PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy egy pár gondolatot én is elmondjak a helyi adókról és a gépjármûadóról szóló törvénymódosítással kapcsolatosan.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyûlés alelnöke foglalja
el.)
Elgondolkodtató, hogy ennek a kormánynak bármilyen probléma esetén nem a hatékonyság növelése, a tevékenység ésszerû megszervezése jut az eszébe, hanem csak az adók emelése. Az pedig számára teljesen közömbös, hogy van-e ennek realitása vagy nincs. A sarc megszerzésének lehetõsége teljesen elvakítja.
A helyi adókról szóló törvény módosítását az indokolás szerint az teszi szükségessé, hogy az önkormányzati forrásokat bõvíteni kell. Eszerint az önkormányzatok mozgásterét idáig állítólag indokolatlanul korlátozták a törvényi mentességek és a kedvezmények. Ezeket szûkíteni akarja, valójában az anyagi gondokkal küszködõ önkormányzatokat lakosaik további sarcolására akarja rávenni.
Kétségtelen, hogy az önkormányzatok finanszírozási lehetõségeit célszerû lenne bõvíteni. Enélkül ugyanis nehéz lenne normális mûködésüket biztosítani. Látni kell ugyanakkor, hogy a lakosság jelenlegi rendkívül magas központi adóterhelése, a tb-járulék színvonala, a száguldó infláció és a csökkenõ reáljövedelmek mellett egyszerûen nem marad hely más adók bõvítésére. Ha az önkormányzatok mégis erre az útra lépnének, csak a lakosság fizetési nehézsége növekedne és fizetési fegyelme romlana. Ez az elképzelés tehát megint sehova sem visz. Egy a kormány által kidolgozott számtalan tévút közül.
A Független Kisgazdapárt is indokoltnak tartaná a helyi adók szerepének növelését. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a központi adók súlyát vissza ne szorítsák. Ellene vagyunk minden adóoffenzívának, mivel az csak a társadalmi feszültségeket növeli, bõvíti a feketegazdaságot, növeli a munkanélküliséget, ösztönzi az inflációt. Következésképpen az adóbevételek növelése csak az adómértékek csökkentése mellett lehetséges, amikor is bõvülhet az adóalanyok száma.
Az indokolás szerint a törvényjavaslat készítõi felmérték a hatásokat. Ez teljesen kétséges, hiszen a javaslat elfogadása és alkalmazása esetén rendkívül negatív következményekkel kell számolni. Olyan fontos célokkal ellentétes a törvényjavaslat, mint amilyen a lakásépítés és lakásfenntartás, a mûemléképületek megmaradása, a vállalkozás ösztönzése.
Az utóbbi két évben rendkívül alacsony színvonalra csökkent a lakásépítés. Ennek az az oka, hogy a lakosság egyre kevésbé képes a növekvõ lakásépítési költségek fedezésére. A lakás megszerzése tehát egyre nagyobb áldozatot követel. Ebben viszonylag csekély támogatásra lehet számítani. Az állami lakásépítés lényegében megszûnt, az új tulajdonosoknak komoly terhet jelent költségvetésük kiegyensúlyozása. Teljesen ésszerû volt, hogy a családtagokra jutó bizonyos négyzetméterszámig - ami a 25 négyzetméter/fõ - legalább adót nem kellett fizetni. Elfogadhatatlan ennek az adómentes mértéknek a megszüntetése. Hasonlóan elfogadhatatlan a kistelepüléseken levõ ingatlanok, mûemléképületek tárgyi adómentességének eltörlése.
A kistelepülések fejlõdésével, sõt fennmaradásával ellentétes, hogy a törvényjavaslat megszünteti az iparûzési adómentességet. Kifejezetten vállalkozásellenes lépés a nagyobb településeken az iparûzési adó mértékének felemelése.
A gazdaság egyik perspektivikus ágazata az idegenforgalom. Kétségtelenül gondot jelent az adóbevételek színvonala, ami elmarad a realitásoktól. Irreális és pitiáner célokat viszont nem lenne szabad kitûzni; gondolok itt mindenekelõtt az elsõ vendégéjszaka adómentességének eltörlésére, egy éjszakára ugyanis szállás igénybevétele gyakorlatilag kideríthetetlen.
A lakosság sanyargatásának fokozását jelenti a gépjármûadó tételének felemelése, rugalmas mértékének bevezetése, amelyek további sarcolást engednek meg. Ennek indokaként a törvényjavaslat azt hozza fel, hogy folyamatosan emelkednek az adóztatási költségek, és így alig marad fenn valami a befolyt adóból. Nem a költségeket akarják tehát racionalizálni, hanem azok fedezetére akarnak forrást kiszakítani.
A személy- és a tehergépjármûvek adója legalább a duplájára, de az önkormányzatok döntése alapján akár többszörösére is nõhet. Meg kell jegyezni, hogy a családok kétharmada rendelkezik személygépkocsival. A mai élet velejárója a motorizáció. Sokan enélkül munkájukat sem tudják ellátni. A költségek viszont rohamosan emelkednek az üzemanyagon, a jármûvön levõ adók, vámok gyors növekedése miatt. Az állami bevételek viszont szinte semmit sem fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére. A gépjármûadónak pedig elvileg útfenntartási célokat kellene szolgálni, ugyanakkor a befolyt összeg fele, ami az önkormányzatoknál marad, általában más célra fordítódik.
Összefoglalva: a helyi adók és a gépjármûadók emelése csak társadalmi és gazdasági feszültségek kiélezésére alkalmas. Rontja a lakosság és az önkormányzatok kapcsolatát. Visszaveti az amúgy is gyenge színvonalú lakásépítést, vállalkozásellenes. A törvényjavaslatot egyébként még korrekciókkal sem látjuk elfogadhatónak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.