DR. KISS JÓZSEF, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Elnézést kérek minden képviselõtársamtól és államtitkár úrtól is, de a bizottság nem számítva arra, hogy ily késõi órán kerül sorra ez a két adótörvény, mind a két, még hátralévõ adótörvényhez engem bizottsági elõadóként állított. Egyet tehetek, hogy a lehetõ legrövidebben foglalom össze a bizottság véleményét.
A T/1503. számon szereplõ, a fogyasztási adóról szóló törvény módosításával kapcsolatban három indítvánnyal foglalkozott a bizottság. Ezek tartalmukban egymással összefüggõ indítványok, a 4., 5. és 6. számon szerepelnek, a 13. számú ajánlásban.
A 4. számú indítványban Nahimi Péter képviselõ úr a cigarettát terhelõ adóelemek közül az ezer darabra kivetett tételes adó csökkentését javasolta, illetve azt indítványozta, hogy maradjon a jelenleg érvényes 1210 forint/1000 darabos tételes adó, és emelkedjen az árra vetített százalékos adó 65 százalékról 85 százalékra. Indoklása szerint e módosítás jobban terhelné a hazai dohányt csak kisebb mértékben tartalmazó drágább cigarettatermékeket. Ugyanilyen okból csatlakozott ehhez az indítványhoz - azóta ezt már megkaptuk, ha ugyan errõl állást még nem is foglalhattunk - Lajtai István és Hidasi Rezsõ képviselõtársam is.
Az 5. számú indítványban dr. Raskó György a tételes adót kívánta tovább emelni 1530 forintra, a 6. számú indítványban pedig Glattfelder Béla képviselõ úr 1600 forintra ezer darabonként, miközben mindketten 50 százalékkal csökkentenék az árra vetülõ kulcsos adót. Bizottságunk az utóbbi indítványt támogatta az elõterjesztõ véleményével szemben is. Fontosnak tartom, hogy idézzem Glattfelder képviselõ úr indokolását: "Az elmúlt idõszak fogyasztásiadó-emelésének, különösen a kulcsos adóelem növelésének hatására ez év márciusában árháború tört ki a dohánygyárak között. Ez megközelítõleg 3 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés bevételeit." Ennek megismétlõdését kívánja megakadályozni a módosítás.
Fontos tehát egy olyan kompromisszum megtalálása, ahol a változtatás olyan hatást ér el, amit szándékunkban van elérni. Az elmúlt évben az árverseny hatására az élvezeti cikkek ára csak 108 százalékra emelkedett, míg például a háztartásienergia-hordozóké csak 150 százalékra. Azt hiszem, nemcsak a szociális és egészségügyi bizottság tagjai örültek volna, ha fordítva történik a dolog, tehát ha az élvezeti cikkek ára jobban növekedik, mint mondjuk a háztartási energiáé.
Több szempontot kell tehát figyelembe venni. Ezek közül néhány: növekedjen az adóbevétel; a növekedés ne a magyar termelõk versenyképességét rontsa; a multinacionális cégek ne tudjanak olyan árcsökkentést végrehajtani, amely a végén nem növeli, hanem csökkenti a tényleges adóbevételt; ne fokozódjon a rossz minõségû, az egészséget jobban károsító dohánytermékek piaci aránya; ugyanakkor az sem hasznos, ha a túladóztatás miatt kikerül a termékek egyre jelentõsebb része az ellenõrzés, a minõségkontroll alól.
Ezekkel a szempontokkal támogattuk ezt az egy indítványt, míg a másik két indítványt nem támogattuk.
Köszönöm figyelmüket.