, megköszönve figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)