DR. TAKÁCS IMRE, a számvevõszéki bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A számvevõszéki bizottság 1995. november 1-jén megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetési törvényjavaslatát, és azt színvonalas, alkotó gondolatcsere után általános vitára alkalmasnak nyilvánította.
A vita során a résztvevõk egyetértettek a költségvetési politika céljaival, de hangsúlyozták, hogy az egyensúlyi és növekedési követelmények egyaránt fontosak. Kinyilvánították, hogy a gazdasági növekedés csak akkor lehet tartós, ha az nem eredményez egyensúlyromlást.
A véleménynyilvánítók felvetették a tervezett privatizációs bevételek és a vámbiztosíték bizonytalanságát. Az utóbbiról sokrétû vita alakult ki.
Az eszmecsere során megkértük, illetve megkértem a Pénzügyminisztérium képviselõjét, hogy a minisztérium részletesen dolgozza ki és így indokolja a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásokat.
A gondolatcsere során olyan vélemény is felszínre került, hogy a költségvetési törvényjavaslat nem tükrözi az államháztartási reform céljait. Ennek kapcsán ellenérvként többen hangsúlyozták, hogy a nevezett reformot még nem dolgozták ki, ugyanakkor a közeljövõben elkészülõ államháztartási reform hosszú távú célokat fogalmaz meg, a költségvetési tervezet pedig természeténél fogva csak rövid távú célkitûzéseket tartalmazhat.
A bizottság támogatta azon 1996. évi adópolitikai célkitûzéseket, amelyek szerint a megtakarításokat és az erre épülõ beruházásokat preferálják. A résztvevõk egyetértettek abban a törekvésben, hogy az adózás legyen egyszerûbb és olcsóbb. Hangsúlyozták, hogy az államkincstár már az 1996-os költségvetési törvényjavaslatban is kedvezõ folyamatokat indít el.
Egyetértettünk az elkülönített alapok összevonásával, és hangsúlyoztuk, hogy az 1996. évi költségvetés az elsõ olyan tervezet, amely az elõirányzatokat költségvetési címenként taglalja rendes és rendkívüli tételek alapján.
Támogatandó az is, hogy az általános indoklás elõször tartalmazza a kiemelt beruházások, a célprogramok, az értékhatár alatti és feletti intézményi beruházások részletezõ adatait, 1999-ig megbontva a kiadásokat. Az is a törvénytervezet pozitívuma, hogy elsõ ízben a rendes bevételeket és kiadásokat elkülöníti a rendkívüliektõl.
Mindezek alapján megismétlem, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minõsítette. Köszönöm szépen. (Taps.)