Bernáth Varga Balázs Tartalom Elõzõ Következõ

DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Idõkeretünkbõl alig van néhány percem, de ezt a néhány percet arra kívánnám fölhasználni, hogy magam is néhány gondolatot fogalmazzak meg a mai költségvetési vita keretében.

E költségvetési javaslat szerint az önkormányzati szabályozórendszerben jelentõs változások következnek be. Legfontosabb formai átalakulás a normatívák számának csökkenése. Ez nem tartalmi módosítás, ugyanis a normatívák leírásának szövegében szereplõ szorzószámok valójában hasonlóak a korábbi normatívákhoz.

(13.00)

Ha ehhez még hozzávesszük a személyi jövedelemadó lakóhelyre vissza nem kerülõ részébõl meghatározott normatívákat - például településüzemeltetés, megyei támogatás -, akkor ténylegesen a korábbinál többet, 38 normatívát alkalmaz a költségvetési javaslat. A gond csak az, hogy ezt egyszerûsítésként mutatja be a javaslat indokolási része, ezen túl pedig a normatívák tartalmában semmiféle változás nem következett be. Így tehát a támogatási rendszer továbbra sem ösztönöz a megtakarításra.

A másik gond, amelyet látok, hogy a saját bevételi lehetõségektõl függetlenül minden önkormányzat esetében ugyanakkora összegû a támogatás. Ezenkívül a támogatási rendszer nem készteti az önkormányzatokat a társulásra - ahol van intézmény, oda jár a támogatás. A normatív állami hozzájárulások túlnyomó többsége intézményi mutatóhoz, és nem az igénybe vevõk számához kötött. Ez nem ösztönöz a társulásra és a meglévõ ellátási különbségeket állandósítja.

A formai módosítások mellett viszont a költségvetési javaslat tartalmi változásai sok esetben rejtve maradnak. Így a leglényegesebb átalakulás: a személyi jövedelemadó megosztásának új mechanizmusa. Látszólag az szja- átengedés mértéke nõ, a helyi önkormányzati költségvetésben súlya nem változik. Valójában azonban a megosztott 100 milliárd forint személyi jövedelemadónak csak a 70 százaléka maradna helyben, a többi beolvad a támogatási rendszerbe település-üzemeltetési, megyei és más kiegészítõ támogatásként. Ezt a 30 milliárdnyi önkormányzati bevételt nem lehet átengedett szja-nak tekinteni, hanem ez személyi jövedelemadóból finanszírozott állami támogatás.

A másik tartalmi változás az eddig egyedi elosztású támogatások rendszerében zajlott le. A központosított elõirányzatok 135 milliárddal csökkennek, és az egyéb kiegészítõ jellegû támogatások államháztartáson belüli pénzátvétel összege viszont növekszik 16,9 milliárddal. Ezek a változások részben egybeesnek az elkülönített alapok rendszerének átalakulásával, részben azonban az elosztási mechanizmusok átrendezõdését hozza magával. A megyei támogatások összege 55 százalékkal lesz nagyobb, mint 1995-ben. Ezzel párhuzamosan viszont a települési szintre juttatott kiegyenlítõ támogatások összege csökken. A megyék további erõsödése várható a jelenlegi költségvetési tervtõl.

Az elkülönített alapok is beépülnek a megfelelõ költségvetési fejezetbe. A minisztériumok az egyszerûbb megoldásokat keresve nyilvánvalóan könnyebben fognak majd megyei programokat, célokat támogatni, hiszen nem lesz semmiféle késztetés arra, hogy a sok, de kis léptékû települési önkormányzati pályázattal foglalkozzanak. Ez a szervezeti változás nyilvánvalóan a megyék szerepének az erõsítését is szolgálja.

Mindezek a változások az önkormányzatok összességét tekintve azonban nem vagy alig érzékelhetõk. Az államháztartás egészén belül az önkormányzatok súlya a korábbi évekéhez hasonló, 23,7 százalék. A bevételi szerkezetben látszólag kedvezõ változások indultak meg. A tényleges elosztási jogcímeket és módszereket tekintve az állami támogatottság változatlan, a helyben képzõdõ és a helyben maradó bevételek aránya pedig csökken. Hiányzik az önkormányzati költségvetési elemzések közül annak részletes vizsgálata, hogy a formai és a tartalmi változások hogyan érintik az egyes önkormányzati csoportokat, például közigazgatási kategóriaként vagy településméretenként milyen hatású lesz az átengedett személyi jövedelemadó részarányának csökkenése, az oktatási normatívák jelentõs emelése. Nem látható az sem, hogy az egyes csoportokon belül hogyan alakul a nyertes és a vesztes önkormányzatok száma.

A költségvetés célrendszerét tekintve a támogatási politika két általános célt jelöl ki: a területi kiegyenlítést és az oktatás ágazati céljának kiemelt támogatását. Arról már volt szó, hogy ez hogyan jelenik meg a tényleges bevételi mechanizmusok között, a két cél elõre helyezését azonban a törvényjavaslat nem indokolja meg. Valójában a kétfajta célkitûzést a jelenlegi támogatási rendszerben össze is mossa a javaslat, amikor a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatásakor azzal érvel, hogy a forráshiány keletkezésének okai között a közoktatási intézmények mûködési kiadásainak növekedése játszott szerepet.

Ez az önkormányzati finanszírozási modell egy olyan szabályozórendszer kialakítása felé halad, amelyben minden intézménnyel rendelkezõ önkormányzat megkapja az egyforma nagyságú, de minimális összegû állami támogatást. A saját bevételi lehetõségek csökkentésével, a nettó finanszírozás következményeivel a helyi mozgástér csökken, így a rendszer lefelé nivellál. Ekkor a problémáik saját erõbõl történõ megoldására képtelen önkormányzatok nyilván a differenciált támogatásokat, a fejlesztési eszközök irányított elosztását fogják igényelni. Ezt a központi kormányzat a mai települési önkormányzati rendszerben már nem lesz képes megoldani. Következménye a megyék felértékelése lesz.

Egy másik, jövõre való kiható változás: a kincstár létrehozása elsõ lépésben az önkormányzatokat csak a nettó finanszírozás bevezetésével érinti. Tehát a korábbiakban a Tákiszokon keresztül megkapott idõarányos állami hozzájárulások, átengedett adók összegébõl elõbb a levonásokat és a járulékfizetéseket teljesítik, és csak a fennmaradó összeget kapják meg az önkormányzatok. Ezzel az önkormányzati gazdálkodás mozgástere szûkül le, így szabad pénzeszközeik hasznosításából elért bevételeik nagysága is csökken. Ezért nem várható, hogy a betervezett kamatbevételt - 10 milliárd forintot -, valamint az értékpapír-vásárlás növekvõ kiadási tételét az önkormányzatokat illetõen a javaslatban rögzített szinten tartani tudja.

Tisztelt képviselõtársaim, az idõm lejárt. Szerettem volna még tényszerûen bemutatni, hogyan hat ki a tûzoltóság, a rendõrség és általában a fegyveres alakulatok mûködésére és nyilvánvalóan az állampolgárok önérzetére, vagyon- és személyi védelmére a kevesebb pénz, amelyet a jelenlegi költségvetés tervez finanszírozni e fontos állami szervek részére. Idõ hiányában sajnos ezt nem tudom megtenni.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage