Kósa Lajos Tartalom Elõzõ Következõ

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknõ! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Azt is mondhatnám, még örülök is, hogy ön válaszol, mert úgy érzem, az én interpellációm legalább annyira érinti a tárca nélküli miniszter urat, mint önt, aki a költségvetésért felelõs miniszter, és ennek az interpellációnak a tárgya súlyos költségvetési pénzekrõl szól.

1989-ben az Országgyûlés törvényt fogadott el, amelyben azt rendezi, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulása esetén az általuk birtokolt vagy használt belterületi föld értékének megfelelõ üzletrészt az illetékes önkormányzatnak át kell adni. Ezt a törvényt a '91-es XXXIII. törvény késõbb módosította, azonban ezt a jogosítványt nem csökkentette, csak kiterjesztette azokra az esetekre, amikor a gazdasági társaság vagy vállalat apportálja ezt a vagyonrészt vagy eladja. A '92. évi LIV. törvény azonban teljesen új alapra helyezte az önkormányzatok belterületi föld után járó részesedését a vállalatból, és bevezette az úgynevezett arányosítást, aminek lényege, hogy nem a belterületi föld értékét egy az egyben kell az önkormányzatnak átadni, hanem a belterületi föld értékét a vállalati mérleg fõösszegéhez kell arányosítani, és az ennek megfelelõ részt kell az önkormányzatnak átadni. Az ÁVÜ ugyanakkor ezen törvény hatálybalépése elõtt sorozatosan úgy alakította át a tulajdonában lévõ gazdasági társaságokat, illetõleg vállalatokat, hogy ezt az arányosítást alkalmazta, ami akkor még nem volt hatályban. Ebbõl következett nagyon sok jogvita.

Én a HungarHotels esetére szeretnék rákérdezni. Ugyanis, észlelve ezt a jogi helyzetet, az önkormányzatok - mindenki, aki kapott HungarHotels részvényt, de nem az érvényes számítási mód szerint, tehát kevesebbet kapott, mint ami neki járt volna, - pereket helyztek kilátásba, és részben az ÁVÜ jogutódját, az ÁPV Rt.-t perelik a nekik járó részvényekért. Irányadó lehet a Legfelsõbb Bíróság '95. március 16-ai ítélete, amely hasonló ügyben a Dunai Vasmû vállalat átalakulása kapcsán ítélte meg az önkormányzati keresetet, és kötelezte a részvény kiadására az ÁPV Rt.-t. Tehát a helyzet az, hogy az önkormányzatok perelik az ÁPV Rt.-t, nemcsak ebben az esetben, számos más esetben is a nekik járó részvény kiadására.

Az ÁPV Rt. a HungarHotels esetében a fõvárosnak, illetõleg a fõvárosi kerületeknek ajánlatot tett a náluk lévõ és a nekik még kiadandó részvények megvásárlására, azonban a fõvárosnak adott ajánlat pénzügyileg sokkal kedvezõbb volt, mint a kerületeknek adott ajánlat. A kérdéseim ennek a helyzetnek a kapcsán a következõk.

1. Mi az oka annak, hogy az ÁPV Rt. a fõvárosnak sokkal kedvezõbb pénzügyi ajánlatot tett, mint a kerületeknek?

2. Miért kell pereskedni az önkormányzatoknak jogos követeléseik érvényesítésére, miért nem lehet nekik kiadni az õket megilletõ HungarHotels részvényeket?

3. Az ÁPV Rt. miért nem próbálja legalább elkerülni a perköltségeket, ha ebben az esetben a jogi álláspontja nem védhetõ? Köszönöm. Várom válaszát. (Taps.)

(16.00)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage