DR. BOROSS PÉTER (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Az ilyen, idõ szorításában lezajló vita szükségképpen kényszerít arra mindenkit, hogy röviden fogalmazzon vagy ne tudja kifejteni teljesen álláspontját. Mégis azonban meglepõ, amit Karl képviselõ úr a Szocialista Párt részérõl a recesszió hatásáról mondott és a recesszió magyarországi következményeirõl fõleg a '93-as esztendõben. Úgy hiszem, hogy mégiscsak természetesnek kellene venni: ha az európai gazdaságban recessziós jelenség van, akkor egy különben is arányaiban jelentõsen exportra kényszerített ország számára az hatványozottabban hat. Ha mi ugyanúgy estünk volna vissza '93-ban, mint a nyugat-európai országok, akkor az egy csoda lett volna, és tisztelettel kérem, hogy ezeknél az érveléseknél maradjunk meg a tárgyilagos vita keretei között. Továbbá a piacváltás tényét úgyszintén kérem tárgyilagosabban elemezni.
A '90. és '94. közötti magyarországi helyzet mérlegeléséhez ismerni kell a hasonló sorsú szomszédos országok gazdasági teljesítményének alakulását, és azt kell összehasonlító alapnak tekinteni. Azt mondani, hogy ha másképp csináltuk volna, akkor más eredmény lett volna, enyhén szólva, legalábbis úgy hiszem, bizonyos megfontolásokból lehet könnyelmû kijelentés is, amivel talán nem kellene érvelni egy olyan vitában, mivel az a másik megoldás majd mostanában próbálódik ki, és kíváncsian várjuk a következményeit. Arról már ne is essék szó, hogy milyen érvelések voltak a megelõzõ négy évben a gazdaságpolitikával kapcsolatban akár lakossági jövedelmek vonatkozásában is. Úgy hiszem, hogy a költségvetés az egyetlen olyan vitatéma talán a parlamentben, amiben nagyon komolyan kell a kimondott szavakat mérlegelni, s akkor az a szóértés - ami az elõbb elhangzott pozitív jelzõkkel - teljes értékûbb lesz. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)
(9.50)