DR. BOROSS PÉTER (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ez a bizonyos tudathasadásra vonatkozó megjegyzés talán nem volt elég árnyalt fogalmazás, de azért aki különbözõ beosztásokban szemlélhette a magyar titkosszolgálatok ténykedését, követelményrendszerét, próbálta bírálni felügyelõ miniszterként, vagy éppen a parlamenti ellenõrzés keretében és felügyelet keretében mûködik, az kétségkívül több szempontból is mérlegel.
Itt, e témakörben a legkényesebb kérdés az egyensúly; mûködni tudjon ez a szervezet hatékonyan és sok-sokféle hazai emlékképek alapján, meg máshol is szerzett tapasztalatok alapján ellenõrzés alatt álljon, mégpedig sajátos, speciális, parlamenti ellenõrzés alatt. Ez egy arányjáték, és nem jó - és az nem okoz általában tudathasadást -, ha abból indulunk ki, hogy ennek a szervezetnek be kell töltenie a funkcióját anélkül, hogy mûködése az állampolgári jogok sérelmével járna. Igen, ezt elméletileg könnyû deklarálni; roppant nehéz precíz szabályokba tördelni.
És nálunk a probléma ott kezdõdik - és nem alaptalanul -, hogy nincs meg a szükséges közbizalom. Egymás iránti bizalom, a politikai irányzatok, pártok, felfogások közötti bizalom. És ez rányomja a bélyegét a szabályozásra és a szabályozási kényszerre.
Most kár ezen siránkozni vagy bármilyen módon panaszolni: tényként fogadjuk el. Hisz ez a törvény lehetne egy kerettörvény is. Van olyan is a világon, másutt; botrányok ellenére van, mert valamiféle közbizalom övezi e szervezetek mûködését. Nálunk okkal és múltbéli tapasztalatok alapján, ilyen közbizalom nincs. Hangsúlyozom, egymás iránti bizalom sincs. Ez teszi nehézzé ezt a törvényt és érthetõvé a különbözõ, egymással néha ellentétes álláspontokat. Köszönöm. (Taps mindkét oldalon.)