KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaál Gyula képviselõtársam a korrektséget hiányolta a felszólalásomból. Megvallom õszintén, hogy egy egész paksaméta nyilatkozat, program alapján készítettem el ezt a hozzászólásomat és eljuttatom Gaál Gyulának, ha igényt tart rá, nem lesz rövid a lista, amibõl ezeket összeállítottam.
De ha már a korrektségnél tartunk, akkor õ például azt idézte, hogy az egyensúlyjavító intézkedések valóban szerepeltek a kormányprogramban, de mindjárt ott szerepelt az a mondat is, hogy az egyensúlyjavító lépések nem tehetõk meg úgy, hogy a leghátrányosabb és nehezebb helyzetben lévõ rétegek terhei tovább növekedjenek. Ráadásul ennek a sajtónyilatkozat-verziója már úgy hangzik, hogy az egyensúlyjavító lépésekre szükség van, de - és ezt Horn Gyula mondta a parlamenti beszédében abban a nevezetes, az ország helyzetét feltáró miniszterelnöki beszédében - az egyensúlyjavító lépések nem mehetnek a bérbõl és fizetésbõl élõk helyzetének rovására.
Tehát azt gondolom, hogyha tõlem számon lehet kérni - és számon is kell - azt, hogy meg tudjam mondani, hogy mire honnan hivatkoztam, akkor az is elvárható, hogyha mondjuk valaki cáfol abban, hogy igen, de ez benne volt a kormányprogramban, akkor olvassa tovább és tegye mellé azt a miniszterelnöki beszédet, ami errõl szólt.
Bauer Tamásnak azt szeretném mondani, hogy Kökény Mihály a nyugdíjügyben - amit õ idézett - pont azt mondta, amit én idéztem, nevezetesen, hogy nem szabad a korhatárhoz hozzányúlni, illetõleg a kormányprogramban az állampolgári jogú nyugdíj felé kell elmozdulni. Tehát ezzel az a probléma, hogy lehet azt mondani, hogy itt kell lenni egymás felszólalásainál - ez igaz is, én például Trombitás Zoltánt végighallgattam -, de tanácsként hadd mondjam, hogy olvassák el idõnként a koalíciós pártok egymás és a saját nyilatkozatukat, ezek néha nagy meglepetéseket tartogatnak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)