DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony.
Igen tisztelt Képviselõtársaim! Még szerencse, hogy mielõtt feljöttem a vezérszónoklat elmondására, egyeztettem a törvényjavaslat számát, hogy jól értem-e, hogy a T/1456. számú törvényjavaslatról van szó. Hallgatván ugyanis Gaál Gyula képviselõtársunk felszólalását, arra kellett gondolnom, hogy valami tévedés esete forog fenn, és Gaál képviselõtársam egészen más törvényjavaslatról beszél, mint amirõl én fogok.
Én ugyanis azt a költségvetési törvénytervezetet, amely az 1996. évre vonatkozik, Magyarország, továbbá a magyarság, valamint a nemzeti és a keresztény értékek ellehetetlenülésének, a magyar társadalom tönkretételének tekintem.
Ez a költségvetés szinte az egész társadalmat megnyomorítja, nincs egyetlenegy réteg, amely iránt kímélettel viseltetne. S gyakorlatilag megszüntette az összes keresztény és nemzeti intézmény finanszírozását, annak még a lehetõségét is, nem is szólván az elszakított területeken élõ magyarság finanszírozásának a lehetõségérõl.
Ez a költségvetés tehát a magyar nép megnyomorításának költségvetése, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a költségvetést visszautasítja, ezt nem fogadja el.
Hadd utaljak arra, hogy a miniszteri expozé tökéletes mértékben alátámasztotta mindazt, amit elmondtam, hiába méltatlankodik a közoktatásügyi államtitkár úr. (Dr. Szabó Zoltán mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár /széttárt karokkal/: Én?) Ugyanis a miniszteri expozé ki sem tért az egyházakra, ki sem tért az elszakított területeken élõ, államalkotó magyarságra vonatkozó elképzelésekre.
Úgy gondolom, arról sem kell külön szólnom, hogy miért nem beszélt a miniszter úr az expozéjában azokról az elosztási elvekrõl, amelyeket szerinte meg kellene valósítani a költségvetés kapcsán.
Engedjék meg, hogy ezek után a konkrét kifogásokra térjek rá, hogy miért elfogadhatatlan az elõbb kifejtett elvi okokon túlmenõen a számok alapján is a Kisgazdapárt számára ez az elõterjesztés.
Úgy gondoljuk, és ezt számokkal támasztjuk alá, hogy a költségvetés bevételi oldala eltúlzott, kiadási oldala szándékosan alábecsült. Ezen túlmenõen mindazok a számadatok, amelyek ebben a költségvetésben szerepelnek, annak dacára megalapozatlanok, hogy a miniszteri expozéban azt hallhattuk, hogy hozzávetõlegesen közel egymillió adat felhasználásával került sor a költségvetés összeállítására.
Azért hivatkozom a megalapozatlanságra, mert hiszen Magyarországon ma megbízható statisztikai adatbázis nincsen. S amíg a világban kétség kívül információs forradalom zajlott le, addig Magyarországon a statisztika mélypontra került. Ez az esetlegesség, amely az adatokban megnyilvánul, a kormány a jelenlegi szûkös lehetõségekkel sem él, nincsenek elemzések, vizsgálatok, ezzel szemben a kormány improvizál és erre alapítja költségvetését.
(13.50)
Nem is csoda, hiszen ha egyszer a pénzügyminiszter úr a költségvetési vita közben legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a Népszabadságot olvassa... (Dr. Bokros Lajos felmutatja az általa olvasott újságot: a Népszavát. - Derültség.)... akkor ne csodálkozzon azon, hogy a költségvetésrõl az egyes parlamenti pártoknak ez a véleményük. Úgy gondolom, igen tisztelt miniszter úr, az ön jelenlétét a törvény elõírja, de ha önt nem érdekli a költségvetés, van önnek egy államtitkára, akkor az államtitkára végighallgathatja a beszédeket, de az elfogadhatatlan, hogy ön újságot olvasson a felszólalás közben. (Dr. Kávássy Sándor tapsol.)
Külön kitérnék arra, hogy akkor, amikor a költségvetéssel szembeni konkrét kifogásainkat felvezetjük, mindenekelõtt az inflációról kell szólni, hiszen a költségvetés 10 ponttal alacsonyabb százalékpontot jósol a '96-os költségvetésre, mint a '95-ös évben várható. Szerintünk ez teljességgel elfogadhatatlan, mert az infláció magas ütemét fenn fogja tartani az elõre bejelentett, 1996. március 1-jén esedékes 18 százalékos, majd az október 1-jén esedékes, még meg nem határozott mértékû energiaár-emelés. Nyilvánvalóan ezt a magas inflációs ütemet fogják fenntartani továbbá az egyéb energiár-emelések, amelyek a fogyasztási adó növelésébõl is fakadnak; továbbá a folytatódó forintleértékelések, amelyek az elõre bejelentés következtében mindenképpen ezt a hatást kell, hogy elérjék; a személyi jövedelemadó mértékének növelése az egyéni vállalkozóknál; az önkormányzati hatáskörben lévõ közüzemi díjak - csatorna-, víz-, szemét-, távfûtés-, melegvízdíj - radikális emelése; de ide sorolható az illetékemelés is.
Felvetõdik, hogy a kormánynak van-e egyáltalán számításokkal alátámasztott prognózisa, vagy egyszerûen blöfföl a kormányzat. Úgy gondolom, hogy az utóbbiról van szó, miután a felsorolt inflációnövelõ, illetõleg magas inflációs arányt fenntartó tényezõkkel szemben nem tudott olyan adatokra hivatkozni a pénzügyi kormányzat, amelyek visszaszorítanák az inflációs pontokat. És miután a kormány folytatja az inflációgerjesztõ politikáját, ezek összefüggésében szétverik a költségvetést. A mi meglátásunk szerint ezért ez a költségvetés semmilyen vonatkozásban nem tartható, sem a bevételi, sem a kiadási oldalát tekintve.
Így tarthatatlannak tekintjük, hogy a belsõ államadósság után a következõ évben, tehát 1996-ban a kamatteher mindösszesen 550 milliárd forint maradjon. Nem azért emelem ki ezt az adatot, mintha általában kevesellném az 550 milliárdot, hanem azért, mert ha az ez évi 500 milliárdhoz hozzáadjuk azt az eladósodási mértéket, amely ebben az évben mindenképpen hozzátevõdik az eddigi belsõ államadóssághoz, és ha kiindulunk a 2 400 milliárd forint belsõ kamatozó államadósságból, és hozzávesszük az 1 700 milliárd forint nulla kamatozású belsõ államadósságot, akkor úgy gondoljuk, a kettõ együttes összege mindenképpen több lesz 50 milliárd forintnál. Azért állítjuk ezt, mert egyrészt önmagában a kamatozó része után is többnek kell lennie, de a nem kamatozó résznél van egy törvényes elõírás, hogy évenként az 5 százalékot kamatozó belsõ államadóssággá kell változtatni. Ez további 10-15 milliárd forint kamatterhet jelent. Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az infláció felpörgetése következtében a belsõ kamatteher magasabb lesz a tervezettnél, emellett ez dezorganizálja a költségvetést, mert a kórházak, iskolák és egyéb intézmények elõírásai egyszerûen tarthatatlanok lesznek, és a társadalom rendkívül nehéz idõszakot fog átélni ennek a költségvetésnek a következtében is.
Ha most a költségvetés bevételi oldalát nézzük, akkor nekem is a privatizációs bevételek megkifogásolásával kell kezdenem a felszólalásomat, mert úgy gondolom, ha egyszer az idei privatizációs bevételre tervezett 150 milliárd forint egy elhibázott, messze föléértékelt kiindulópont volt, és ehhez vegyék figyelembe, hogy hozzávetõlegesen 70-75 milliárd forintot tesznek ki a kiadások a privatizációs bevételekkel szemben, akkor láthatják, hogy a következõ évi tétévre immáron 250 milliárd forintban meghatározott privatizációs bevétel teljességgel tarthatatlan lesz, mert ehhez még - a magas kiadásokra tekintettel - hozzá kell venni egy legalább 50, de lehetségesen 100 milliárd forintos kiadási részt is. Így tehát durván 350 milliárd forintos privatizációs bevételt kellene teljesíteni, ami képtelenség, már csak azért is, mert ennek az elképesztõen feszített ütemû privatizációs bevételnek a megszerzése a hibák sorozatára fogja kényszeríteni azokat, akiknek ilyen magas bevételt kellene elérni. Ehhez képest a költségvetésnek az arra való utalása, hogy ezt a bevételt õk még meg is fejelik és erre is alapoznak - hát, kérem, azt kellene mondanom, ha nem az én bõrömre is menne a játék és nem a hazámat lehetetlenítené el az ilyen költségvetés, akkor megmosolyognám azt.
Úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan a bevételi oldalon a személyi jövedelemadó 90 milliárd forint körüli többletbevételének a tervezése is, több okból is. Egyrészt ez a vállalkozókat sújtó olyan szja, amely egyértelmûen a kényszervállalkozók tömegeit fogja ellehetetleníteni, hiszen ne feledjük, ezeknek a vállalkozóknak igen tekintélyes hányada azért kényszerült vállalkozóvá válni, mert vagy munkanélküli volt, vagy így akarta elkerülni a munkanélküliséget. Õk ilyen többletterhet nem fognak tudni elviselni. Ennek a következménye rendkívül egyszerûen megjósolható, hiszen miután itt egy valóságos adóoffenzívát zúdítanak azoknak a vállalkozóknak a nyakába, akik nemcsak hogy nem váltak munkanélkülivé, hanem akiktõl azt várják, hogy az ország gazdaságát felpezsdítsék, ezeknél növelni fogja a munkanélküliséget, nemcsak azért, mert tönkremennek, hanem az alkalmazottaikat is kénytelenek lesznek elbocsátani. És úgy gondolom, ezen túlmenõen ez mindenképpen bõvíteni fogja a feketegazdaságot, hiába fognak több rendõrt beállítani, a feketegazdaság éppen az ilyen át nem gondolt pénzügyi politika következtében nõni fog, és emellett csökkenteni fogja az adóalanyok számát, tehát a költségvetési bevételüket is csökkenteni fogja.
A Független Kisgazdapárt álláspontja a vámbiztosíték tekintetében tökéletes mértékben megegyezik az Állami Számvevõszék álláspontjával, hiszen a vámbiztosíték tekintetében tervezett 33 milliárd forint bevételi oldalon való elszámolása nyilvánvalóan törvénysértõ.
(14.00)
Nagyon helyesen minõsítette jogilag az Állami Számvevõszék a vámbiztosítékot letétnek. A letétet nem lehet bevételként kezelni. A letét jogi rendeltetése olyannyira nem lehet ilyen minõsítésû, ahogy azt a pénzügyminiszter úr tette, hogy ha a pénzügyminiszter úr egy rábízott összeget sajátjaként használna, ezt a büntetõ törvénykönyvünk minõsítené - de semmiképpen sem akként, amint azt a pénzügyminiszter úr tette a költségvetésben.
Külön ki kell arra térnünk, hogy a költségvetés tarthatatlan a közalkalmazottak bérkiadása vonatkozásában. Elfogadhatatlan számunkra, hogy feltételezik: csak akkora legyen ez az összeg, mint ahogy az a költségvetésben szerepel. Elõre jelezzük, hogy ez az összeg jelentõsen változni fog. Úgy gondoljuk, a beruházási elõirányzat területén is több beruházást illetõen az a költségvetés eljárása, hogy vagy leállít beruházásokat, vagy pedig lassítja azokat. Ez egy olyan elképesztõ állami pazarlás, amire szeretném jelezni, és errõl a helyrõl felelõsségteljesen kijelenteni, hogy ez a költségek növelésének legbiztosabb tényezõje. Ezek beláthatatlan pazarlást jelentenek; ezek az állami életnek mind-mind súlyos negatívumai lesznek.
Kifogásolom, hogy nem tartalmaz a költségvetés olyan tételeket, amelyeket mindenképpen szerepeltetni kellett volna a következõ évi elõirányzatokban. Így például az expó elmaradását illetõen nincs egy lezáró elszámolás, egyáltalán semmiféle tartalék nincs a fizetnivalókkal kapcsolatban, a ténylegesen okozott károk megtérítését illetõen, az elmaradt haszon, a lucrum cessans megtérítését illetõen. Ez a költségvetés egy hiányossága.
Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy nem szerepel a beruházási kiadásokat illetõen az állami kötelezettségek olyan területe, mint például a Nemzeti Színház felépítésére vonatkozó kötelezettség, vagy nem szerepelnek olyan dologi kiadások, ahol az inflációs rátát nem vették figyelembe. Én úgy gondolom, óriási az a hiányosság, ami ilyen körben kimutatható a '96. évi költségvetés tekintetében.
Ezen túlmenõen a technikai, szervezeti átalakítások vonatkozásában is igen jelentõs hiányosságokat lehet a '96. évi költségvetésre róni. Így a kincstár tekintetében végig azt hallottuk, hogy az milyen eredményes tervezés következtében létrejött új intézmény. A kincstári vagyonkezelõ igazgatóságról hasonlóképpen ilyen vélemények vannak. És talán külön kiemelhetném az egyéb tényezõket, az állami pénzalapok többségének a megszüntetése tekintetében felhozott indokokat vagy akár a közhasznú, illetõleg gazdasági társaságok keretein belül az állami finanszírozás, illetõleg a költségvetésen kívüli tételek tekintetében a rendes bevételeknek és a rendkívüli bevételeknek egymástól való elkülönítése. Ezek elviekben akár jó intézkedések is lehettek volna, ha átgondolt intézkedések lennének. De épp a kincstárnál mutattam rá a tegnapi nap folyamán arra: az, hogy a kincstár létrejöttének sem a személyi feltételei, sem a költségkihatása, sem annak pontos körülírása nincs meg, hogy miként fog mûködni a kincstár vagy a kincstári vagyonkezelõ igazgatóság, ezek összességükben jelentõs veszélyforrást jelentenek. 1996. január 1-jén a kincstárnak fel kellene állnia, és fel kell állniuk a többi intézményeknek is - de nincsenek fölállítva. A hirtelenségbõl, a rendezetlenségbõl, a kapkodásból fakadóan óriási kárai származhatnak az államnak ezekbõl a rendezetlen tételekbõl. Hiszen nem lehet tudni, hogy ezek költségkihatása összességében mi lesz.
A Független Kisgazdapárt álláspontja ezért a költségvetés vonatkozásában az, hogy ez a költségvetés nem takarékos, hanem nemzetsorvasztó, a jövõt ellehetetlenítõ, álliberális, álkommunista, nemzetpusztító költségvetés. Ezt a Kisgazdapárt elutasítja. (Derültség a bal, taps a jobb oldalról.) Köszönöm a türelmüket.