DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Kedves Képviselõtársaim! A költségvetés mezõgazdaságot érintõ részével kívánok foglalkozni. A mezõgazdaság számára akkor elfogadható a költségvetés, ha figyelembe veszi egyrészt a jelenlegi helyzetet, másrészt elõremutató is.
Megfelel-e ez a költségvetés ezeknek az elvárásoknak? Úgy gondolom, megfelel, mert egyrészt a tulajdoni átalakítás, átalakulás felgyorsítását szolgálja, másrészt fejlesztésekre, beruházásokra többféle támogatási lehetõséget biztosít, ugyanakkor a minõségi követelmények fokozásával egyrészt az exportlehetõségeinket igyekszik kihasználni és támogatni, másrészt ezzel az európai integrációt is szolgálja.
Ezekkel a célokkal egyetértünk, de elegendõ lesz-e az az összeg, ami a támogatásra szolgál, ami alapösszegként 81,7 milliárd forint, ami különbözõ maradványokkal együtt feltehetõleg 90 milliárd forint körül lesz. Errõl sok vita volt már a bizottságban, de úgy gondolom, hogy errõl felesleges vitatkozni. Azokat a célokat kell áttekintenünk, amelyekre ezek a támogatások szolgálnak.
Arról is sok vita volt már korábban, hogy mezõgazdasági termelés- és exportnövekedés nélkül stabilizálható-e a magyar gazdaság. Úgy gondolom, hogy nem, de ezzel önmagában sem stabilizálható. Ez egy nagyon fontos rész, márcsak a foglalkoztatási kérdések miatt is.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a közelmúltban számtalan piaci változás következett be. Egyik évrõl a másikra nagyobb lehetõségek nyíltak meg a keleti piacokon, ugyanakkor az európai támogatással, illetve az integrációval kedvezõ lehetõségeink, bizonyos kontingenseink voltak, de ezeket sem tudtuk kihasználni. Gyakran jelentkezett árualaphiány, másrészt a keleti és déli piacok megnyílására is számíthatunk.
Exporttámogatásra a következõ évben 41 milliárd forint áll rendelkezésre. S ha figyelembe vesszük azt, hogy a korábbi években tervezett összeg mindig kevésnek bizonyult, fel kell tennem a kérdést, hogy elegendõ lesz-e a következõ évben ez az exporttámogatás. Úgy gondolom, hogy a belsõ fogyasztás nemigen fog lényegesen emelkedni, ugyanakkor a különbözõ pályázati lehetõségekkel remélhetõleg a termelés növekedni fog, tehát erre az összegre mindenféleképpen szükség lesz.
Egyik kifogásunk azonban az, hogy ezek az exporttámogatások korábban is csak kismértékben jutottak el közvetlenül az árualap-termelõkhöz, az alapanyag-termelõkhöz.
Egy másik észrevételünk az, hogy a különbözõ keretekbõl való átcsoportosításhoz továbbra is szükség lesz az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésére, holott úgy gondoltuk, hogy az agrárpiaci rendtartási törvény módosítása is azt szolgálta, hogy a döntés és a felelõsség is egy helyen legyen, mert csak így lehet gyors döntéseket meghozni. Sajnos ez a törvény szellemében nem így történik.
Az agrártermelés támogatására - a második legnagyobb összeg - 17 milliárd forint van tervezve. Ez az összeg többféle célt szolgál, egyrészt a kedvezõtlen adottságú térségek támogatását, másrészt a földalapú jövedelemkiegészítõ támogatásokat, ez korábban az úgynevezett vetési támogatás volt, ez szerencsére megváltozott olyan formában, hogy a termelõk eldönthetik, hogy az adott helyen mit kívánnak termelni. Egy másik részterület a tenyészállat-beszerzések támogatása, férõhelyek feltöltése, biológiai alapok támogatása és a hitelterhek mérséklése.
Tehát feladat van bõven, kérdéses, hogy elegendõ lesz-e ez az összeg? De szeretnék egy pillanatra megállni a tenyészállat-beszerzések támogatásánál.
Elhatározott célunk az, hogy nemcsak létszámnövekedést akarunk elérni, hanem határozottan minõségjavítást is. Márpedig ilyen esetekben néha szükség van külföldrõl is behozni értékes, minõségjavító tenyészállatokat. Emiatt érthetetlen számomra, hogy ilyen esetben is a 8 százalékos vámpótlékot és a 12 százalékos áfát meg kell fizetni, holott - mondom - ez határozott célkitûzést szolgál: kifejezetten a minõség javítását és nem a választék bõvítését.
Ugyanakkor meg kell említenem azt is, hogy az úgynevezett önjáró alapok, amelyek önfenntartók, tehát saját befizetéseikbõl tartják fenn magukat - ilyenek a halászati, vadászati, állattenyésztési, az úgynevezett Földvédelmi Alap -, most a költségvetésbe kerültek beolvasztásra. Ezeknek inkább az önszervezõdések hatáskörébe kellett volna kerülnie és pénzügytechnikailag a Magyar Agrárkamarához.
(10.40)
Néhány apróságot szeretnék még megemlíteni, amelyek azért fontosak a maguk területén. Ellenzéki képviselõtársaim korábban gyakran hangoztatták kérdések, interpellációk és sajtónyilatkozatok formájában, hogy ez a kormány szét akarja verni a falugazdász-hálózatot. Kiderült, hogy nem ez történik, továbbra is mûködik. Szükség is van rá, de agrárkamarai gazdajegyzõ-hálózat lett a neve, és jó lenne, ha a gazdajegyzõ-hálózat támogatására kerülhetne a költségvetésben egy másik címszó alatt levõ, mezõgazdasági szaktanácsadás és adatbázis támogatására szolgáló 600 millió forint. Úgy tudom, erre a tárca részérõl van fogadókészség, hisz a kormányprogram is azt célozta meg, hogy a magyar agrárkamaráknak egyrészt az államtól átvett feladatokat el kell látniuk, másrészt mindenképpen biztosítani kell számukra a mûködésükhöz szükséges feltételeket.
Ugyanakkor hiányolom, hogy a költségvetésben nincs megfelelõ összeg a nem biztosítható elemi károkhoz. Ez évben sajnos ez több mint 10 milliárd forint, hisz tudjuk, hogy milyen sok fagykár, jégkár, árvíz, belvíz és aszálykár volt.
Kérdéses továbbá a földhivatalok bevételi növekményének elmaradása miatt, hogy tudják-e teljesíteni a bevételeket, hisz az illetéktörvény nem került módosításra.
Egy másik eltérõ követelményre is szeretném felhívni képviselõtársaim figyelmét. Az állategészségügy és élelmiszer-ellenõrzés szakigazgatási intézményeinél 39 százalékos bevételi növekmény van elõírva. Ez egyrészt a termelés növekedésébõl, másrészt a díjtételek emelkedésébõl várható. Ugyanakkor a hasonló szolgáltatást végzõ növény-egészségügyi hálózatnál csak 23,5 százalékos növekmény van elõírva. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az állategészségügy és élelmiszer-ellenõrzés javítására az EU-integrációhoz közel 300 millió forint van biztosítva.
Tisztelt Képviselõtársaim! Mint említettem, nagyon sok probléma van a mezõgazdaságban. Elegendõ lesz-e tehát ez a támogatási összeg a helyzet javítására? Úgy gondoljuk, hogy lehetett volna több is, de az egész ország helyzetét figyelembe véve, el kell fogadnunk ezt az összeget. Ezt javaslom a költségvetés egészére is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)