CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság november 1-jén beható vitát folytatott a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló T/1456-os törvényjavaslatról. A többségi álláspontot 12 támogató, 3 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a bizottságunk. Úgy ítéltük meg, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem ütközik az alkotmányba és más törvényekbe, a szabályozási elvei megfelelõek; közérdek a költségvetési törvény elfogadása, ezért a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Ugyanakkor megfogalmazódott: az általános vita megkezdésének feltétele, hogy a közoktatás finanszírozását tartalmazó mellékletet a képviselõk kézhez kapják, a jelenlegi elõterjesztés ugyanis csak hét hónapra ad garanciát a közoktatás finanszírozására.
A bizottság több ponton szakmailag vitathatónak érzi az elõterjesztést, úgy véli, hogy az elõterjesztõ és a bizottság között a módosító indítványok tárgyalásakor egyetértésre kellene jutni a következõ öt témakörben.
1. A bizottság a hatáskörébe tartozó alapok megszüntetését és tárca szintû költségvetésbe emelését nem látja indokoltnak, szakmailag megalapozottnak. Az OTKÁ-ról, a Felzárkózás az Európai Felsõoktatáshoz Alapról nemrégiben hatpárti egyetértéssel született törvény az Országgyûlésben; úgy véljük, nincs ok arra, hogy a hat párt ezt az álláspontját megváltoztassa.
A Gyermek- és Ifjúsági Alapról néhány hónapja 90 százalék feletti szavazati aránnyal döntött az Országgyûlés.
A Nemzeti Sportalap, az Országos Játékalap és a Gyermek- és Ifjúsági Alap bevétele alapvetõen a szerencsejáték-bevételekbõl származik és civil szervezetek ügyeit támogatja. Úgy gondoljuk, hogy ez megfelelõen speciális feladat, különleges döntési mechanizmussal él; ezért megfelel annak a kritériumnak, amely a pénzügyminiszteri expozében is szerepelt, mint speciális feladatú alap.
Hasonlóképpen megfogalmazódott a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap megszüntetésével kapcsolatos kétely.
2. A bizottság a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetében nagyon sok olyan pontot talált, amely "egyéb" címszóval volt illetve. Úgy véljük, hogy ennek szakmai tartalma tisztázatlan, a tervezett felhasználás nem egyértelmû, ezért a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumot számos ponton kértük további információk benyújtására és az indoklása pontosítására.
3. A bizottság nem tartja elfogadhatónak, hogy a közalkalmazottak béremelésére nincs javaslat az elõterjesztésben. A vita kapcsán felvetõdött: indokolatlan a közalkalmazottak, különösen a pedagógusok átlag feletti reálbér-csökkenése. Támogatja a kormányt abban, hogy forrást találjon a reálbér-csökkenés megállítására, különösen a pedagógustársadalom körében. Jelenleg nem látja a bizottság a világos összefüggést a személyi jövedelemadó törvény módosítása, az adótáblák és a közalkalmazotti bérek alakulása között. És úgy gondolja a bizottság, hogy célszerû lenne a közszférában dolgozók bérrendszerét hosszú távon egymáshoz közelíteni és korszerûsíteni.
4. Áttekinthetetlennek tartja a bizottság - s jelenleg nem megnyugtatónak - a költségvetés és a civil szervezetek kapcsolatát, a költségvetésben a sport finanszírozását és az állami ifjúsági feladatok finanszírozását.
5. A felsõoktatás részben normatív finanszírozása és ennek költségvetési következményei a jelenlegi elõterjesztésben, úgy tûnik, tisztázatlanok, áttekinthetetlenek.
A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott néhány olyan megállapítás is, amelyre kötelességem a tisztelt Országgyûlés figyelmét felhívni.
A közoktatás finanszírozásával kapcsolatban: üdvözlendõ, hogy az elõterjesztés, alkalmazkodva a közoktatási törvény 118. §-ához, mintegy 147 milliárd forintot irányoz elõ a közoktatási intézményrendszer finanszírozására. Ez 70 százalékban nyújt fedezetet a közoktatási intézmények mûködéséhez. Néhány követelmény azonban megfogalmazódott.
A vitában közösen kell megoldást találnunk a közoktatás finanszírozásának olyan módjára, amely nem kérdõjelezi meg a közoktatás modernizációját, amely nem rontja a közoktatásban alkalmazott szakmai paramétereket. Feloldandó az az ellentmondás, hogy a közoktatási törvény átfogó módosítása még nem történt meg, tisztázatlanok a szakmai paraméterek, ugyanakkor a finanszírozás ügyében dönteni kell. Olyan megoldást kell kialakítani, amely stabil finanszírozási modellt jelent, hiszen a közoktatás nem tud alkalmazkodni az évenkénti költségvetési vitákhoz. Úgy gondoljuk, hogy az oktatás és a tudomány beruházásként történõ kezelése is egy új optikába helyezné az ágazat ügyeit. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)