DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! A mai nap tárgyalta az Alkotmánybíróság a kamatkérdés ügyét, amely oly nagy port vert fel az országban - joggal. Hiszen több százezer család kálváriáját, tragédiáját jelentette az OTP-kamatok egyoldalú felemelése, olyan körülmények között, amikor a polgári törvénykönyv - mint a képzeletbeli jogszabályi hierarchiában második helyen álló törvénykönyv - 232. § (2) és (3) bekezdésével 20 százalékban maximált kamatadó helyett magasabb kamatot határozott meg, és szólította fel a lakástulajdonosok tömegeit arra, hogy ennek a kötelezettségüknek tegyenek eleget.
Emlékeztetném képviselõtársaimat arra a tényre, hogy a kamatoknak 20 százalékban való meghatározása nem véletlen történt, hanem a polgári törvénykönyv azon konstrukciója folytán, hogy valamilyen védelmet nyújtson a kamatok ésszerûtlen eltúlzása ellen.
Nem kívánok ennek a kérdésnek a közgazdasági vetületeivel foglalkozni - hogy mennyiben helyes a kamatok kérdésének polgári törvénykönyvben való szabályozása, mennyiben nem helyes. Tény az, hogy Magyarországon a polgári törvénykönyv ezt a kérdést ekként szabályozta. Ezért tehát az ezzel ellentétes minden kikötés törvénybe ütközõ, hiszen a polgári törvénykönyv tulajdonképpen a polgárjogi szabályozás tekintetében alkotmányerejû rendelkezéseket tartalmaz.
Külön szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy 1993. december 28-án lett kihirdetve, majd december 31-én lépett hatályba az 1993. évi CXII. törvény, amely megszüntette azt a lehetõséget, hogy 20 százalék fölötti kamat kerüljön kiszabásra. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyar kormány által most beterjesztett több ezer oldalas 1996. évi költségvetés 71. §-a, illetõleg az ahhoz fûzött miniszteri indokolás egyértelmûen megmondja, hogy a törvényes rendelkezés - a 20 százalék maximum - és a tényleges gyakorlat között eltérés van. Ezt az eltérést azonban, igen tisztelt képviselõtársaim, törvénysértésnek, alkotmánysértésnek hívják. Ez a törvénysértés több százezer magyar család helyzetét lehetetlenítette el, igen sok ezer ember eladta az öröklakását, igen sok ezer ember olyan helyzetben kényszerült OTP-lakást vásárolni, hogy nem kapott tanácsi lakást - mint a valamikori pártfunkcionáriusok. Tehát a lakásszerzésnek egyetlen útja volt: gyerekeket kellett vállalni, különbözõ felelõsségeket kellett vállalni, és az OTP által megszabott, aránytalanul magas vételár teljesítése mellett a kamatfizetési kötelezettségnek is eleget kellett tenni.
Tény, hogy ennek a jogszabálynak a felrúgásával - tehát a polgári törvénykönyv felrúgásával - magasabb kamatot szabtak ki, rengeteg embert kergettek öngyilkosságba, lakásuk elhagyására, sok ezer házasság felborult, sok ezer ember ellehetetlenült. Ezért az igazságügy-miniszter, a pénzügyminiszter, a Nemzeti Bankot felügyelõ elnök, az Állami Bankfelügyelet elnöke és a legfõbb ügyész egyformán felelõs! Miután az õ lemondásukra már sort kellett volna keríteni, a Független Kisgazdapárt ezek után a miniszterelnöki felelõsség érvényesítése mellett tör lándzsát, és a miniszterelnök urat felszólítja, hogy több éves törvénytelen gyakorlatra való tekintettel vonja le a jogállamban ilyenkor szokásos következtetéseket és... (Soós Gyõzõ: Mondjon le!)... mondjon le... (Derültség a szocialisták padsoraiban. - Az elnök poharát kocogtatva jelzi az idõ leteltét.).., mégpedig akként, hogy ez év végéig ügyintézõ kormányként lássa el már csak a feladatát; mert ha nem, a Független Kisgazdapárt az alkotmányos következményeket érvényesíteni fogja, és '96. március 14-én kormánybúcsúztató demonstrációval fogja... (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.) - befejezem, elnök asszony -... a kormányt az alkotmányos kötelezettségre, tehát a távozásra rábírni.
Köszönöm a türelmét. (Szórványos taps a kisgazdák padsoraiban. - Dr. Szabó Zoltán: Arra befizetek!)