DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Dobos Krisztina képviselõ asszony szavaiból a közoktatás jövõjéért való õszinte aggodalmat vélem kihallani, és ennek megfelelõen kívánok rá reagálni; természetesen nem mindenre, hiszen két percben öt percre elég nehéz.
Mindenekelõtt azért azt hadd szögezzem le, hogy a diákolimpiákat nem néhány éve, hanem az elmúlt huszonöt évben rendszeresen magyar diákok szokták nyerni vagy az elsõ helyezések valamelyikét elérni. Ennek ellenére Akar László államtitkár úr épp az imént mondta, õ negyvenfõs osztályba járt a Fazekasba, és osztálytársainak nagy része diákolimpia-nyertes volt. Én magam, képviselõ asszony is tudja, az I. István Gimnáziumban végeztem, matematikaóráimnak mindössze 10 százalékát hallgattam csoportbontásban, és azért a mi osztályunkban is volt néhány diákolimpiás.
Nem mondtuk azt, hogy a pedagógusok 20-25 százaléka fölösleges. Azt azonban mondtuk, hogy a közoktatás szerkezete rossz, és legalább 20-25 százaléknyi pedagógus rossz helyen van a közoktatásban. Ez mást jelent. Azt is mondtuk, hogy pedagógusállás-helyek vannak fölöslegesen a közoktatásban, ez azonban nem jelent feltétlenül felesleges pedagógust.
Nem lehet kizárni, hogy a racionalizálás következtében pedagóguselbocsátásra is sor kerüljön, de nem ez a cél. Nem az a cél, hogy kevesebb pedagógus oktasson, hanem az, hogy a pedagógusok ott oktassanak, ahol igazából szükség van rájuk.
A kis iskolák hatékonyságát nem létszámadatokban mérjük, az azonban kétségtelen tény, hogy a kis iskola drágább üzemmód, mint a nagyobb iskola. Ha kevesebb gyerekre ugyanannyi költség jut, akkor egy gyerek drágábban képezhetõ, ráadásul ez a pénzügyi plusz adott esetben nem is mérhetõ az eredményen. Van város, ahol egymás melletti két iskola közül az egyikben 80 ezer forint körüli, a másikban 260 ezer forint körüli az egy fõre jutó költség, és nem az utóbbiban jobb az oktatás. Nem biztos, hogy ezt fenn kell tartani.
Ami pedig a NAT-ot illeti, nem tudom, hogy végre lehet-e hajtani; a puding próbája az, hogy megeszik, de mindenesetre nincs ellentmondás a NAT és a törvény között. A törvény azt mondja, hogy 16 éves korig kötelezõ az iskoláztatás, tehát a nemzeti alaptanterv nem tehet mást, mint hogy a mûveltségi követelményeket tíz évfolyamra határozza meg. Ettõl függetlenül a kormány szándéka, hogy a nyolcosztályos iskolát mindaddig stabilizálja, amíg a tizenkétosztályos komprehenzív iskola felé továbblépni nem tudunk.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
(9.40)