DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Sajnálom, hogy megszakadt a beszédem folyamata, de én azt gondolom, hogy az általános vitában valóban nehéz elválasztani ezeket a részeket. Ezért utaltam arra, hogy a részletes vitában mindezeket, amiket most csak felvetek mint problémákat és röviden utalok rájuk, ezeket a részletes vitában szeretném képviselõtársaimmal együtt hosszasan és részletesen kifejteni, minden egyes idevágó érvvel és ellenérvvel együtt. Tehát ezek tényleg csak jelölésszerû dolgok. Egyébként már csak néhány dolog ismertetése van hátra. Hatvan oldal módosítást fogalmaztunk meg, abból én itt most körülbelül három oldalt mondok el vagy négyet, de ennél biztos nem többet. Tehát nem ítélem úgy, tisztelt elnök úr, hogy ez most nagyon a részletes vitába folynék bele. És engedelmével folytatnám is a felsorolást.
Az 59. §-ához szólnék, ahol igazságügy-miniszteri engedélyhez kötné a törvényjavaslat bizonyos engedélyek megadását. Az 57. § mondja ki ezt pontosabban, és az 59. §-hoz tennénk a módosítást, amelyben azt javasoljuk, hogy a bírói engedéllyel szemben az igazságügy-miniszternek legyen lehetõsége visszavonnia a titkos információgyûjtés lehetõségét, míg a bíró nem vonhatja vissza. Tehát ha egyszer kiadott egy engedélyt, akkor a bíró nem vonhatja vissza. Ez az elv helyes, ezzel egyetértek, ugyanakkor a - mivel úgy érezzük, hogy ez garanciális szempontból fontos, és a politikai felelõsséget bizonyos szempontból az igazságügy-miniszter vállalja - fontos lenne annak a kimondása, hogy ha az igazságügy-miniszter úgy ítéli meg a kapott információkból, hogy mégsem fontos ez az információgyûjtés, akkor legyen lehetõsége a visszavonás megtételére is.
A törvény szól a nemzetbiztonsági szakszolgálatról is, mint ötödik titkosszolgálatról. Egy becsúsztatott indítvánnyal azt szeretnénk elérni, hogy az általuk megszerzett információk átadása után se nem reprodukálhatja, se nem kezelheti azokat az adatokat, amelyeket a másik titkosszolgálatok számára átadott. Ennek az lenne az érve, tisztelt miniszter úr és tisztelt Képviselõház, hogy ebben az esetben egy szuper titkosszolgálatot hozunk létre. Ha most a másik négy titkosszolgálat számára is dolgozik - és ez a szolgálat dolgozhat más, esetleg más törvényben felhatalmazott, titkos adatgyûjtéssel foglalkozó szerv számára is ilyen információgyûjtéssel -, akkor ez a szolgálat elvileg minden adatot kezelhet, minden adathoz hozzáférhet, és így egy kézben összpontosulhat minden, ami egyfelõl természetesen lehet helyes vélemény, de én azt gondolom, hogy nem feltétlenül helyes ez a megállapítás. Tehát jobb lenne az, ha ez a szolgálat csak egy szolgáltatást végezne a megfelelõ titkosszolgálatok számára.
A költségvetési kérdésekrõl is szó került itt, egyik képviselõtársam a vitában ezt már említette. Mi azt javasoljuk, nem lehet az, hogy a titkosszolgálatok a nyilvános költségvetésben olyan tételeket soroljanak fel, amelyekbõl más államok titkosszolgálatai visszakövetkeztethetnek arra, hogy a magyar titkosszolgálatok milyen tevékenységet folytathatnak. Ez természetes. Azonban az a megoldás sem elfogadható, hogy a titkosszolgálatokat pénzügyi szempontból valamilyen parlamenti szerv ne ellenõrizhesse. Ezért azt gondolom, hogy egyrészt van egy nyilvános költségvetés, amit a parlament tárgyal, amiben csak az általános számviteli szabályoktól eltérõen egy összegben, összevontan kell szerepeltetni a dolgokat, ugyanakkor van egy másik rész, hogy a speciális mûködési kiadásokat az általános számviteli szabályoknak megfelelõ részletességgel tartalmazó költségvetési javaslatot a bizottság megtárgyalná, és arról állást foglalna a javaslatunk szerint.
(18.20)
Az utolsó két olyan pont, amihez, úgy érzem, mindenképpen szükséges a véleményemet kifejteni, az elõzõvel szorosan összefügg. Ez szintén a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mûködési kiadásairól beszél, aminek az ellenõrzése szerintünk számvevõszéki szempontból is fontos lenne. A Számvevõszék a parlament szerve, és itt a mi megoldásunk szerint az Állami Számvevõszék elnöke három számvevõt jelölne ki egy ilyen feladatra, akik esetlegesen ellenõrzéseket hajthatnak végre a titkosszolgálatokkal kapcsolatban - mert a javaslatunk kivételeket is tartalmaz, amit természetesen majd a részletes vitában felsorolunk, csak jelzem, hogy lenne egy ilyen külsõ ellenõrzési lehetõség az Állami Számvevõszék számára -, mert azt gondoljuk, ebben az országban nem költhetnek el úgy közpénzeket, hogy azt valamilyen formában valakik ne ellenõrizhessék. Ha ez nagyon speciális szabályok szerint is történik, ezt a lehetõséget akkor is mindenképpen biztosítani kell.
Az utolsó ilyen, amit nagyon fontosnak tartok az, hogy benyújtunk a Btk.- hoz, a zárórendelkezésekben egy módosító javaslatot. Azt gondolom, az utóbbi idõben nem is az okozza talán a legnagyobb problémát, hogy ezek a különbözõ állami titkosszolgálatok milyen információgyûjtéssel élnek, élhetnek vissza vagy hogyan befolyásolhatják a polgárok szabadságjogát, hanem az is történhet, hogy különbözõ kft.-k, ilyen-amolyan vállalkozások is alakulhatnak, amelyek megvásárolhatnak különbözõ titkos adatgyûjtésekre alkalmas eszközöket - a nyugati piacokon, hozzáférhetnek ilyenekhez, akár Magyarországon is -, természetesen megvannak erre a lehetõségek, és ezekkel a lehetõségekkel visszaélhetnek; illetve nemhogy visszaélhetnek, hanem már eleve az alkalmazás is visszaélésnek számít.
Ezért azt javasoljuk - és ez a Btk. módosítására irányulna -, hogy aki jogellenesen titkos információt gyûjt, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel lehessen büntetni. Van minõsített eset is a javaslatunkban: öt évig terjedõ szabadságvesztés lenne az, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt bírói vagy igazságügy-miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyûjtés körében követték volna el.
Tisztelt Ház! Összefoglalva: nem vetem el a törvényjavaslat elfogadását, de úgy érzem, számos módosítás szükséges az emberi jogok védelme, a nép választott képviselõi ellenõrzési jogának gyakorlása, a bírói ellenõrzés kiszélesítése, a titkosszolgálatok kibúvási lehetõségeinek eltörlése érdekében. Alapvetõen szeretném leszögezni: módosító indítványainkat és hozzászólásomat nem a titkosszolgálatokkal szembeni gyanakvás motiválta, ellenkezõleg: azt gondolom, hogy egy hatékony titkosszolgálat rendkívüli módon járulhat hozzá az ország érdekeinek elismertetéséhez és védelméhez.
Ezzel összhangban azt gondolom, hogy a titkosszolgálatok költségvetési támogatását növelni volna szükséges, mert csak így tudják ellátni feladataikat. Mondjuk egy Gripen vadászgép árából - jó titkosszolgálati eszközöket alkalmazva, és ennek módozataira a nyílt ülésre való tekintettel most nem térnék ki - nagyobb biztonságot és védelmet lehet biztosítani az ország számára, mint amit egy egész repülõezred képvisel. Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)