TIRTS TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Hozzászólásomat azzal kezdeném, hogy meglep a szocialista párti képviselõk kétperces reagálási dömpingje, de az imént kaptam tájékoztatást, hogy tegnap sem használták fel a beszédre szánható több órányi idejüket, úgyhogy valószínûleg ezzel akarják a pártjukra jutó idõt kihasználni... (Derültség.).., és ezért úgy gondolom, hogy jobb lenne néha hosszabb, tartalmi szónoklatokkal is készülni... (Derültség.).., mert akkor a vitában érdemileg is tudnánk haladni, s nem pedig - hogy focis nyelven mondjam - taktikai faultokkal lerántani az ellenfelet és megpróbálni széttördelni egy költségvetési vitát. (Taps az ellenzék soraiban.)
A költségvetési vita kapcsán - azt hiszem, azoknak, akik figyelik, akár rádión vagy tévén keresztül, nem meglepõ - megint "a süketek párbeszéde" címû mûsor tûnik fel. Ha tehát egy kormánypárti képviselõ mégis kijön - elsõsorban szocialista, de adott esetben szabaddemokrata képviselõ is -, elkezdi dicsérni a beterjesztett költségvetést, dicséri a szakszervezeti vezetõket, milyen jó, hogy itt vannak köztünk - bár én nem sokat látok a jelen pillanatban a teremben... (Derültség.) És igazából keveset beszélnek arról, hogy azokból az elhangzott ellenzéki kritikákból vagy hozzászólásokból - és arról azért biztosíthatom a kormánypárti képviselõtársaimat, hogy az ellenzéki képviselõk felelõsségük tudatában, abban a rövid idõben, amit a felkészülésre engedtek ebben a fokozott tempóban, fel tudtak készülni - valamit valamilyen fokon is megértenének vagy ezt a problémaérzékenységet elfogadnák. Úgy látom, hogy ez a mostani, a '96-os költségvetési vita sem fog jobb példát adni. Ezzel együtt abban a reményben fogom elmondani hozzászólásomat, hogy például Hegyi Gyula képviselõtársammal is bizonyos tekintetben - pontosan az õáltala is speciális területként megjelölt -, az emberi jogi területhez tartozó kisebbségi és egyházi támogatások kérdésében egyet fogunk érteni.
De ha már ma itt elsõsorban a vállalkozók kérdésköre került elõ, én is ebben a kérdéskörben teszem meg hozzászólásom elsõ részét.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt a költségvetési vita során fokozott figyelmet szentel a fiatal családosokat érintõ problémáknak. Úgy gondoljuk, hogy a munkanélküliség növekedése fokozottan aggasztó a fiatalok körében. Ezért a vállalkozásokat érintõ gazdasági problémák nagyon fontosak, és e tekintetben nagyon fontos lenne, hogy az a piacgazdasági környezet, amely egy jó vállalkozási magatartást elõsegíthet, kialakuljon.
Mi lenne ennek a feltétele? Kiszámítható és a vállalkozásokat támogató ösztönzõ gazdaságpolitika; vállalkozói jogbiztonság; stabil, a fejlesztést ösztönzõ adórendszer; valamint kedvezõ forráslehetõségek. Ténylegesen ez a helyzet most nem létezik. A vállalkozások számának ugrásszerû növekedését nem a kedvezõ vállalkozási környezet, hanem a nagyvállalati struktúra szétesése, a munkahelyek megszüntetése miatti vállalkozási kényszer, a megélhetési források kiegészítése, a vállalkozásbarát politikát hirdetõ kormányzati biztatások, az egzisztenciahitel kedvezõnek ítélt csábítása, valamint az idõszakosan jelentkezõ kedvezõbb adózási lehetõségek együttes hatása eredményezte. A vállalkozások árbevétele és a beruházások tényadatai összehasonlító áron számolva elmaradnak a tíz évvel ezelõtti szinttõl. Az egy fõre jutó '94. évi 6500 dollárt kitevõ GDP távol van a tizenkét legfejlettebb közös piaci tagállam 17 500 dolláros átlagától.
A vállalkozási forráshiány, a magas infláció, a hitelszerzés nehézségei, a magas, kigazdálkodhatatlan kamat és a többszörös biztosítékok, a nem kellõen átgondolt csõdtörvény, az adó- és társadalombiztosítási szabályozás gyakori - most már évenkénti - változásai, valamint mindenekelõtt - ezt szeretném aláhúzni - az államháztartási reform elmaradása és a feketegazdaság burjánzása sokat rontottak az 1990-ben megnyílt lehetõségen, amely kedvezõ indítást adott egy olyan modern polgári társadalmi-gazdasági berendezkedés megvalósításának, amit a magántulajdon túlsúlya és támogatottsága, a vállalkozás és a verseny szabadsága jellemezne. A vállalkozási eredményeket ez a kedvezõtlen helyzet jelentõsen befolyásolta. A társasági adó képzését meghatározta a forráshelyzet. A legális feltételek között szinte kigazdálkodhatatlan kamatterhek miatt azok a vállalkozások kerültek veszélyeztetett helyzetbe, amelyek fejlesztéseket hajtottak végre. A magas adó és a még magasabb társadalombiztosítási kötelezettségek nem ösztönzik a vállalkozókat, szûkítik a fizetõképes keresletet a belföldi piacon.
(10.20)
A pénzforgás lassú, és ehhez a kormányzati intézkedések is nagymértékben hozzájárultak. Nem megfelelõ a jogharmonizáció a vállalkozások s a jogalkalmazás között. Az államtól példamutatást várnánk az etikus, kiszámítható és szavatartó magatartási normák terjesztésében. Ezt ma is csak várhatjuk. Bokros úr 2000 forintos áldozatot kért az egyetemistáktól, és a saját végkielégítését a családi alapítványra utalta.
A helyi önkormányzatok szakmájukat tanulva a vállalkozásokban elsõdlegesen adóalanyokat, bérleti díjfizetõket látnak, és még másodlagosan sem nagyon látnak gazdasági partnereket.
1988 óta a különbözõ kormányok vállalkozásbarát gazdaságpolitikát hirdettek. A rendszerváltáskor joggal várhattuk, hogy a politika a gazdaság formálója helyett kiszolgálójává válik. Ez mind a mai napig nem igazolódott be. Az államháztartási reform szándéka is egyelõre csak szándék maradt.
A kormány által márciusban meghirdetett, s a Bokros-csomagban realizálódott gazdaságpolitikai váltás, valamint a most beterjesztett adóváltozások nem segítik elõ a vállalkozások ösztönzését. Mindez tovább mélyíti a bizalmatlanságot s az adórendszer stabilitásának hiányát. A gyakori évközi tûzoltás jellegû módosítások költségvetési többletbevétele nem biztos, hogy meghaladja a vállalkozásoknál jelentkezõ és a módosítások végrehajtásával együtt járó költségeket.
Tisztelt Ház! A kormány adófilozófiája a fogyasztási típusú adókat preferálja. '94-ben az adóbevételek 35 százaléka az áfából, 32 százaléka az szjából, 16 százaléka a fogyasztási adóból és mindössze 8 százaléka származott a társasági adóbevételbõl. Megjelentek azonban, sõt erõsödtek, s jövõre tovább bõvülnek a közvetlen termeléshez, mûködéshez kapcsolódó termelési típusú adók, adójellegû és egyéb kötelezettségek.
Véleményünk szerint, a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint a kormányzatnak két dologra kellene összpontosítania: a feketegazdaság visszaszorítására, s az államháztartás reformjára. A bruttó nemzeti termék egyharmadára becsült, mintegy 1200 milliárd forintot kitevõ láthatatlan gazdaság ténye elfogadhatatlan. Teljesen áttekinthetetlenné és tervezhetetlenné teszi az államkasszának mind a bevételeit, mind a kiadásait. Jelenléte megakadályozza a piacgazdaság építését, a reális, azonos esélyû gazdasági verseny mûködését. Látomásszerû azonnali megszûnése azonban a gazdaság összeomlásához és akár társadalmi robbanáshoz is vezethet.
A kormány már többször ígérte a feketegazdaság visszaszorítását, de eddig igazából nem történt semmi. A feketegazdaság kemény magját, a gazdasági gengszterizmus - ezt egyébként Hegyi Gyula képviselõtársam is érintette - módszereit alkalmazó bûncselekmény-elkövetõit - mint például az olajszõkítõk, az áfa- és vámcsalók, a hamisítók, pénzfelvevõ szélhámosok, akik nem túl nagy számban, de igen jelentõs összegekkel károsították az államot, az állampolgárokat -, kamarai érdekképviseleti együttmûködéssel és összefogással, a bûnüldözés jelenleginél jóval hatékonyabb eszközeivel kell korlátozni és visszaszorítani. Az elmúlt idõszakban kaptunk ugyan híreket ilyen ügyekrõl, de jogerõs és végrehajtható ítéletekrõl alig értesülünk. Ez az eredménytelenség joggal kelti azt a látszatot, hogy a bûnözõk büntetlenek maradnak, s a horribilis haszon reményében érdemes kockáztatniuk. A gazdasági recesszió, a gazdasági jogbiztonság hiánya, az infláció és a munkanélküliség az illegális gazdaság melegágya, de éltetõ forrása a túladóztatásnak is.
A másik, létszámában ugyan jóval nagyobb, a kisegzisztenciákat felvonultató csoport védekezési reflexként, fennmaradása érdekében, gazdasági körülmények kényszerétõl hajtva válik részesévé a szürkegazdaságnak. Ezt a szektort a homályból elõcsalogatva, kedvezõbb lehetõségekkel biztatva - s megadva - láthatóvá, a legális gazdaság részeseivé kellene tenni oly módon, hogy ez ne járjon együtt az ellehetetlenülésükkel.
Ma nagy a veszélye az árnyékgazdaság valós és vélt szereplõinek, a tisztességes vállalkozók és a tisztességtelen ügyeskedõk összemosásának. Sajnos, a parlamenti vita elõzõ részében ezt érzékeltem. Az árnyékgazdaság negatívuma az is, hogy normái gyorsan terjednek, egyre jobban hatnak a formális gazdaságra is, s ha nem állítunk gátat, úgy az árnyékgazdaság törvényei általános törvényekké válnak.
Tisztelt Ház! Most rátérnék én is arra a részletesebb területre, ami az emberi jogi bizottság ajánlásában is elõkerült az általános vita kapcsán, illetve amit itt már Hegyi Gyula képviselõtársam is érintett. Én kevésbé látom olyan optimistán, mint õ, és annak is örülnék, hogyha az MSZP széles frakciójából nemcsak õ tenne mindig hitnyilatkozatokat, hegyibeszédeket... (Derültség.)
A kisebbségek és az egyházak támogatásával kapcsolatban Hegyi Gyula azt mondta a kisebbségekre vonatkozóan, hogy egy szerény támogatás elérhetõ. Ezzel szemben amit én kiolvastam eddig a költségvetésbõl: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek közalapítványa támogatása csökken 470 millióról 430-ra - ugyan kétségtelen, hogy más alapítványok, így például a romapolitika területén megjelennek.
Én sokkal komolyabb problémának érzékelem, mint ahogy Hegyi Gyula elmondta, hogy a költségvetési vita kapcsán, tehát egy egyszerû feles törvényben a kisebbségeket érintõ '93-as kisebbségi törvényt - ami kétharmados törvény - akarják a Házzal módosíttatni. Itt egyébként pénzügyminisztertõl függetlenül a Pénzügyminisztérium illetékes osztályvezetõinek és fõosztályvezetõinek a folyamatos aknamunkáját érzékeljük, tehát teljesen mindegy, hogy ki a pénzügyminiszter, minden éves költségvetési vitában a hazai kisebbségeken valamit akarnak csavarni. Úgyhogy ez valószínûleg egy hobbi lehet ott, a Pénzügyminisztériumban. Ennek egy újabb jele ez az itteni módosítási javaslat, amiben a legfájóbb az, hogy sem az MSZP-n belül e tárcáért felelõ képviselõkkel, illetve magával a politikai államtitkárral, sem pedig a hazai kisebbségi képviselõkkel idõben nem egyeztették le. Akkor arról már nem is beszélek, hogy jó lenne, ha a hatpárti konszenzus - amit azért néha szoktak hangoztatni - ezen a területen megmaradna, tehát érdemben az ellenzéki pártokkal is egyeztetés lett volna errõl. Tehát én úgy érzem, hogy ez egy elég súlyos probléma, amiért a hazai kisebbségek is joggal aggódnak.
Egy másik dolog is van, amit Hegyi Gyula nem említett. Tavaly megválasztásra kerültek a kisebbségi önkormányzatok, ezek létrehozták az országos szervezeteiket. A kisebbségi törvény elõírta, hogy 300 millió forintos egyszeri vagyonjuttatással indítjuk útjára ezeket az országos önkormányzatokat. Az eddigi információk szerint a Pénzügyminisztérium ezt is módosítani akarja, nem akarja megadni a vagyonjuttatást a kisebbségeknek.
Végezetül az egyházakról is hadd szóljak, egészen röviden. És itt hadd idézzek a Horn Gyula miniszterelnök úrnak és az egyházak vezetõinek 1995. május 31-ei találkozójáról készült emlékeztetõbõl. Horn Gyula ezen a megbeszélésen, ami idõben a legutolsó legmagasabb szintû egyeztetés volt, megígérte az egyházaknak: amíg nincs új törvény, az alapmûködésüknek a finanszírozását - ez, mint kiderült, csökkenni fog, tehát Horn Gyulának ez az ígérete a költségvetésben nem tükrözõdik, ahogy erre már utalás történt -, valamint külön pont volt, hogy az egyházi egyetemek és fõiskolák állami támogatását szintén nem éri hátrányos megkülönböztetés. Hogyha egy egyetem, ráadásul egy induló egyetem: a Pázmány Péter Egyetem nulla millió forinttal van beállítva, azt hiszem, hogy az a hátrányos megkülönböztetésnek egy elég markáns formája.
Tehát ilyen értelemben én felhívnám a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium figyelmét is, mert az õ tárcájához tartozik, hogy lehetõség szerint az általános vita, majd a részletes vita során az egyházakat érintõ hátrányos megkülönböztetésre utaló számokat módosító javaslatok kapcsán korrigálni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)