PUCH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A gazdasági bizottság 1995. november 2-ai ülésén megtárgyalta a T/1456. számú, "A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése" címû törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak találta.
A gazdasági bizottság a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságának megítélésekor mérlegelte, hogy az 1995. év második felében megindult kedvezõ gazdaságpolitikai változások folytatása hogyan került átvezetésre az 1996. évi költségvetési törvényjavaslatba. A bizottság többsége elfogadta, hogy a stabilizációs intézkedések kedvezõ hatásai mára már érzékelhetõk. Az év második felében lelassult a fizetésimérleg-hiány és a költségvetés hiányának növekedési üteme. Megindult az exportnak az importot meghaladó bõvülése. Az év elején felgyorsuló infláció az év második felére erõteljesen lassulásnak indult. Mindez úgy valósult meg, hogy közben nõttek a beruházások és az ipari termelés. 1995 végére megvalósul a tervezett 1-2 százalékos gazdasági növekedés is.
Mindezen folyamatok megalapozhatják a költségvetési törvényben azon szándékokat, hogy a gazdasági növekedés folytatódjon, majd a késõbbiekben felgyorsulhasson, mivel csak ez biztosíthatja a meglévõ társadalmi feszültségek kezelését.
Így elfogadhatók azok a célok, hogy 1996-ban a külsõ adósságállomány ne emelkedjen, a belsõ adósságállomány növekedési üteme jelentõsen csökkenjen. A költségvetés részleteiben megvan a lehetõsége, hogy 1996-ban tovább nõjenek a beruházások, megalapozva egy késõbbi gazdasági teljesítménynövekedést, mindezen célok megvalósulását összhangba hozva egy 20 százalékos inflációval, melyhez a költségvetés megfelelõ eszközrendszert is biztosít. Így a bruttó hazai termék, a GDP 4 százalékát nem haladhatja meg a költségvetés hiánya. Megvan a költségvetésben az export további ösztönzésének a forrása, a beruházások támogatása. A költségvetés a költségvetés-finanszírozás átalakítására is tesz kísérletet, így a kincstár létrehozásával is számol. A kiadások hatékony felhasználására történõ ösztönzést is biztosítja megítélésünk szerint a költségvetési törvény.
Összességében a költségvetésben a bevételi fõösszegeket a gazdasági bizottság megalapozottnak ítélte. Ebben polémia a bizottsági ülésen csak a privatizációs bevételek megalapozottságát illetõen alakult ki. Végsõ soron a bizottság 1995-96. évben biztosítottnak látja a privatizációs bevételek tervezett 250 milliárd forintos szinten való teljesülését. Felmerült, hogy a privatizációs bevételek nem teljesítése esetén pótköltségvetésre lesz szükség. Szerencsére már '95-96-ban a privatizációs bevételek nem a költségvetés folyó kiadásainak fedezeteként szerepelnek, hanem a belsõ adósságállomány csökkentését szolgálják.
Azt gondolom, hogy mindenképpen gond, ha nem valósul meg megfelelõ ütemezéssel a privatizációs bevétel, de alapvetõen ez a kiadási oldalon csak a költségvetés kamatterheit növeli, és nem borítja fel a teljes költségvetést 1995-ben sem és így 1996-ban sem.
Mindezen érvek alapján összességében a gazdasági bizottság a költségvetést általános vitára ajánlja és általános vitára javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)