FRANCZ REZSÕ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csépe képviselõtársam úgy vezeti fel az adózás változásával kapcsolatos javaslatot, mintha az kifejezetten vállalkozásellenes lenne, és kifejezetten a kisvállalkozókkal szembeni kormánypárti akarat öltene benne testet, sõt, mi több, a népharag levezetésének egyik eszköze és célja a vállalkozó lenne. Egyáltalán nem errõl van szó!
Amennyiben a 202 ezer forintos vállalkozói jövedelmet vesszük alapul, tényleg nem nagy. Higgyük el és mondjuk azt, hogy a család többi tagja teremti meg azt az anyagi hátteret, ami a vállalkozókra általában jellemzõ. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, az iparûzési adó, kommunális adó, építményadó, kutyaadó és még sorolhatnám az adók sokféleségét, a közönséges munkavállaló esetében is kiszámlázásra kerül és a költségvetés azt megkapja - pusztán a munkaadója fizeti!
(14.30)
Furcsa anomáliákra kerül sor abban az esetben, ha vizsgáljuk azt, hogy adott esetben egy magánvállalkozó mennyi kommunális adót fizet, vagy iparûzési adót, és egy 500 fõt foglalkoztató cég esetében az egy fõre jutó iparûzési adó mennyi. Tehát azután a helyi adók sorában ez behajtásra kerül. Tehát a vállalkozás összességének az teher, éppen úgy, mint magánvállalkozó esetében. Most a magánvállalkozó ugyanakkor kellõ ügyességgel költségként elszámolhat nagyon sok dolgot. Én akadtam már olyanra: egy éjszakai közértben megkérdezik, amikor a Ház ülése véget ér, hogy áfás számlát kérek-e. Tehát erre vannak rádresszírozva. Nyilván az kér áfás számlát, aki az ital beszerzésétõl kezdve a kocsiig, a telefonig, és egy csomó dolgot vissza tud kapni.
A diszkriminációról annyit: az elõzõ négy évben tanúi voltunk amint a mezõgazdasági alapokba befizetõ volt egy szövetkezet, de abból a 300 millió forint fölötti árbevételesek nem részesedhettek. Az Alkotmánybíróságra akkor nem (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) hivatkoztak. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a bal oldalon.)