DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Én úgy gondolom, igen tisztelt elnök úr és tisztelt képviselõtársaim, hogy miniszter úr válasza tipikus példája annak a diáki magatartásnak, amikor felteszik a kérdést, hogy milyen király volt Szent István király, és a diák azt válaszolja, hogy nagy király volt, de sokkal nagyobb király volt Mátyás király, és arról kezd beszélni...
Ugyanis igen tisztelt miniszter úr is így tett; beszélt arról, hogy mennyire szüksége van az állampárti szakértõkre; csak nem beszélt arról, hogy ha szükségük van rá, akkor miért nem a saját zsebükbõl fizetik - tudniillik ez volt a kérdés lényege -, és miért az állami költségvetésbõl.
Miniszter úr teljes tévedésben van! Örülök, hogy így beugrott a kérdéseimnek... (Derültség.).., mert annak a lényege nem az volt, hogy önök állampárti szakértõket alkalmaznak. Egyébként, kérem, kollaboránsok mindig mindenütt voltak, a Kisgazdapártban is... (Derültség.).., nemcsak Burgert Róbert, hanem Dobi István és tudnám sorolni a továbbiakat. De itt a kérdés az, hogy miért az állam pénzébõl adnak 16 millió forintot ezeknek a kollaboránsoknak, miért nem adják például a nyugdíjasoknak ezeket a pénzeket. (Általános felzúdulás a kormánypárti padsorokban.)
És egyáltalán, hogyan gondolja ön azt mint privatizációs miniszter, hogy létrehoztak egy szervezetet, az ÁPV Rt.-t, amelyrõl azt mondta miniszter úr is - végül elfogadta -, hogy termelni fog 150 milliárdot, ehelyett kitermel 75 milliárdot, tehát költségként ennyit elúsztat az állami vagyonból. És ebben benne foglaltatik ez a 16 millió is - igen tisztelt miniszter úr -, amelyet én már egyébként szeptember 3-án beadott interpellációmban jeleztem, csak akkor miniszter úr kérte, hogy legyek türelemmel, hogy legyen ideje felkészülni.
Nem hiszem, hogy egy lejárt, a szekrény aljába eldugott régi tagkönyvvel ki lehet egyenlíteni a 16 millió forintot. Tessék ennek az állami kasszába való befolyása iránt intézkedni!
Ezért nem fogadom el az ön válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)