DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõház! Tisztelt Képviselõ Úr! Igyekszem nagyon röviden válaszolni a kérdésére. Hadd kezdjem egy értelmezéssel!
Úgy gondolom, hogy a 17 neves közgazdász levelében pontatlan. Nem következett be az a 4,7 millárd dolláros árfolyamveszteség az elmúlt idõszakban, amit õk megjelölnek. Ami bekövetkezett, az 3,7 milliárd, és nem veszteség, hanem annak következménye, hogy az adósságát minden ország egy valutában, egy devizában szokta kifejezni. Ha az adott idõszakban az amerikai dollár nagyon jelentékenyen gyengül, akkor egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek jenben, márkában, dollárban és egyéb valutákban, devizákban van adóssága, természetesen dollárban kifejezve növekszik az adóssága. Itt veszteségrõl, veszteség realizálásáról nincs szó.
A Magyar Nemzeti Bank 1994-ben 6,2 milliárd forintot veszített a keresztárfolyamokon, 1995. szeptember 30-áig 10,7 milliárd forintot nyert a keresztárfolyamokon. Ezek után a tényleges helyzet:
A Magyar Nemzeti Bank az ország adósságának csak mintegy kétharmadát, 70 százalékát kezeli, tehát a többin lévõ árfolyamveszteséget, ha ez bekövetkezik, a magánszektornak kell viselnie, ehhez nekünk nincs közünk. Amit a Magyar Nemzeti Bank kezel, azon az év elsõ négy hónapjában körülbelül 2,3 milliárd dollárnyi veszteség keletkezett, az év azt követõ idõszakában áprilistól augusztusig másfél milliárd dollár nyereség. Annak megfelelõen tehát, ahogy a dollár és a többi valuta egymáshoz viszonyított árfolyama mozog, mi igyekszünk megfelelõ árfolyamfedezeti mûveleteket végezni. Nagyon örülnék, ha volna olyasvalaki a teremben, aki pontosan meg tudná nekünk elõre mondani, hogy ezek az árfolyamok hogy fognak mûködni. Ebben az esetben nyilván nagyobb eredményességgel tudnánk a devizatartalékokat kezelni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)