MORVAI FERENC (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem mindennapi kérdésrõl tárgyalunk e Házban. Úgy gondolom, hogy az energiaszektor privatizácója nem közömbös egyetlenegy ország számára sem - nem közömbös, hogy e szektor kinek a kezébe fog kerülni. (Mozgás, általános zaj.)
Véleményünk az, hogy a legliberálisabban irányított országban sem fordult elõ, hogy az állami többségi tulajdonból kiadják az energiaszektort. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben bûn értékesíteni az energiaszektort; bûn egyrészt azért, mert jelenleg olyan színvonalon áll ez az energiaszektor, amihez belátható idõn belül nem kell fejleszteni. Bûn azért is, mert jelenleg ki sem használjuk, hisz állnak üzemeink, kevés az energia- felhasználás.
(17.50)
Úgy gondoljuk, hogy 50-60 százalékos kapacitással mûködõ erõmûvek is ki tudják elégíteni jelenlegi igényünket. Bûn azért is, mert az utóbbi idõben olyan magasra emeltük a magyar állampolgárok keresetéhez viszonyítva az energiaárakat, ami jogtalan haszonhoz juttatja az energiaszektort mûködtetõ vállalatokat. Ez azt jelentené - ha most értékesítenénk az energiaszektort -, hogy e hasznot egy tollvonással a külföldiek részére átadnánk.
De bûn azért is, mert akinek a kezében van az energiaszektor, annak rálátása van az ország gazdasági helyzetére. Nemcsak rálátása van, hanem befolyásolni is tudja a további fejlõdést, ezért véleményünk, hogy állami kézbõl, állami felügyelet alól kivonni és állami kézbõl kiadni az energiaszektort csupán azért, mert a költségvetés betervezte az értékesítésbõl származó jövedelmet, ez ma a magyar nép elleni bûntettet jelenti. Hiszen egyáltalán nem oldaná meg még az energiaszektor értékesítése sem a '96-os évben a költségvetési problémát, mert ha ez évben 5-7-9 milliárd bevétele volt a privatizációnak, akkor a betervezett 250 milliárd elképzelhetetlen, még akkor is, ha elkótyavetyéljük az energiaszektort. Mert ha beleszámítjuk a privatizációs vállalatok mintegy 100 milliárd forintnyi mûködtetési költségét, akkor 350 milliárd bevételt kellene elérni. Ez pedig lehetetlen.
Az energiaszektort hitelbõl valósítottuk meg. Talán még ki sem fizettük az energiaszektor fejlesztésére az elmúlt 5 éven belül fordított összegeket, a tanyákon és a falvakon létrehozott energiahálózatokat és trafóállomásokat és ezzel kapcsolatos infrastruktúrát; talán még ki sem fizették szüleink, akik hitelbõl megvalósították, még talán fizetik a részleteket. Mi pedig most az energiaszektor fillérekért történõ értékesítésérõl beszélünk. (Folyamatos zaj.)
Véleményünk, hogy az aranyrészvény, amivel félrevezetik a magyar népet, megtévesztés. Miért megtévesztés? A magyar társasági törvény eddig nem ismerte e fogalmat. A nyugati világban pedig az aranyrészvénnyel mûködtetett részvénytársaságot magántulajdonban levõ részvénytársaságnak tekintik.
Mit is jelent ez, gondoljuk csak végig! Föltenném a kérdést: annak ellenére, hogy az aranyrészvény az állam tulajdonába vagy az állam által megbízott vállalat tulajdonába került - akit megbíz a magyar állam, hogy mûködtesse és jelen legyen a részvénytársaságok közgyûlésén, és ez az aranyrészvény mindent eldönt a közgyûlésen -, és ennek ellenére, hogy befektetetnek a nyugatiak vagy éppen pályázatokat és ajánlatokat tesznek a megvásárlásra, ez csupán azért van, mert elõre tudják a forgatókönyvet, elõre fogják tudni, hova kerül ez az aranyrészvény. És sokféle módszerrel tudják befolyásolni annak a vállalatnak a vezetõjét, aki azon a bizonyos közgyûlésen dönt majd a bizonyos áremelésrõl vagy bizonyos fejlesztésrõl, vagy nem fejlesztésrõl, vagy a dolgozók elbocsátásáról.
A kormány pedig majd azt fogja mondani, mint a televíziónál, hogy ez a belügyük; költségvetésbõl gazdálkodó szerv, és nem szólhatnak bele. Tehát félrevezetnek minket ezzel az aranyrészvénnyel. Egyértelmû: a magyar kormány és a magyar nép fillérekért átadja, a liberális befolyás alatt levõ idegen kézbe adja az energiaszektort, ez pedig a magyar nép ellen elkövetett bûncselekmény, öngyilkosság.
Öngyilkosság és bûn a parlamentnek az energiaszektor privatizációjáról szóló tárgyalást egyáltalán tovább folytatni akkor, amikor a MIÉP - elõbb hallottuk - több mint 77 ezer aláírást adott át a Ház elnökének a vonatkozásban, hogy népszavazást kellene ebben a kérdésben kiírni.
Hallottuk az elõbbi felszólalótól, hogy a gazdasági bizottság javasolja figyelmen kívül hagyni a magyar nép óhaját. Hol az alkotmányosság, kérdezem én magunktól? (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)
Úgy gondolja a Független Kisgazdapárt, hogy fel kell függeszteni a tárgyalásokat mindaddig, amíg a népszavazás ebben a kérdésben meg nem történik. A magyar nép küldött minket ide, igenis fejet kell hajtani 77 ezer aláírás elõtt (Közbeszólások.) és végre kell hajtani a népszavazást. Addig pedig e Házban nem szabad tárgyalni az energiaszektor ilyen mérvû privatizációjáról. Ha nem lenne a népszavazás, akkor sem lenne szabad az energiaszektort idegen kézbe adni. A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen és nem fogja megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)