DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyûlés szociális és egészségügyi bizottsága 11 támogató szavazattal, 4 ellenében ajánlotta a tisztelt Háznak általános vitára a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatot támogatók is csak bizonyos követelmények megfogalmazása mellett és súlyos fenntartásokkal engedték útjára a tervezetet azért, hogy ne akadályozzák a törvény mielõbbi elfogadását.
Bizottságunk írásban és ismételten arra szólította fel a kormányt és a társadalombiztosítási önkormányzatokat, hogy tegyenek eleget a törvényi elõírásnak és a lehetõ legrövidebb idõn belül terjesszék be a társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetését azért, hogy az állami költségvetés vitájával egyidejûleg a két költségvetés kapcsolatait is áttekinthessük és ennek ismeretében szavazhassunk a jövõ évi költségvetésrõl.
Sem az elõzõ, sem a jelenlegi kormány nem tudott mind ez ideig eleget tenni annak az elõírásnak, hogy biztosítani kell a költségvetések egyidejû benyújtását és párhuzamos vitáját. Így olyan jelentõs kérdések nyitottak még, mint a jövõ évi munkáltatói járulékcsökkentés mértéke. Ehhez kapcsolódóan az Országos Egészségpénztár hiányának a nagysága, a létszámleépítéshez szükséges egyszeri kiadások fedezetéül rendelkezésre álló összegek kerete, a betegszabadság mértéke és ennek költségkihatása, illetve az, hogy az egészségügyi dolgozók eddig megígért béremelésének honnan lesz fedezete, és szerepel-e majd az Országos Egészségpénztár költségvetésében az amortizáció költsége is.
Az is megfogalmazódott, hogy nemcsak a társadalombiztosítási alapok költségvetésének hiánya miatt van bizonytalanság a költségvetési javaslatban, hanem a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása, valamint a családi pótlékról szóló törvény módosítása is átrendezheti a költségvetés elõirányzatait.
A vitában többen szóvá tettük, hogy nemcsak a szociálpolitikát érintõ ötvenmilliárdos csökkentés - ami mintegy tíz százalékot jelent - nagyságrendje, aránya vitatható a mi részünkrõl, hanem annak belsõ struktúrája is. Csökken nemcsak a PM kezelésében levõ pénzeszközök nagyságrendje vagy a társadalombiztosítás által folyósított ellátások kerete, hanem ami fájdalmasabb - és errõl az imént hallottunk - az önkormányzatok rendelkezésére álló összeg is.
Egyedül a Népjóléti Minisztérium kezelésében levõ források nõnek 8,2 milliárdról mintegy 10 milliárdra. Ebbõl is azonban hivatalok létesítésére kívánnak fordítani mintegy 800 milliót. Az olyannyira sürgetett reformok támogatására mindössze 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez a szociális és egészségügyi reformok fedezetére összesen szerepel.
A jövõbe mutató programok fedezete vagy csökken, vagy egyáltalán nem szerepel. A háziápolásra rendelkezésre álló elmúlt évi összegekre, illetve a bölcsõdét helyettesítõ ellátási formák támogatására szolgáló pályázatok keretére gondolok most.
Aggasztónak tartottuk azt, hogy a kincstári szervezet bevezetésére sem az önkormányzatok, sem az intézmények nincsenek felkészítve.
Összességében a költségvetés tervezetében nem találtuk nyomát annak a törekvésnek, hogy az elvonások mellett az ellátottak ellátásai is valamilyen formában növekednek majd. Számunkra is éppen ezért csak jelentõs módosításokkal lesz támogatható ez a törvényjavaslat. Reméljük, hogy ezen módosításoknak a benyújtására és a kormánnyal való elfogadtatására lesz esélyünk.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)