Glattfelder Béla Tartalom Elõzõ Következõ

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Ha a jövõ évi költségvetés tervezetének agrárpolitikai részét megvizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mezõgazdaság helyzetében a költségvetés nem hoz lényeges változást, nem hoz lényeges javulást. Ha összehasonlítjuk az 1994. évi költségvetési kiadások összegét, amely 89 milliárd forint volt, a '96 évre tervezettel, amely 91 milliárd forintra rúg, beleszámítva a költségvetésben nem részletezett különbözõ támogatásokat is, akkor tulajdonképpen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nominálértékben a mezõgazdaság támogatása csupán 2 milliárd forinttal nõ ezen idõszak alatt. Ha azonban számítjuk a megközelítõleg 50 százalékos inflációt is, akkor már bizony azt a következtetést kell levonnunk, hogy a mezõgazdaság költségvetési támogatása reálértékben jelentõsen csökkent.

Nyilvánvaló tehát, hogy a Lakos Lászoló miniszter úr által elmondottak, amiket egy interjújában közölt már a választásokat követõen, megerõsítve a választási ígéreteit, nem teljesülnek. Akkor õ kifejtette, hogy a mezõgazdaság költségvetési támogatását a kormány duplájára kívánja emelni. Errõl itt végképp nincs szó; örülhetnénk, ha a mezõgazdaság költségvetési támogatásának reálértékét sikerült volna megõrizni, de úgy tûnik, hogy ez nem lesz így.

Nagyon fontos errõl a kérdésrõl beszélni, hiszen tavaly is felvetettük ezt a kérdést. Akkor viszont az volt a válasz, hogy azért nem teljesültek még ezek a választási ígéretek, mert a kormány még csak az elsõ évét tölti, és nem lehet mindent rögtön követelni. De ez már a második költségvetése, így tehát nyilvánvalóan a korábbi ígéretek számonkérésének lényegesen nagyobb jelentõsége van, hiszen lett volna idõ a teljesítésre, ha végre akarták volna hajtani az ígéreteket.

Nagyon hasonlít ez az ügy a kárpótlás ügyére, amikor maga a miniszterelnök ígérte meg, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjánál 70 milliárd forintot fordítanak arra, hogy ebbõl vagyont kínáljanak fel a kárpótlásijegy- tulajdonosoknak. Ez szintén nem történt meg. Vizsgálva e két ügyet, számunkra úgy tûnik, hogy minél magasabb szinten ígérnek meg valamit a kormánypártokban, annál kisebb a valószínûsége annak, hogy azt be is fogják tartani.

Sajnos, a költségvetés bizonyos részleteivel nem érdemes foglalkozni, hiszen tudjuk, hogy a költségvetés tervezete csak keretszámokat tartalmaz. Így például az exporttámogatásra fordított összegekrõl is csupán annyit lehet megjegyezni, hogy nem lenne szerencsés, ha az exporttámogatások olyan átcsoportosítása menne végbe, amely veszélyeztetné egy másik kormányzati ígéret teljesülését, amely 3 milliárd dolláros agrárexportot tûzött ki célul. Ezért azt javasoljuk, hogy semmiképpen ne kerüljön sor ennek csökkentésére, hanem legfeljebb átrendezésére, amely az exporthiteleket és a biztosításokat fogja elõtérbe helyezni, hiszen ezeket a GATT is megengedi.

Tisztelt Képviselõtársaim! A költségvetés részletes elemzésénél megállapíthatjuk, hogy néhány korábbi ellenzéki észrevételt megfogadott a kormány, és így például az agrárkutatás, a növény- és állategészségügy támogatását tovább nem csökkenti. Felesleges is volt azt a tavalyi pótköltségvetésben csupán szûk költségvetési indokokból lefaragni. Hasonlóképpen az EU-csatlakozásra fordítható támogatásokat sem csökkenti most a kormány kivételesen, hanem 70 százalékkal emeli.

(17.00)

Mennyivel jobb lett volna, ha ezeket a pénzeket ezek a célok már tavaly megkaphatták volna, és nem az idén kellene erre fordítani! Mennyivel jobban lehetett volna erre a célra fölhasználni ezeket a pénzeket, semmint arra, hogy különbözõ veteránok 16 millió forintért - mintegy kárpótlásként - különbözõ terveket írjanak arra vonatkozóan, hogyan lehetne állami segédlettel új állami monopóliumokat összetákolni az állami gazdaságokból.

Kell néhány mondatot szólni a kormány adóztatási elképzeléseirõl is. Teljesen érthetetlennek tartjuk, hogy a kárpótlásban megszerzett földtulajdon eladására miért kíván a kormány adót kivetni - ez korábban adómentes volt. Azt sem értjük, hogy miért szükséges a választási ígéretekkel szemben a szövetkezeti üzletrészek elidegenítésének adókedvezményét megszüntetni, hiszen ez eddig jól mûködött.

Úgy gondoljuk, a mostani költségvetés nem alkalmas arra, hogy az ágazat helyzetét javítsa. Arra viszont nagyszerûen alkalmas, hogy a választási ígéretekben megfogalmazott illúziókkal leszámoljunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage