DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek, csak a névsorban a negyedik vagy ötödik voltam ezért nem gondoltam, hogy elsõként kell szólnom.
Elöljáróban szeretném bejelenteni, hogy természetesen a költségvetésnek az oktatással, felsõoktatással foglalkozó részéhez kívánok hozzászólni, és csak nagyon rövid mértékben érintem általánosságban a kérdést.
A pénzügyminiszter úr a délelõtt folyamán hosszú expozéjában azt mondta, hogy az oktatás megkülönböztetett figyelemben részesül. Mindez természetesen része annak a törekvésnek, amellyel a kormány magyarázni akarja a véleményünk szerint megmagyarázhatatlant, a magyar társadalom szükségtelen mértékû megsarcolását a Bokros-csomag és ennek egyenes következménye, a jelenlegi költségvetés által. A KDNP számára az ilyen logikájú költségvetés elfogadhatatlan. Megállapítható, hogy az érvényes kormányprogram és a kormány cselekedetei között szöges ellentét van.
A választási ígéretek és a kormányprogram ígéretei:
Úgy tûnik, hogy a kormánypártok ígéreteiket teljesen elfelejtették, és a társadalommal is el akarják feledtetni. Mi, kereszténydemokraták, úgy érezzük, több mint kötelességünk, hogy ezekre az ígéreteikre figyelmeztessük a kormánypárti képviselõket és természetesen figyelmeztessük a magyar társadalmat is.
Szeretnék néhány idézetet elmondani az MSZP programjából, utána pedig a kormányprogramból.
Az MSZP programjából: "az új kormányzati ciklus közepéig megállítható az oktatásra szánt költségvetési támogatás reálértékének csökkentése." Még szebb ígéret: "A közalkalmazotti törvény szerinti A/1 fizetési osztály a minimálbérhez igazítva gondoskodik a pedagógusok bérének megfelelõ szinten tartásáról." Csak egy megjegyzés: a minimálbér jóval magasabb, mint a költségvetésben megállapított 8 500 forintos A/1-es érték. Nagyon nagy különbség van a kettõ között.
A felsõoktatásról: "A felsõoktatás nem viseli el a kapkodó, radikális szervezeti változtatásokkal járó feszültségeket, a modernizáció csak fokozatosan, szerves folyamatként valósulhat meg."
A kormányprogramból néhány szót: a kormányprogramban szó szerint átvették a ciklus közepéig, tehát 1996-ig történõ reálérték-csökkenést - a késõbbiek folyamán bizonyítani fogom, hogy ez a reálérték-csökkenés óriási.
A következõ: "A központi költségvetés által a közoktatás céljaira biztosított normatív támogatás összegét úgy kell meghatározni, hogy országos szinten garantálja a közalkalmazotti törvény szerinti illetmények és járandóságok fedezetét. Biztosítja a felsõoktatás fejlesztésének elindításához szükséges többletforrásokat."
Miután annyi jót és szépet hallottunk, nézzük meg ezt a költségvetési javaslatot!
A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint az elõttünk fekvõ javaslat alkalmatlan az általános vitára és alkalmatlan arra, hogy az oktatásügy ennek alapján mûködõképes legyen. A délelõtt folyamán már hallottuk, és nem én mondtam el elsõsorban, hanem kormánypárti képviselõk sorolták fel azokat a hiányosságokat, amelyek a költségvetés eme részében megtalálhatók. Azt hiszem, csak megismételhetem azt a kérdésemet, hogy akkor miért tekintik alkalmasnak az általános vitára. A kormányzat felületesen és elnagyoltan készítette el a tervezetét. Hiányoznak mellékletek és hiányzik a társadalmi hatásokat elemzõ hatásvizsgálat. Az úgynevezett 3/A mellékletbõl, amelyrõl délelõtt hallottunk, idõközben délután az asztalomon találtam egy példányt - feltételezem, hogy a Mûvelõdési Minisztériumból kaptuk. Idõközben nekem is sikerült egy másikat megszereznem - de a kettõ nem azonos. Azt csak feltételezem, hogy a pénzügyminiszter úr által a hét végére ígért változat egy harmadik alternatíva lesz. Ennyit a kormány megalapozott törvény-elõkészítõ munkájáról.
Konkrét kifogásainkat elõször a közoktatással kapcsolatosan szeretném elmondani.
(Az elnöki széket dr. Salamon László foglalja el.)
A tervezet szerint 1996-tól új finanszírozási szabályozás várható. Hogy ez hogyan mûködik majd, azt talán még a kormány sem tudja - esetleg a Pénzügyminisztérium. Annyit azért sejteni lehet, hogy létszámnormákat határoz meg: az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszám és nem önmagában a tanulólétszám határozza meg a költségvetési támogatás mértékét. Várható viszont, hogy a közalkalmazotti törvény ennek alapján lényegében érvényét veszti az új szabályozás hatására, mivel a létszámnormákat és a közalkalmazotti törvényt együttesen csak az úgynevezett központi bérfinanszírozással lehet mûködtetni. Szeretném figyelmébe ajánlani a tisztelt kormánynak az elõzõ oktatási törvényben elhatározott célokat. Csak nehogy ezt rosszabbul elõhozzák a késõbbiek folyamán, mint valami újdonságot!
Ebbõl a költségvetési törvénybõl is sejteni lehet, hogy a közoktatásban leépítések várhatók. Más kormányzati megnyilvánulások - például a közoktatás- átvilágítás kérdésköre vagy az óraszámemelésekre vonatkozó megnyilatkozások - ezt egyértelmûvé tették. Mi feltételezzük, hogy ez mintegy 20 ezer pedagógus elbocsátását fogja jelenteni. Természetesen - mint ez délelõtt is elhangzott - a kormányzat nem tervez direkt beavatkozást, majd az önkormányzatokat fogja kényszeríteni arra, hogy ezt a pedagóguslétszámot elbocsássák. Valóban igaz a tervezet szerint, hogy a közoktatás normatív támogatása jelentõsen emelkedik.
Az a támogatás, amelyet az önkormányzatok számára biztosítanak, a tervezetben valóban jelentõs emelkedést mutat. A valóságban viszont az önkormányzati támogatások mértéke csökken - ha összességében megnézzük a tervezetet -, részben az önkormányzatok támogatásának csökkentése miatt és különösen az infláció mértéke miatt. Az önkormányzatok ellehetetlenülõ helyzete miatt az oktatás lesz az egyik vesztes. Különösen romlani fog ez a gimnáziumokat fenntartó önkormányzatok esetében. Súlyos szakmai hibának tartjuk, hogy amíg az alsóbb évfolyamokon a normatíva 66 ezer forint, a 11., 12. évfolyamokon a gimnáziumokban a tervezet szerint 55 800 forint. Félõ, hogy tömegesen fognak ma még meglévõ gimnáziumok valamilyen szakközépiskolává átalakulni, hogy a költségvetési támogatást megszerezzék.
(18.50)
Beigazolódott az a félelmünk, sejtésünk - vagy a kormánypártok oldaláról talán vádnak is lehetne nevezni -, amit a NAT-vitában sokszor hangoztattunk, hogy az állam hosszú távon csak a tizedik évfolyam végéig kíván megfelelõ támogatást biztosítani. Bízom benne, hogy nem az elsõ lépés ez, hiszen a kormányprogramban, a minisztériumi megnyilatkozásokban is többször elhangzott és egyértelmûvé vált, hogy az érettségit adó középiskolai oktatás kiterjesztését és szélesítését tervezik. Ez a folyamat az elõzõ években jelentõsen megindult, kár lenne ezt a folyamatot lefékezni, hiszen a jelenlegi helyzetben ez 54-55 százalék. Úgy tudom, hogy a kormányzat ezt 70-80 százalékra kívánja felemelni, ami a KDNP véleménye szerint is kívánatos lenne.
A tervezetbõl megállapítható még egy nagyon fontos dolog. Többször kifogásoltam személy szerint is, hogy az MKM nem képes a tárca érdekeit és az általa irányított terület érdekeit képviselni, de most a tervezet alapján úgy érzem, hogy az oktatáspolitika koncepciójának irányítását is valójában átvette a Pénzügyminisztérium. A jelenlegi vezetés célja viszont nem az, hogy az európai normáknak megfelelõen egyre többen szerezzenek felsõfokú képesítést, hanem az, hogy bevezessenek egy alsó szintû középfokú végzettséget adó érettségit - gondoljunk a NAT-vitákra, de ebbe most az idõ rövidsége miatt nem tudok belemenni -, amelyhez kapcsolódóan egyúttal szakképesítést is kapnak a fiatalok, a felsõoktatás fejlesztése pedig nem úgy fog megvalósulni, ahogy ez kívánatos lenne.
A pénzügyi szabályozás jelentõségét jól mutatja, hogy az 1993. évi gimnáziumi normatív támogatás emelése következtében lényegesen megnõtt a gimnáziumi oktatás helyi támogatottsága és jórészt a pénzügyi szabályozásnak köszönhetõen a tanulók - mint már említettem - több mint 50 százaléka érettségizett az elmúlt években. Nagy hiba lenne, ha ez megfordulna.
Az egyházi oktatási intézmények a humán szolgáltatások normatív támogatása jogcímén kapnak hozzájárulást. A szereplõ összeg elsõ pillantásra magas, az egyházi közoktatási intézményeket a kollégiumi normatíva megszûnése és a gimnáziumok alacsony szintû támogatása viszont jelentõsen sújtja. A részletes vitáig ki fogjuk számítani, hogy a látszólagos növekedés valójában mekkora csökkenést fog jelenteni, és ehhez természetesen módosító javaslatokat is be fogunk nyújtani.
Az MKM fejezetében a közoktatási és szakmai programok támogatására 1 milliárd 379,4 millió forintot különítettek el. Az összeg jelentõs, az indoklásban megjelölt célok valóban fontosak. A pénzösszeget azonban teljesen központosították. A pályáztatásra vonatkozó utalásban nincs indoklás. Ugyanazok a szakemberek, akik korábban ellenzékben minden fejlesztési összeget pályáztatni akartak, most kormányzati pozícióból mindent maguk akarnak szétosztani. Ezzel az óriási fejlesztési összeggel a szakmai irányítás ismét egy szûk elit kezébe került, gyakorló pedagógusok pedig ismét a pálya szélére szorultak.
Feltétlenül szólnunk kell a zánkai üdülõcentrum átalakításának kérdésérõl is. Az MKM legutóbbi elõterjesztése vagyon kimentését irányozta elõ, a közhasznú társaságba a tényleges érték legfeljebb 25 százalékát akarták bevinni, ehhez a vagyonkimentéshez ad további lehetõséget a tervezett 84 millió forint. Tudomásom szerint az ifjúsági szervezetek szinte teljesen egyhangúlag elvetették az átalakítás tervét.
A tervezet tartalmazza az MKM bérlistáját is. Megállapítható, hogy amíg az MKM a pedagógusoknak egyáltalán nem tud kiharcolni béremelést - az természetes, hogy nem tud kiharcolni, de a 8 500 forintos alapnormatívával számol -, addig saját maguknak mintegy 50 százalékos béremelést határoztak meg. Emellett a centralizált pénzek pályáztatás nélküli elosztására saját zártkörû elitükön belül kerül sor.
Néhány szót engedjenek meg a felsõoktatásról. Tudjuk, hogy a felsõoktatás fejlesztésének óriási szerepe lenne és óriási szerepe van az országok életében. Ezért tartottuk fontosnak az anyagi háttér valóban valóságorientált, ugyanakkor a távlati fejlesztést is elérhetõ közelségbe hozó felsõoktatási fejlesztési törvény kimunkálását. A kormány indító programjában is hasonlóan gondolkodott e kérdésrõl. Késõbb azután errõl letett, és végül is egy határozattervezet került a parlament elé, majd elfogadásra. A határozat - amely lényegesen alacsonyabb szintû jogszabály - ugyancsak fontosnak tartja a normatív finanszírozás bevezetését. Ugyanakkor a normatív finanszírozás bevezetését egyszerûen nem látjuk ebben a tervezetben.
A felsõoktatással kapcsolatban talán még néhány apróságot megemlítenék. Mit jelent a költségvetési javaslat számadatait tekintve? Az oktatói létszám leépítésébõl van 4,1 milliárd forint megtakarítás. Van 1996-tól egy tandíjbevétel és van az OTKA és a FEFA beolvasztása a központi költségvetésbe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányzat további centralizálást végez.
Természetesen el kell mondjam, hogy a KDNP a felsõoktatás összefüggéseiben soha nem zárkózott el a racionális változtatásoktól, de a mûvelõdési tárca és a pénzügyi kormányzat szakszerûtlenségébõl fakadóan az egész oktatás, közoktatás és felsõoktatás problémáját egyetlen mutatóra akarja kivetíteni, az oktató-hallgató arányra, holott a hatékonyság és a gazdaságosság is egészen más kérdést jelent a közoktatásban, az oktatásban.
Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az elmaradt hatásvizsgálatokról. Felszólalásaimban sokszor hiányoltam azokat a hatásvizsgálatokat, amelyeket most sem kaptunk meg. Ezeket a kormány mindig elfelejti, valószínûleg nem véletlenül, mert így szembesülne leginkább a valósággal, hibás tevékenysége következményeivel. Ellentétben a korábbiakkal, ahol tételes felsorolást szoktam adni, most egy mondatban adom meg, hogy a kormány az oktatást nem modernizálja, hanem leépíti. A miniszter úr azt mondta, hogy a jövõ generációjáért csináljuk ezt a költségvetést. Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, a jövõ generációja érdekében szüntetünk meg iskolákat, küldünk el pedagógusokat, építjük le a felsõoktatást. Hogy fognak örülni a nebulók, különösen, ha az órák elmaradnak és iskola sem lesz. A viccet természetesen félretéve, a KDNP megpróbálja módosító javaslataival javítani ezt a véleménye szerint nem túlságosan könnyen javítható költségvetést. De nem hallgathatom el, hogy az oktatás- és pedagógusellenes volta miatt jelenlegi formájában megszavazni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)