DR. KISS JÓZSEF a szociális és egészségügyi bizottsága elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A szociális bizottság november 16-ai ülésén foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról rendelkezõ 1502. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül azokkal, amelyek a bizottság tárgykörébe tartozónak minõsülnek. Szerencsére nem sok ilyen indítvány volt, ebbõl háromra szeretnék most kitérni, a 8., 9. és 32. pontjában szerepelnek ezek a 36. ajánlásnak.
Támogattuk Kücsön Sándor képviselõ úr indítványát, az elõterjesztõ véleményével egyetértve, amelyben az alapítványok részére biztosított vámmentességen alapuló adómentességet kívánta megváltoztatni. Bízunk abban, hogy a képviselõ úr indítványa a valós szándékainak felel meg, mert az alapítványokat illetõ vámmentességet szigorítja, tehát nem enyhíti, mint ahogy azt néhányan értelmezték.
Külön szeretnék foglalkozni dr. Szolnoki Andrea, dr. Lukovics Éva, Béki Gabriella és dr. Szigeti György képviselõk indítványával. Az egymással formailag összefüggõ, tartalmilag ellentétes hatású indítványok közül a 32. számút a bizottság támogatta, annak ellenére, hogy az elõterjesztõ Pénzügyminisztérium képviselõje nem támogatta ezt az indítványt. Mivel a kijelölt bizottságok között is egyedül maradtunk azzal, hogy támogattuk ezt az indítványt, nincsenek túlzó reményeim az indítvány sorsát illetõen. SZDSZ-es képviselõtársaink indítványaikban paradigmaváltást sürgettek, illetve kívántak megvalósítani a humán egészségügyi szolgáltatások áfabesorolásában. A bizottság - egyetértve egyébként a Népjóléti Minisztérium álláspontjával is - azt kívánta kifejezni, hogy ezt a paradigmaváltást szorgalmazza, ezzel egyetért. Valószínû, hogy az 1996. évi költségvetés jelenlegi állásában az idén már nem vezethetõ keresztül, de szükségesnek tartanánk, ha az egészségügyi szolgáltatások kikerülnének a teljes egészében tárgyi adómentes körbõl.
A jelenlegi helyzet egyre nehezebben védhetõ. Az egészségügyi szolgáltatót tekinti jelenleg a törvény végsõ fogyasztónak és nem a fogyasztást igénybe vevõt. Ugyanakkor egyre erõteljesebb az a szándék, hogy egyes szolgáltatásokat a végsõ fogyasztói intézménynek, vállalkozásnak az igénybevevõ még fizessen meg. Hát, ki akkor a végsõ fogyasztó? A beteg, aki esetleg fizet egy ellátásért vagy az a szolgáltatóegység, amelyik ezt biztosítja? A többszektorúságot és a versenysemlegességet sem támogatja a jelenlegi helyzet. Tartósan végsõ fogyasztónak, végsõ felhasználónak a szolgáltatás igénybe vevõjét, illetve a helyette jótálló társadalombiztosítást vagy kiegészítõ biztosítást lehetne tekinteni. Örülnénk, ha a jövõ évi hagyományos adó-, társadalombiztosítási és költségvetési törvénycsomagban már megvalósítható lenne az egészségügyi szolgáltatások áfa-besorolásában a paradigmaváltás. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket.