BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt jelen lévõ Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszonyok! Államtitkár Urak! A Fidesz- Magyar Polgári Párt a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetését az ifjúság helyzete lényeges javításának elmaradása miatt, a közoktatás finanszírozásának bizonytalansága miatt, valamint a feketegazdaság jövedelmeinek nem kellõ hatékonyságú behajtása miatt elveti.
Az önkormányzatok, amelyekrõl beszélni kívánok, számunkra falut, várost, bölcsõdét, óvodát, oktatást, kultúrát, könyvtárat jelentenek. Hadd ismételjem meg itt a magyar parlamentben azt a gyönyörû idézetet, amivel mondanivalómat szeretném indítani.
"A község szabadsága, amely oly nehezen jön létre, egyben a legvédtelenebb is a hatalom beavatkozásaival szemben. A községi intézmények magukra hagyatva alig tudnák felvenni a harcot egy vállalkozó szellemû és erõs kormányzattal ahhoz, hogy sikeresen védjék magukat, elõbb ki kell bontakozniuk, s össze kell kapcsolódniuk a nemzeti eszmékkel és szokásokkal. Így tehát a községek szabadsága, amíg át nem hatol az erkölcsbe, könnyen szétzúzható. Viszont addig nem hatolhat be az erkölcsökbe, amíg elég hosszú ideig nem volt a törvényekben. A szabad népek ereje mégis a községekben rejlik" - folytatja az idézet. "A községi intézmények ugyanazt jelentik a szabadság számára, mint az elemi iskola a tudomány számára. A nép általuk fér a szabadsághoz, s tanulja meg, hogyan élhet vele békésen és szokhat hozzá alkalmazásához. A községi intézmények nélkül a nemzet létrehozhat szabad kormányzatot, de nem ismerheti a szabadság szellemét."
Ezek a csodálatos Tocqueville-i gondolatok most egy éves költségvetés készítése során ismét és ismét eszembe jutnak, hiszen az önkormányzatok költségvetése, amely falu, város, fõváros, megye, kerületek életét befolyásolja, alapvetõ fontosságú, hogy mindenki megismerhesse a szabadság szellemét.
Az önkormányzatiság jelentõs mértékben módosul az 1996. évi költségvetés készítése során. Annak ellenére, hogy nem ismerhettük meg teljes mélységében a közoktatási törvény módosulásáról szóló javaslatot, hogy most tárgyaljuk az adókról, a helyi adókról, a gépjármûadókról szóló törvények módosításának tervezetét, a kormány tárgyalja, hogy milyen módon lehet javítani az elõkészítés, az önkormányzatok számára a tervezhetõség, a kiszámíthatóság feltételrendszerein. Még nem született meg a mérlegek tartalmára vonatkozó elõírásainak a szabályozása, amelyek alapján az önkormányzatok, amelyek kellõ információ hiányában még nem tudtak hozzálátni a költségvetés elõkészítéséhez, megalapozásához, nekiláthassanak ennek a feladatnak.
Mi úgy ítéljük meg, hogy a szabályozás legfontosabb elveit a költségvetés nem igazolja vissza. Elképzelhetõ, hogy a kötelezõ állami feladatok közül a feladatorientált finanszírozású közoktatás valóban elõtérbe kerül. Elképzelhetõ.
A területi kiegyenlítésnél fontosnak tartjuk, hogy az elmaradt területek kiegyenlítõ felzárkóztatása valóban megtörténjen, de elvetjük azt az elvet, amely a még mûködõképes önkormányzatoktól von el eszközöket, és lepusztult ipari létesítmények fenntartására fordítódik, ami nem vezet sehová.
Szeretnénk hinni abban, hogy a normativitás kevesebb számú normatív hozzájárulással és a központi elõirányzattal valóban elõbbre viszi a kistelepüléseknek és a nagyobb városoknak egyaránt a mûködõképességét.
Tisztelt Ház! Az önkormányzatok állami támogatásánál is meghatározó szerepet játszik a normatív módon elosztott állami hozzájárulás, az összes állami hozzájáruláson belül 78 százalékot képviselõ módon. Ennek az aránya azonban, mint ahogy erre többen ma rámutattak, évrõl évre csökkenõ tendenciát mutat.
Rendkívüli módon bírálható és bíráljuk is a településüzemeltetésnek - amely most már magában foglalja a közmûvelõdési és sportfeladatokat is - mintegy harmadára való csökkentését, és mint a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is kifogásolom, hogy egyre kevesebb szó esik a magyar parlamentben is, a jövõ évi olimpia évében is, hogy a Magyar Köztársaságban már 50 forint/fõ/év sem jut a helyi kisegyesületek, a szabadidõsport és az utánpótlás-nevelés támogatására.
Rendkívüli módon hátrányos, amirõl már szóltam, a közoktatás normáinak a módosítása, amely augusztus 1-jétõl hatályát veszíti, hogy nem ismerjük, mi következik az új finanszírozási rendszerben. Reméljük, hogy minél hamarabb megismerjük ezt.
1994-tõl egyre több önkormányzat kényszerült év közben a költségvetési elõirányzatok átrendezésére, mûködési költségeinek csökkentésére, mûködési célú hitelek felvételére, ezért fontosnak tartanánk azt, hogy rendezõdjenek a tervezhetõség, a kiszámíthatóság és a középtávú gondolkodás feltételei. Ezeket ma nem tudja ez a költségvetés alátámasztani.
Több önkormányzat éven túli hitelek felvételére is rákényszerült, a fejlesztéseknél a saját forrást sok esetben hitelbõl fedezték, és esetenként reális lehetõségeiket, gyakran erejüket meghaladó fejlesztésekbe fogtak.
Pénzügyminiszter úr expozéjában utalt arra, hogy az "önhiki", a gazdasági- társadalmi szempontokból elmaradó települések kiegészítõ támogatása a beterjesztéssel szemben várhatóan fennmarad.
Mi módosító indítványunkban szeretnénk ezt megerõsíteni, elfogadva a kiegészítõ támogatási rendszer eddigi mûködésével összefüggõ aggályokat, a szükséges felülvizsgálat igényét, feltétlenül javasoljuk a kiegészítõ támogatási rendszer fenntartását.
(16.30)
Ennek indoklásaként elmondom, hogy az Európa Tanács által elfogadott helyi önkormányzatok európai chartájának 9. cikkelye foglalkozik a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásaival. Kimondja, hogy a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi a pénzügyi kiegyenlítési eljárásokat, amelyek célja a számításba jövõ pénzügyi források egyenlõtlen elosztásából fakadó hatások és az itt keletkezõ pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója, csökkentése.
Az elmúlt három év pénzügyi szabályozási gyakorlata is bizonyította, hogy a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó egyes bevételek és azok önkormányzatok közötti eloszlása gyakorta változott: például a személyi jövedelemadó átengedésének mértéke, a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések támogatása.
A törvényben meghatározott önkormányzati feladatok pénzügyi fedezetét a pénzügyi szabályozás csak az önkormányzatok egészében próbálja - nem sok sikerrel - megteremteni. Mindezek következményeként egyre több azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek mûködési zavarait egyedi elbírálás alapján ez a kiegészítõ támogatás akadályozhatja meg. 1993-ban 165 önkormányzat kapott forráshiány miatt támogatást, '94-ben 459, '95 elsõ félévében pedig 600 önkormányzat szorult mûködõképességének fenntartásához ezen központi támogatásra. Feltétlenül szeretnénk javasolni módosító indítványunk egyik elemeként, hogy ez a támogatási forma maradjon meg.
Számításaink szerint a 769 önkormányzatból 329 azoknak a száma, amelyek nem tartoznak a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések közé, mégis kiegészítõ támogatás szükséges, ellenkezõ esetben ilyen számban bekövetkezhet a mûködésképtelenné válás.
Módosító indítványainkban kiemelten szeretnénk foglalkozni a területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú támogatási rendszer bevezetésével. Ez nem mond ellent annak, amit az elõbb mondtam; e második pontnál arra kívánok kitérni, hogy ennek a mintegy 5 milliárd forintot elõirányzó összegnek a biztosítását semmiképpen nem tudjuk elfogadni az önkormányzatok mûködõképességének csökkentése révén. Úgy, ahogy a bevezetõ gondolatokban arról beszéltem, a Fidesz-Magyar Polgári Párt más forrásból, a feketejövedelmek gazdaságba történõ visszatérítésébõl kíván pénzalapot teremteni, hogy a most többlet-elõirányzatként megjelenõ tételek ne okozzanak a költségvetés számára feszültséget. Ezért mondjuk mindig a feketegazdaságot.
Szeretnénk javasolni továbbá módosító indítványban azt, hogy a személyi jövedelemadó úgy, ahogy a kormány programja is tartalmazza, minimum 35 százalék legyen. Mi nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a személyi jövedelemadónál a 25 plusz 11 százalék kerüljön bevezetésre és helyben maradásra, ugyanis amíg 1975-ben (sic!) a személyi jövedelemadó 35 százalékából 29,8 százalék maradt helyben, ami 74 milliárd forint önkormányzatoknál maradó összeget jelentett, a következõ évi javaslatnál mintegy 3 milliárd forinttal növekedett ez az összeg. Ez nem teszi lehetõvé, hogy az önkormányzatok középtávra tervezhetõ célkitûzéseket állítsanak maguk elé.
Az országos önkormányzati szövetségekkel egyetértésben észrevételezzük, hogy a kormányprogramból nem került be a személyi jövedelemadó helyben maradó részének megtartása, nem került be a tanácsi alapítású vállalatok értékesítésébõl származó készpénzbevétel 100 százalékának a helyben maradása, az illetékbevétel teljes összege nem marad az önkormányzatoknál, a gépjármûadó teljes összege szintén nem. Ezeket a kormányprogram tartalmazta, csak azért ismételtem meg, mert a bevezetõ gondolatoknál - a kormányprogram elmaradása miatt - a Fidesz-Magyar Polgári Párt észrevételeket kapott, hogy azokat helytelenül idézte.
A tisztelt elnök asszony figyelmébe szeretném ajánlani, hogy a magyar parlament mintegy négy hónapja alkotmánysértõ mulasztást követ el: a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló törvény még nem került a magyar parlament elé. Tudomásom szerint a legutóbbi vasárnapi ülésén tárgyalta meg a kormány, és ennek sürgõsséggel és rendkívüli eljárásban való beterjesztését feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az önkormányzatok tervezhessenek és elõre meghatározhassák feladataikat.
Tisztelt Parlament! Kérem mindazoknak a támogatását, akik az önkormányzatok mögött hús-vér embereket, orvosokat, pedagógusokat, köztisztviselõket, közalkalmazottakat, intézményeket, a demokrácia kis köreinek együttesét látják, hogy az önkormányzati költségvetési fejezethez beadott módosító indítványainkat - amely nemcsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt, hanem remélhetõleg a többi párt támogatását is élvezi - szíveskedjenek figyelembe venni és támogatni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)