ECSÕDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Napjainkban szakmai és politikai körökben egyre többször hangzik el, hogy a munkanélküliek jelentõs része nem is óhajt munkát vállalni, nem kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor fogadóóráimon egyre több olyan munkanélküli keres meg, aki nem hajlandó elfogadni a vállalkozásoknál olyan munkaszerzõdést, amely sérti a munka törvénykönyvét, vagy ha elfogadja ezt, akkor is kiszolgáltatottsága miatt kénytelen elfogadni, és igazán nem talál jogorvoslást.
Ezekben a munkaszerzõdésekben leggyakrabban olyan a törvénysértõ pontok fordulnak elõ, hogy a heti 40 órás munkahét helyett 48 órát írnak elõ a szerzõdések, minden szombati munkarendet írnak elõ, ugyanerre pluszjuttatást nem biztosítanak a szerzõdések. Van olyan munkanélküli, aki azért nem kapja meg a munkanélküli-járandóságot, mert nem fogadott el ilyen, a munka törvénykönyvét sértõ munkaszerzõdést. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogyha van olyan munkahelyteremtõ támogatás, amit az állam támogat, és itt még a vállalkozó olyan munkaszerzõdést köt, ami sérti a munka törvénykönyvét, akkor itt dupla törvénysértés is bekövetkezik.
Ugyanakkor jelentõs gondot jelent, hogy a munkaszerzõdések döntõ többségénél a bér a minimálbér környékén köttetik, és hogyha ezt a törvényes munkaidõre számoljuk vissza, akkor tulajdonképpen a minimálbér kötelezettségének sem tesz eleget.
Ezért kérdésem a következõ az államtitkár úrhoz: ellenõrzi-e valaki a megkötött munkaszerzõdéseket, és mit tehet a munkavállaló, hogyha ez a munkaszerzõdés nem felel meg a munka törvénykönyvének? Várom válaszát.