MÉCS IMRE (SZDSZ): Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy az éves költségvetés elfogadása a törvényalkotás mellett egyik legfelelõsségteljesebb, az ország jövõ évi tevékenységére és fejlõdésére meghatározó erõvel bíró döntés. A költségvetés jelentõségét aligha lehet túlértékelni a fegyveres erõk, a Magyar Honvédség és a határõrség tekintetében, hiszen ez biztosítja számukra mûködõképességüknek, az Országgyûlés által meghatározott feladatok végrehajtásának feltételeit. Hazánkban a fegyveres erõk polgári demokratikus ellenõrzésének, az úgynevezett civil kontrollnak az intézményrendszere kiépített, alkotmányunk részletesen garantálja ezt, és ahogy az egyik újságíró, cikkíró jelezte, e civil kontroll zászlóshajója az Országgyûlés, amely megszabja a fegyveres erõk feladatát, struktúráját, részletes mûködésének szabályait, ezen kívül biztosítja mûködéséhez a feltételeket.
A fegyveres erõk jövõ évi mûködésének biztosítására a költségvetés összességében közel 94 milliárd forintot szán, amibõl a honvédelmi tárca kiadásaira 78,9, a Belügyminisztériumhoz tartozó határõrség számára 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen összegek nominálértékben a jelen évi pótköltségvetés elõirányzataihoz képest 4 százalékkal, illetve a határõrség tekintetében 11 százalékkal magasabbak. Reálértéke viszont, különösen a honvédség tekintetében, az évek óta tapasztalható csökkenõ trend további folytatását jelenti. E tényszámokkal kapcsolatosan meg kell állapítani, hogy ez a trend egyfelõl az ország jelenlegi gazdasági helyzetében hosszú egyeztetési folyamat alapján a fegyveres erõk számára "reálisan csak ennyi biztosítható" kategóriába esik. Másfelõl a fegyveres erõk jelenlegi helyzete, különösen a honvédségé, a reájuk háruló feladatok magas színvonalú végrehajtása és a haditechnika óhatatlan cseréjének beindítása - a személyi állomány egy része létmiminum alatti életszínvonalának orvoslásáról nem is beszélve - ennél többet igényelne.
A fegyveres erõket irányító, vezetõ szervekre, de a fegyveres erõk egész állományára az a feladat hárul, hogy a rendelkezésre bocsátott szerény erõforásokkal a lehetõ legcélszerûbben, ésszerû takarékossággal és maximális öntevékenységgel okosan gazdálkodjon.
(16.30)
Különösen nehéz feladat hárul a Honvédelmi Minisztériumra és a honvédségre, mivel a 78,9 milliárdos kiadáshoz a költségvetési támogatás mellett 10 milliárd forintot saját bevételi forrásból kell elõteremtenie.
A fegyveres erõk költségvetésével összefüggésben két jelentõs tényre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a határõrség évek óta tartó átalakításának elsõ része ez év végén befejezést nyer. 1996-tól hivatásos határõrök látják el a teljes államhatár õrizetét.
A Magyar Honvédségnél az Országgyûlés határozata alapján, amit júniusban hoztunk, 1996-tól beindul az átalakítás közép- és hosszú távon. Ennek a folyamatnak egyik célja a költségvetés lehetõségeihez történõ igazodás, a honvédség mûködõképességének fenntartása az adott költségvetési keretek között. Már 1995-ben olyan kritikus helyzet alakult ki a honvédségnél, hogy az átalakítás egyes feladatainak az ez évre történõ elõrehozatala - ez a létszámcsökkentés - halaszthatatlanná vált. Most, a jövõ évi költségvetés megítélésekor ezen intézkedések, még ha oly fájó következményekkel jártak, fõleg a közalkalmazotti állomány tekintetében, teljes mértékben igazolódtak.
A jövõ évi költségvetés nem tesz lehetõvé jelentõsebb technikai korszerûsítést, ezt a következõ években egy kedvezõbb gazdasági helyzet reményében lehet majd beindítani. Amire viszont feltétlenül szükség van, az nagyon célirányos, prioritásokat figyelembe vevõ technikai felújítás, illetve az elmaradt javítások elvégzése azon technikai eszközök tekintetében, melyek egybeesnek a honvédség átalakításának prioritásaival.
A Magyar Honvédség költségvetési javaslata igyekszik eleget tenni a vele szemben támasztott sokirányú követelményrendszernek. A költségvetés szerkezetében, formai és tartalmi tekintetben egyaránt, pozitív elmozdulás tapasztalható. Nemcsak követi a jövõ évben érvénybe lépõ új szervezeti struktúrát, a hadtestek szervezetét, logisztikai szervezeteket és más átszervezéseket, hanem szerkezetében évek óta elõször kerül 50 százalék alá a személyi kiadások és járulékok mértéke, és növekszik, ha kis mértékben is, a dologi kiadások nagysága, mintegy 6 százalékkal. Ez nagyon fontos.
Örvendetes tény az is, hogy a központi beruházások erõforrásai mintegy egyharmadával növekedtek. A költségvetési kiadások belsõ arányai ugyanakkor azt is mutatják, hogy további határozott elõrelépésre van szükség a honvédség struktúrájának átalakításában. Erre utalnak a költségvetés következõ adatai is:
A Honvédelmi Minisztérium 79 milliárdos kiadási fõösszegébõl a Magyar Honvédségre mintegy 60 milliárd jut. Ezen belül a csapatok részaránya 27 milliárdot tesz ki, a központi logisztikai szervezetek 21 milliárddal gazdálkodhatnak, és 12 milliárd jut a vezetõ és a hozzájuk tartozó közvetlen szervezetekre.
A honvédség költségvetésének több olyan pontja van, amely csak jelentõs nehézségek árán valósítható meg, és az ígért központi garanciák - a több mint 3,5 milliárdos fejezeti beruházás, a felmondás és nyugdíjaztatási költségek 50 százalékának az átvállalása, az Országgyûlés és a kormány által ez évben elfogadott programok indítása - realizálása esetében hidalhatók át a nehézségek. Éppen ezért elhatároztam, hogy módosító javaslatot terjesztek elõ, amelynek az a lényege, hogy az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakítása során feleslegessé vált ingatlanok és technikai eszközök értékesítésébõl származó bevételét ne terhelje központi befizetés. Azt cél jelleggel köteles kezelni, és csak az átalakítás során felmerülõ többletkiadásokra fordíthatja. Errõl a honvédelmi miniszter az év végi zárszámadás során külön számoljon be. Ez azt jelentené, hogy a IX. számú, Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadási és bevételi rendkívüli elõirányzatait 3,5 milliárd forinttal megemelnénk.
Az eddig elmondottak alapján ezt tulajdonképpen nem is kellene indokolni. Mégis kiegészítem azzal, hogy a Magyar Honvédség átalakításának célja, hogy olyan haderõ alakuljon ki, amely a térség katonapolitikai helyzetét, a hazánkat fenyegetõ lehetséges veszélyeket, a reális veszélyhelyzetek elhárításának követelményeit figyelembe véve biztosítja - ésszerû kockázatot vállalva - a minimálisan szükséges védelmi képességet, összhangban a nemzetgazdaság teherbíróképességével.
A honvédség zavartalan fenntartása az átalakulás folyamatában és az elkerülhetetlen technikai fejlesztés csak akkor finanszírozható, ha jelentõs erõforrás-feltárást végez maga a tárca is, ha a megüresedõ objektumok, a feleslegessé vált technikai eszközök felhalmozása helyett azok mihamarabbi értékesítése következik be, és az ebbõl származó bevétel teljes körû visszafordítása az átalakítás zökkenõmentes végrehajtását segítené elõ.
Leszögezhetjük, hogy a költségvetés kiadásai csak abban az esetben biztosítják a honvédség finanszírozhatóságát, ha a középtávú tervnek az 1996. évi kulcsesztendeje - a létszámcsökkentés zöme, a jelentõs szevezeti átalakítás és megszüntetés - teljes mértékben sikeres lesz, ha az ebbõl fakadó megtakarítások fedezni fogják a megnövekedett dologi kiadásokat, elsõsorban az energiaár-emelés, az élelmezési és a ruházati ellátás tekintetében.
A költségvetési elõírások a hivatásos állomány számára 15 százalékos, a sorállomány tekintetében 20 százalékos, a közalkalmazottak vonatkozásában 10 százalék alatti illetménynövelést tesznek lehetõvé. E feladat a honvédség tekintetében rendkívül nagy, mivel ehhez - eltérõen a rendvédelmi szervezetektõl - nem áll rendelkezésre központi fedezet, ezt a szervezet magából a létszám-racionalizálásból kell hogy elõteremtse.
A költségvetés továbbra sem biztosítja a szükséges kiképzési és gyakoroltatási feladatok szintjének és számának a növelését. Hadd említsem meg példaként, hogy a repülõhajózó állomány részére továbbra is csak 70 órás személyenkénti repülési idõ áll rendelkezésre. Az ennek biztosítására szükséges pénzeszközöket nagy körültekintéssel kell meghatározni, s a föltárt tartalékokból meg kell kísérelni ennek a növelését.
A költségvetésben örvendetes módon megjelennek a védelmi szféra tekintetében olyannyira fontos programköltségvetés csírái. Ilyennek tekinthetõk a parlament által is elfogadott fejlesztési programok, mint amilyenek a kismagasságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztését célzó, a légtérgazdálkodás és -irányítás új rendszerének kialakítása és mások, amelyek költséghatásai 1999-ig ütemezetten kerültek a mellékletekben rögzítésre. Ez bizonyos stabilitást is jelent a tervezõk, a fejlesztõk és a végrehajtók számára egyaránt.
(16.40)
Figyelemre méltó megállapításra lehet jutni a költségvetés mellékleteként megjelentetett illetményrendszer belsõ aránytalanságait illetõen is. Ez különösen jelentõs a Magyar Honvédség csapattagozatai, valamint a többi, elsõsorban vezetõ és háttérintézmény között az elõbbiek, vagyis a csapattagozat rovására. Ezért bír nagy jelentõséggel a hivatásos állomány szolgálati viszonyát szabályozó törvény mielõbbi elfogadása, amely fel fogja oldani az ellentmondást és nagyobb mértékben fogja lehetõvé tenni a csapattagozatban szolgálók illetményemelését. Ezért is kérem képviselõtársaimat, hogy a most beterjesztésre kerülõ törvény elfogadását mindnyájan támogassuk és segítsük elõ.
Mivel a költségvetés jelentõsebb technikai cserét, illetve korszerûsítést 1996-ban még nem tesz lehetõvé, az orosz adósságszolgálatból beérkezõ technikai eszközök szolgálatba léptetése a honvédségnél és a határõrségnél egyaránt szinte az egyetlen forrása e halaszthatatlan feladatnak.
Az 1996. esztendõ a fegyveres erõk és különösen a Magyar Honvédség tekintetében kritikus idõszak lesz. A költségvetési javaslat teljesítése csak az átalakítás feldatainak tervszerû, szervezett és a '96. évre koncentrált végrehajtásával, a közel 20 ezer fõs létszámleépítés rendkívül bonyolult feladatának megoldásával, több szervezet megszüntetésével és rendkívül feszes gazdálkodással, célszerû takarékossággal lesz biztosítható. Ennek érdekében a költségvetésbe épített garanciákat realizálni kell. A parlamentnek, ezen belül a honvédelmi bizottságnak az egész év folyamán nemcsak figyelemmel kell kísérnie és ellenõriznie kell a nehéz körülmények között zajló folyamatokat, valamint a térség biztonságpolitikai, környezetbiztonsági és gazdasági elmozdulásait, hanem kellõ politikai hátteret is kell biztosítania a fegyveres erõk számára.
Mindezek figyelembevételével magam és a Szabad Demokraták Szövetségének nevében elfogadásra javaslom a költségvetést.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a bal oldalon.)