GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Nincs tudomásom arról, hogy frakciónk Torgyán József úrral bármifajta egyeztetést folytatott volna annak érdekében, hogy számára idõt adjak át... (Dr. Torgyán József: A Fidesszel nem kívánok! - Derültség, zaj.).., de meg kell jegyeznem, hogy egyébként én a felszólalásának utolsó néhány percében elmondottakat különösképpen érdekesnek találtam, mert mondjuk, itt meg lehet említeni azt a momentumot, miszerint a gladiátorok küzdenek a bikával, nem pedig a torreádorok. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Torgyán József: Máskor nyisd ki a füled!)
Tisztelt Képviselõtársaim! Én a személyi jövedelemadó törvény néhány mezõgazdasági vonatkozású kérdésérõl szeretnék beszélni. Ha megvizsgáljuk a személyi jövedelemadó törvény módosítására irányuló javaslatot, akkor azt lehet látni, hogy ebben van egy látszólag jó szándékúnak tûnõ javaslat, amely azt célozza, hogy a kárpótlási árverésen földet szerzett tulajdonosok abban az esetben, ha a kárpótlási földjeiket eladják, akkor adómentességet élvezzenek, feltéve, hogy egy éven belül az eladott földek helyett új földeket fognak venni. Ha azonban közelebbrõl megvizsgáljuk ezt a rendelkezést, akkor kiderül, hogy a nyilvánvaló jó szándék ellenére ez a javaslat tulajdonképpen a kárpótlási földek vonatkozásában egy új adófajta bevezetését jelenti. Ugyanis a kárpótlási törvény 23. §-a kimondta, hogy a kárpótlásra jogosult köteles személyi jövedelemadót fizetni a kárpótlási földtulajdon elidegenítése esetén abban az esetben, ha a földet a szerzéstõl számított három éven belül adja el. Ebbõl nyilvánvalóan az is következik, hogy ha három éven túl adja el ezt a bizonyos földtulajdont, akkor már mentesülne a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól.
A helyzet az, hogy mivel a kárpótlási árverések túlnyomó többsége már két és fél, három évvel ezelõtt lezajlott, éppen most következik el az az idõszak, amikor személyi jövedelemadó-terhelés nélkül adhatnák el a kárpótlási földtulajdonosok a földjeiket. Erre föl jön ez a módosító javaslat, amelyik látszólag jó szándékúan, de valójában egy adóemelést vezet be a kárpótlási földek vonatkozásában.
Természetesen mi nem tudjuk támogatni ezt a módosító javaslatot, hiszen érdemes arra felfigyelni, hogy a kárpótlási törvények a kárpótlásban megszerzett tulajdoni tárgyak elidegenítésének vonatkozásában általában adómentességet tartalmaztak. Pontosan azért, mert teljesen nyilvánvaló, hogy azok a személyek, akik kárpótlásban részesültek, azok olyan vagyont kapnak vissza, amit korábban elvettek tõlük, és amikor elvették azt a vagyont - valamikor nagyon régen -, akkor semmifajta jóvátételben nem részesültek. Tehát a kárpótlás nem jövedelem, hanem valamilyen régen elvett dolog visszaszolgáltatása; ez a dolog lehet egyébként egy olyan kártalanítás is, amely az elszenvedett politikai sérelmekért, üldöztetésért jár.
Azonban érdemes a kérdést nemcsak az igazságossági oldalról, hanem a közgazdasági oldalról is megvizsgálni. Elég nyilvánvalónak tartom, hogy ha valamely dolognak az adásvételét megadóztatják, akkor annak a dolognak az ára meg fog növekedni, hiszen az adó nagyságát az eladó kénytelen beleépíteni az eladási árba abban az esetben, ha a pénzénél akar maradni. Ilyen módon a termõföldek megadóztatása - amit most a kormány tervez - egyértelmûen a termõföldek árának az emelkedését fogja okozni.
Ez két okból okoz problémát. Egyrészt azért, mert nyilvánvalóan kevesebben lesznek, akik magasabb áron hajlandóak lesznek majd földet venni, ilyen módon ez a rendelkezés a termõföld-tulajdoni kérdések rendezését - annak az ügynek a végigvitelét, hogy a termõföldek azoknak a tulajdonába kerüljenek, akik a termõfölddel fõhivatásszerûen akarnak foglalkozni, mezõgazdasági termelést akarnak folytatni - nehezíti. Másrészt pedig, mivel Magyarországon jelenleg a mezõgazdasági termelés jelentõs része nem saját tulajdonú földön, hanem bérelt termõföldön folyik, és nyilvánvaló, hogy a termõföld bérleti díja függ a termõföld árától, ez a rendelkezés meg fogja drágítani a termõföld bérletét is; ilyen módon a mezõgazdasági termelés jövedelmezõségét is rontja, és tulajdonképpen ki kell mondani, hogy a magyar mezõgazdálkodók életkörülményeit nagymértékben fogja sújtani.
Tisztelt Képviselõtársaim! Mi, a Fidesz parlamenti képviselõi már korábban javasoltuk, hogy a kárpótlási törvény 23. és 24. §-át törölje el az Országgyûlés, pont abból a célból, hogy a kárpótlási földeket a mai napig sújtó eladási tilalmakat, adókat töröljük el, pont azért, hogy a kárpótlási földek birtokrendezése, a tulajdonrendezés jó ütemben haladhasson elõre. Akkor ezeket a javaslatainkat a kormánypártok elutasították.
Most szintén azt fogjuk javasolni a személyi jövedelemadó törvényben, hogy töröljük el a 23. és 24. §-t a kárpótlási törvénybõl, tehát a kárpótlási földek adásvétele váljék teljesen adómentessé, és ezzel kapcsolatban mindenfajta jelenleg érvényben lévõ korlátozás szûnjék meg. Nyilvánvalóan ezt a most benyújtott módosító javaslatot is olyan irányba kívánjuk módosítani, hogy a kárpótlási földek elsõ eladása, tehát amikor az eredeti tulajdonos, a kárpótlásban földet szerzett tulajdonos adja el a földet, akkor ez az eladás teljes adómentességet élvezzen.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
Annak érdekében azonban, hogy a szövetkezeti tagok, akik a termõföldtulajdonukat nem a kárpótlásban szerezték meg, hanem üzletrésztulajdonként, föld-részaránytulajdonként szerezték meg, azok se szenvedjenek hátrányt, ezért azt is javasolni fogjuk, hogy a szövetkezeti föld-részaránytulajdonok elsõ eladása, tehát amikor az elsõ megszerzõ - aki a nevesítésben a földet szerezte - eladja ezt a földet, õ is teljes személyi jövedelemadó-mentességet élvezzen.
Azt hisszük, javaslatunk nem csupán az igazságosságot szolgálja, hanem a mezõgazdaság érdekeit is, az olcsóbb mezõgazdasági termelést, az olcsóbb élelmiszerek elõállításának az ügyét is elõmozdítja. Kérjük, hogy módosító javaslatainkat, amikor erre sor kerül, támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)