DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a mezõgazdasági bizotság kisebbségének elõadója: Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon örültem volna, ha a személyi jövedelemadó tárgyalásának megkezdése alkalmából nem kellene a mezõgazdasági bizottságban dolgozó ellenzéki képviselõtársaim nevében kisebbségi különvéleményt elõadnom, mert az azt jelentené, hogy a törvény jó. Sajnos azonban nem jó, ellenkezõleg, nagyon rossz, elfogadhatatlan.
Mirõl is van szó? Az úgynevezett stabilizáció nem sikerült. Az MSZP-SZDSZ- kormány sokszor megmosolyogni való sikerpropagandájának ellenére is ez ma már nyilvánvaló. A kormány szerencsétlen intézkedéseinek reális hatásait nem elemezte és ezen hatások komoly számbavétele nélkül indította el az 1996-os gazdaságpolitikai lépésének elõkészítését. A rossz helyzetfelismerés rossz adótörvényeket és adóztatási filozófiát eredményez. Ezek a törvények kapkodva, egyeztetés nélkül, ugyanakkor rendkívül késve kerültek a parlament elé. Különösen elõkészületlen a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat. Olyannyira az, hogy azt is mondhatnám, nincs mirõl tárgyalni, hiszen köztudott, hogy a törvényjavaslat legalapvetõbb eleme, az adótáblázat még nem végleges, változhat. Errõl miniszter úr is beszélt.
Kifogásolnunk kell azt is, hogy nem készült részletes hatáselemzés, amely megmutatná, hogy a lakosság különbözõ rétegeit hogyan érinti a törvény. A hiányzó hatáselemezés nélkül is megállapítható könnyen, hogy az új törvény, illetve javaslat a kisembertõl több pénzt vesz el, mint eddig bármikor. Legjobban a középkeresetûeket sújtja, mert a mai napi ismereteink szerint az adótáblákat nem igazítja, módosítja az inflációnak megfelelõen.
Nem fogadható el a mezõgazdasági kistermelõk adókedvezményének változatlanul hagyása. Ez a kedvezmény nagyon sok olyan nehézsorsú falusi embert érint, akik kisegítõgazdaságuk szerény jövedelmébõl igyekeznek átvészelni, túlélni az MSZP-SZDSZ-kormány megszorító intézkedéseit. Megmagyarázhatatlan az, hogy ezt a bizonyos 1 millió forintos jövedelemhatárt az MSZP-SZDSZ parlamenti többség miért nem hajlandó emelni immár két éve, amikor is ezen MSZP-SZDSZ-kormányzat alatt annak értéke felére, harmadára csökkent az infláció tudatos növelése miatt. Ez az eljárás egyenértékû a kedvezmény fokozatos megszüntetésével.
Nemcsak a mezgõazdasági, hanem az egyéb egyéni vállalkozókat sem szereti a törvényjavaslat. A feketézõk elleni fellépés zászlaja alatt elsõsorban a kisembereket érintõ, alapvetõ jogelveket sértõ rendelkezéseket tartalmaz. Például az 1. § 4. pontja az adózóra hárítja a kedvezmény igénybevétele esetén a bizonyítás terheit. Ez azt jelenti a falusi lakosság számára, hogy akik élnek például a kistermelõi adókedvezménnyel, készülhetnek az igénybevétel jogosságának bizonyítására. Csak zárójelben jegyzem meg, persze felmerülhet a kérdés, egyáltalán van-e szükség kistermelõre, magánvállalkozóra a mezõgazdaságban.
E kis kitérõ mondat után visszatérve a törvényjavaslatra, nem hagyható említés nélkül az az alkotmányossági aggály sem, amely a kárpótlással szerzett földeknek a szerzéstõl számított 3 év utáni eladásakor felmerülõ adózási eljárás miatt fogalmazható meg. Ezen törvényértelmezési probléma kifejtésére természetesen most nincs idõ, felvetésével csupán teljesebbé kívántam tenni megalapozott kifogásaink példatárát.
Tisztelt Ház! Nap mint nap nagyon sok, az országért és saját sorsáért aggódó emberrel találkozom, akik felteszik a kérdést: képviselõ úr, miért vitatkoznak, veszekednek olyan sokat ott a parlamentben. Jobb lenne, ha nagyobb egyetértéssel intéznék az ország ügyeit. Remélem, hogy az adócsomag és ezen belül a személyi jövedelemadó tárgyalása meggyõzi az idefigyelõ állampolgárokat arról, hogy nagyon is szükség van az MSZP-SZDSZ-kormánnyal, pártokkal és parlamenti frakcióikkal szemben egy más, egy ésszerûbb és emberibb, de ugyanakkor határozott álláspont megfogalmazására.
Összefoglalva, a négy ellenzéki párt mezõgazdasági bizottságban dolgozó képviselõinek egyhangú véleménye, hogy a törvényjavaslatot nem tartjuk alkalmasnak az általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)