HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Pusztai Erzsébetnek azt szeretném válaszolni, bár nem akarok itt nyelvi szemináriumba bonyolódni, de a szociálpolitika az társadalompolitikát jelent; a "social" jelentése ugyanaz, minthogy társadalmi. Ilyen értelemben tehát, amikor szociálpolitikáról beszélek és nem szegénypolitikáról, akkor azt hangsúlyozom, hogy az természetesen társadalompolitikát jelent az én értelmezésemben.
A másik: azért, ha jól tudom - bár nem vagyok lelkes híve ennek a törvényjavaslatnak -, a családi pótlék kerete megmarad. Senki sem szünteti meg a családi pótléknak valamifajta rendszerét; bizonyos jövedelemszint felett, bizonyos esetekben kerül megvonásra.
Ami a hajósi idézetet illeti: megmondom õszintén, csak azért bátorkodtam erre, mert egy általam nagyra becsült kereszténydemokrata képviselõtársam rokonszenvvel idézte, és úgy gondoltam, hogy ezek után nekem sincs okom szégyellni. Az, hogy egy mondatot idéztem belõle, talán nem tekinthetõ szerénytelenségnek. Egyébként nem én írtam, hanem 30-40 képviselõtársam közös munkája.
Attól tartok, hogy Sepsey Tamás, tanult és tisztelt kollegám pedig egyszerûen félreértette azt, amikor azon csodálkoztam - úgymond csodálkoztam - , hogy a lakosság nem követi a pénzügyi logikát. Ezt nagyon természetesnek tartottam, hogy nem követi a bizonyos agyakból kipattant, egyébként elvont szakmaisággal nyilván kiválónak nevezhetõ ideákat. Ez az emberi természet, hogy lassan változik a gondolkodásmódunk, és ez a helyes is. Lehet, hogy így néhány hasznos reform elvetél, de nagyon sok torz kísérlet is azért vetélõdik el, mert az emberi természet nem követi azokat az ötleteket, amelyeket akár mi, politikusok, akár mások idõnként kiagyalnak. Ez természetesen minden, éppen kormányon levõ pártnak a hasonló ötleteire áll. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)