DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Még ha véletlenül is jutott rám a szó ebben az ügyben, akkor is örülök ennek a képviselõi interpellációnak, mert emlékszem arra az idõszakra, amikor 1989-ben az átalakulási törvény meghozatala ellen elsõként és egyedül emeltem szót nyilvánosan is. Ha akkor azt az átalakulási törvényt abban a formában nem fogadja el az Országgyûlés - természetesen ez még a régi Országgyûlés volt -, akkor azóta rendkívül sok kellemetlenségtõl, vitától, pereskedéstõl és egyébtõl megóvtuk volna magunkat.
Tudniillik ez az átalakulási törvény nem volt jó akkor sem, amikor eredetileg megszületett, de sajnálatos módon nem volt jó azzal a módosítással sem, ami erre a bizonyos, a képviselõ úr által említett arányosításra vonatkozik. Legyen szabad az 1989. évi XIII. törvény, tehát az átalakulási törvény állami vállalatok esetében hivatkozott 21. § (2) bekezdését idéznem. Ez úgy szól: "Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplõ belterületi föld értékének megfelelõ - ezt kiemeltem - üzletrész - zárójelben: részvény - a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg". Ez a szó, hogy "megfelelõ", egy teljesen kezelhetetlen gumifogalom. A "megfelelõ" szó értelmezésénél volt, van és lesz szerintem eltérés a továbbiakban is az önkormányzatok és a vagyonkezelõk között.
Az állami vagyonkezelõk - ÁVÜ, ÁV Rt., majd aztán az ÁPV Rt. - azt az eljárást követik, a megörökölt pereknél is természetesen, hogy az átalakuló vállalat átalakulási vagyonmérlegében, amelyet egyébként a könyvvizsgáló által jóváhagyott vagyonleltár alapján állítanak össze, az itt szereplõ összes eszközértéket csökkentik az idegen forrásokkal, a nem forgalomképes jelzáloggal terhelt eszközök értékével és az így számított tiszta vagyon vagy nettó eszközértékre vonatkoztatva határozzák meg a kibocsátandó részvények névértékét rt. esetében és az összes üzletrész értékét kft. esetében.
Ennek megfelelõen az önkormányzati tulajdoni hányadok számításánál valamennyi tulajdonos, így az állam és az önkormányzat is a jegyzett tõke tehertõl mentes vagyonnak megfelelõen juthatott tulajdoni hányadhoz. Ezzel az eljárással egyenlõ esélyt kapott valamennyi köztulajdont képviselõ szervezet, lett légyen az állam, önkormányzat vagy bárki más.
Képviselõ úr sérelmezi továbbá, hogy a HungarHotels részvények esetében a fõváros kedvezõbb ajánlatot kapott, mint a kerületek. Képviselõ úr interpellációja nem megalapozott információn alapul. A HungarHotels Szálloda Rt. esetében 19 önkormányzat részesedik összesen 1 milliárd 570 millió forint névértékû részvénnyel, amelyek között a fõvároson kívül 7 kerületi önkormányzat és 11 nem budapesti önkormányzat található. Az önkormányzati részvénytulajdon-hányad kiadásáról a '92-93. év során az Állami Vagyonügynökség egy-két önkormányzat kivételével valamennyi önkormányzattal úgynevezett tulajdonostársi megállapodást írt alá, amely rögzítette az önkormányzati tulajdonhányad nagyságát. Akkor a megállapodást aláíró önkormányzatok ezt a részvénycsomagot, illetve az így kiszabott mértéket elfogadták, és kijelentették, hogy az ÁVÜ-vel szemben a HungarHotels részvények tekintetében semmilyen további igényt nem támasztanak. Az elindult perek többsége a HungarHotels esetében nem a számítás módját és menetét, hanem a megállapodást aláíró önkormányzati képviselõ azon jogosultságát vitatta, hogy õ az önkormányzat részérõl aláírhatott egyáltalán. Szerintük ugyanis ez az aláíró nem rendelkezett testületi felhatalmazással és emiatt ez semmisnek tekintendõ.
Az Állami Vagyonügynökség - utólagosan ezt lehet rekonstruálni - jóhiszemûen járt el a részvények átadásával, hiszen a megállapodást aláíró önkormányzatok peres igényt nem jeleztek, sõt arról le is mondtak, az önkormányzatok részérõl is csak utólag merült fel, hogy az eljáró képviselõjük ilyen testületi felhatalmazással nem rendelkezett. Mint képviselõ úr elõtt is ismert, a 19 önkormányzat közül valóban a fõvárosi önkormányzattal jött létre ez után peren kívüli megegyezés. Ennek azonban az volt az oka, hogy az elkészült szerzõdéstervezetet itt sikerült mindkét féllel elfogadtatni és a testületekkel jóváhagyni.
A fõvárossal kötött megállapodásban az szerepel, hogy a tulajdonukat képezõ részvénycsomagot az ÁPV Rt. a névérték 120 százalékos árfolyamán megvásárolja. Peren kívüli egyezség született a fõváros által elsõ fokon megnyert perértékkel kapcsolatban is, hogy az ÁPV Rt. ugyanezekkel a feltételekkel megvásárol. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Biztosítja továbbá a tulajdonjog átruházásáig az önkormányzatnak járó, közgyûlés által megszavazott osztalékot is. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek elsõfokú bírósági határozattal rendelkeznek, ugyanezekkel a feltételekkel küldte meg az ÁPV Rt... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)