KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknõ! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársak! (Az ülésterembõl éppen távozóban lévõ dr. Bokros Lajoshoz:) Kedves távozófélben levõ Pénzügyminiszter Úr! (Dr. Schamschula György: Sajnos csak innen távozik!) Parlamenti beszédemben tulajdonképpen három elemet szeretnék kiemelni, és elõrebocsátom, hogy azt hiszem, ez a beszéd a nagy leleplezések beszéde lesz. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Halljuk! Halljuk!)
Elõször is az elsõ leleplezés: két hónappal ezelõtt Bokros Lajos pénzügyminiszter úrhoz egy általános vitanapon azonnali kérdést intéztem, mégpedig annak kapcsán, hogy akkor már háromszor jelentette be távozási szándékát különbözõ ügyekben, a tb-vagyonátadással, Csányi úr elnök- vezérigazgatói posztja szétválasztásával, illetõleg a 16 milliós végkielégítéssel kapcsolatosan. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Mindannyiszor azt mondta, ha ezek a dolgok megtörténnek, akkor le fog mondani. Ekkor azt kérdeztem tõle, jónak látja-e, hogy folyton lemondással fenyegetõzik, mert egy idõ után elveszíti hitelét az õ ilyen vonatkozású szándéka.
(15.30)
Akkor - önök is hallhatták - azt ígérte a pénzügyminiszter úr az én megnyugtatásomra, hogy ne aggódjak, ha komoly lesz a lemondási szándéka, akkor engem mindenképpen értesít elõre telefonon. Miután bekapcsoltam a tévét, láttam, hogy Bokros Lajos lemond, engem nem hívott fel telefonon, tehát azonnal tudtam, hogy ez valami vicc vagy valami olyan akció Bokros Lajos részérõl... (Taps, derültség.).., amely nem veendõ komolyan, hanem csak valami politikai manõver számlájára írható; úgyhogy az elsõ leleplezés mindjárt ez. Esetleg majd szólok önöknek, ha Bokros Lajos véletlenül komolyan gondolja a lemondási szándékát; tudni fogom, hiszen remélem, hogy megtartja ígéretét és engem felhív. (Derültség, zaj.)
A második leleplezés: mindenfajta híreszteléssel ellentétben - ami a sajtóban megjelent -, az ÉT-ben nincsen ár-bérmegállapodás, és nincsen megállapodás az adótáblákban sem, hiszen a munkaadói oldal ezt élesen ellenezte, illetõleg az ottani tárgyalásokon a munkavállalói oldal egy része kijelentette, hogy nincsen felhatalmazásuk a megállapodás aláírására, csak a tárgyalásra van felhatalmazásuk. Éppen ezért hamis mindenfajta olyan hivatkozás, hogy az általános vita megnyitása most azért szükséges, mert az ÉT-ben végre létrejött a megállapodás, és ennek kapcsán beterjesztette a kormány a személyi jövedelemadó törvény vonatkozásában az adótáblát, és az a helyzet, hogyha valaki figyelmesen olvassa az újságokat, akkor rá is jön erre.
De hogy mi árulja el leginkább ennek a ténynek az igaz voltát, az egyszerû és nyilvánvaló tény: annak a módosító indítványnak, amirõl most a kormány azt állítja, hogy az ÉT-megállapodás után új változatként benyújtotta a Ház elé, annak a módosító csomagnak a dátumozása november 14-e. Ha megnézzük ezt a papírt, akkor azt látjuk, hogy ez a módosítás már több mint két hete létezik, szó sincs arról, hogy az ÉT-ben megállapodásra törekedett volna a kormány vagy bármifajta megegyezéses szöveget hozott volna a parlament elé. Feltételezem, hogyha ez lett volna, akkor van annyi esze az illetõ beterjesztõ képviselõnek, hogy nem november 14-i dátumot ír a módosító indítványokra. Ezt írta rá, ezzel viszont leleplezte magát, így én az ország elé tárhatom: szó sincs semmifajta ÉT-megállapodásról. November 14-i a módosító indítvány, ez a csomag régen készen volt, a kormány mindössze eljátszotta azt a nagy - és gondolom - egyébként mindenkinek tetszõ jelenetet, hogy az ÉT-ben az utolsó pillanatban is meg akar állapodni. Ezzel csak a figyelmes képviselõket, a munkaadókat és a munkavállalókat nem tudja megtéveszteni.
Tisztelt Képviselõtársak! Komolyra fordítva a szót. (Zaj, közbeszólások a bal oldalról: Ideje!) Ebben a módosító csomagban, aminek a kedvéért megnyitottuk az általános vitát, van néhány olyan elem, amely mindenképpen figyelemre méltó. Az egyik az, hogy a kormány észrevette azt a tévedését, amit az úgynevezett adójóváírás kapcsán elkövetett, és a mostani adótáblákban, amit beterjesztett - most függetlenül a százalékoktól -, kiküszöbölte azt a hibát, hogy egy bizonyos jövedelemhatár felett nem a bérbõl és fizetésbõl élõket, hanem az összevont jövedelembõl élõket hozta kedvezõbb helyzetbe. Ez egyébként fontos felismerés, mert az eredeti beterjesztés a kormány szándékával teljesen ellentétes hatást ért volna el, körülbelül 750 ezer forintos éves jövedelem esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszûnik az a probléma, hogy vajon megfelel-e minden alkotmányossági és adózási elvnek az, hogy azonos jövedelembõl élõk más-más adót fizetnek a jövedelmük után, attól függõen, hogy csak bérbõl és fizetésbõl élnek, vagy egyéb jövedelmük is van és összevont jövedelem után adóznak. Értelemszerûen ezt a kérdést majd az Alkotmánybíróság fogja vizsgálni, ezt nem én vetem fel elõször, Ungár Klára SZDSZ-es képviselõtársam korábban, az elsõ általános vitán elmondta az ezzel kapcsolatos SZDSZ-es aggályokat.
Ettõl függetlenül azt hiszem, hogy az az adótábla, amit itt a kormány beterjesztett, és az a 48 százalék, ami a kormány módosító indítványában szerepel, számos vonatkozásban elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan azért, mert egyrészt nem bírja az Érdekegyeztetõ Tanácsban részt vevõ partnerek jóváhagyását. Nem mintha erre a jóváhagyásra szüksége lenne a parlamentnek, de abban az esetben, ha a kormány komolyan szándékozik venni a saját kijelentéseit, akkor mindenképpen meg kellett volna várni, hogy ne csak a kormány képviselõi szerint, hanem az ÉT-ben részt vevõ képviselõk szerint is olyan adótáblát terjesszen be a kormány a parlament elé, ami valóban mindkét oldalon legalább bizonyos szervezetek támogatását élvezi. Ha ezt nem teszi meg a kormány, akkor a parlament kénytelen arra hagyatkozni, amit már az eredeti beterjesztés során is figyelembe lehetett volna venni, magyarul: nem a szociális partnerek véleménye számít, hanem az számít, hogy a költségvetés bevételi oldalán mennyi bevételnek kell szerepelnie az szja-ból származóan. Ez 480 milliárd forint, és ebben az esetben arról lehet vitatkozni, hogy vajon ez az adóteher elviselhetõ terhet jelent-e az adózó állampolgárok számára vagy sem.
Azt hiszem, ez az adóteher százmilliárdos növekményt jelent a tavalyihoz képest az szja-ból, ez olyan mértékû, amivel nemcsak az a baj, hogy szinte elviselhetetlen terhet jelent a lakosság számára, hanem félõ az, hogy ezek az adóbevételek nem is fognak realizálódni, és az annyira áhított költségvetési egyensúly az szja oldaláról borulni fog. Különbözõ számítások vannak arra vonatkozóan, hogy az ilyen mértékû adóteher mennyire csökkenti az adózó állampolgárok teherviselési képességét és mennyire teljesítmény-visszatartó hatású.
Ezeket a számításokat azonban nyilván a kormányzat is ismeri, talán nem véletlen az, hogy a képviselõk ezeket nem kapták meg részletesen.
Tisztelt Képviselõtársak! Nyilvánvaló, hogy ennek az általános vitának a megnyitásakor már új módosító indítványokat beterjeszteni - a kormány szándékához képest - nem nagyon van értelme, én ugyanis azt hiszem, hogy - néhány részletkérdéstõl eltekintve - az ellenzéki képviselõknek nincsen esélyük arra, hogy érdemben tudják módosítani ezt az szja-tervezetet, hiszen a 480 milliárdos bevételi követelmény olyan erõsnek látszik a kormányzati nyilatkozatokból, hogy az adótáblákhoz érdemben hozzányúlni nem lehet. Természetesen módosító indítványokat meg lehet fogalmazni, én inkább azt szeretném a tisztelt koalíciós képviselõktõl kérni, hogy azokban az esetekben, amikor a bevételt nem érinti jelentõsen az szja néhány elég fura rendelkezése, amit önök beterjesztettek, fontolják meg az ellenzék javaslatait.
Az egyik ilyen tétel az a bizonyos lakáseladás utáni szja-vonzat, az a 10 százalék. Azt gondolom, ha valaki megnézi a módosító indítványokat és az eredeti szöveget, akkor rájön arra, hogy az, amit most a kormány beterjesztett, nem jó, mert pont a fiatal családosok azok, akik gyakrabban adják el a lakásukat - mert csak apránként tudnak nagyobb lakáshoz jutni -, mint az az öt év, amit a törvény elõír, és ebben az esetben nekik adózniuk kellene. Ezt el kellene kerülni, erre vonatkozóan vannak módosító indítványok, nem hiszem, hogy ez a bevételkiesés borítja fel az önök költségvetési számait. Kérem, hogy ezt a módosítást mindenképpen támogassák.
Hasonlóképpen van még néhány "apróság" ebben az szja-törvényben, aminek kapcsán arra kérem önöket, fontolják meg az ellenzék érveit. Persze, nincsen vérmes reményünk arra vonatkozóan, hogy az egész szja-törvényt módosítani lehet, kíváncsian várom, hogy látunk-e még esetleg adótáblát, amit egy újabb ÉT-megállapodás kapcsán a kormányzat beterjeszt. Erre egyébként még komoly lehetõség lehet késõbb a vitában valamelyik bizottság révén.
Hadd szögezzem le, hogyha nincsen ÉT-megállapodás, akkor ennek az egész újbóli megnyitásnak az értelme erõsen kérdéses. Ezt a színjátékot pedig nem érdemes eljátszani, mert senkit nem téveszt meg, ugyanis akik figyelik ezt a folyamatot, azok tudják, hogy mirõl van szó. Itt nem számít az, hogyha a kormányzat bejelenti, hogy van ÉT-megállapodás - ha nincs -, mert a résztvevõk pontosan tudják, hogy ennek mennyi a valóságtartalma. Ez csak egyvalamire jó: a kormány hitelét ronthatja, szerintem ezt kár kockáztatni, mert ebben az szja-törvényben még számos olyan ütközõpont lehet, amiben a kormány nagy politikai küzdelmekre és esetleg tekintélyének csökkentésére számíthat, fõleg az adózó polgárok részérõl.
Tisztelt Képviselõtársak! A részletes vitában nyilván majd részletesen el lehet mondani azokat a módosító indítványokat, amelyekre én az elõbb megpróbáltam nagy vonalakban felhívni a figyelmet. Remélem, hogy a bizottsági viták során sikerül önöket meggyõzni néhány módosítás elfogadásáról. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)