DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon röviden kívánok a záróvitában hozzászólni. Tudom, hogy a Ház döntõ többsége nem azon az állásponton van, mint amit én kifejtek, de azt gondolom, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.
Kötelességemnek érzem szólni, hogy ami most itt folyik, az a Házszabály és az alkotmányos megoldások megerõszakolása, amikor e törvényjavaslat okán koherenciazavarra hivatkozik az alkotmányügyi bizottság. Semmiféle koherenciazavar a nézetem szerint nem történt. Erre egyébként Kutrucz Katalin elõzetesen, már a múlt héten felhívta a figyelmet. Meg kellett volna fontolni képviselõtársaimnak azt, hogy hogyan szavaztak. Szavaztak egyféle módon, ennek megvolt az eredménye. Megvolt az az eredménye, ami elõállt e törvényjavaslat kapcsán, és ehhez az eredményhez - mivel szavazás volt - a magyar parlamentnek tartania kell magát.
Alkotmányos módon két lehetõség van ennek a kiküszöbölésére, amennyiben nem kívánják, hogy ez legyen az eredménye, tisztelt képviselõtársaim. Az egyik az, hogy a kormánypárti képviselõk felkérik a köztársasági elnököt, hogy dobja vissza e paragrafus értelmében a törvényt és ne írja alá, és akkor mód nyílik újból megtárgyalni e paragrafus tekintetében a törvényt. Ez egy alkotmányos megoldás a magyar alkotmány szerint. A másik lehetõség az, hogy a kormány új törvényjavaslatot terjeszt be a parlamentnek ezen egy paragrafus módosítására vonatkozóan, miután ezt a törvényt kihirdették - volt már egyébként rá példa az elõzõ alkotmányos kormány idõszakában -, és akkor ezt az egy paragrafust módosíthatjuk. Veszélye sincs ennek a javaslatnak, mivel a törvényjavaslat nem azonnali hatálybalépésérõl van szó, van ideje rá a parlamentnek, hogy ezt az eljárást lefolytassa és ne erõszakolja meg a Házszabályt.
Éppen ezért azt gondolom, hogy ehhez az eljáráshoz, ami itt folyik, nem szabad a nevünket adni. Persze nincsen kétségem afelõl, hogy a Ház többsége milyen eljárást fog folytatni, de én szóltam. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)