DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyhetes kényszerszünet után folytatja az 1996. évi költségvetés általános vitájának a tárgyalását az Országgyûlés. A kényszerszünetnek az volt az oka, amiért az elõzõ héten nem tudtuk tárgyalni ezt a javaslatot, hogy a kormány az Érdekegyeztetõ Tanácsban nem tudott megfelelõ támogatást kapni, illetve megegyezésre jutni az abban résztvevõ partnerekkel.
Megállapodás most sincs, mint ahogy most már a személyi jövedelemadó vitájánál szóba került, azonban ez az idõ lehetõséget adott a kormánynak, hogy egy-két olyan hibáját kiküszöbölje, amit az eredeti, az általános vitában is már többen kifogásoltak.
A kormány csonka, a tb-költségvetést ismét nem tartalmazó elõterjesztése ezen kiegészítés után sem a lényegrõl, a piacgazdasági átalakulásról, a gazdasági felzárkózásról, az európai integrálódás elõsegítésérõl, a nemzetközi versenyképesség növelésérõl, a társadalmi stabilitás javításáról szól, hanem kizárólag a pénzügyi egyensúlyhiány és mindenekelõtt a költségvetési hiány lefaragására összpontosít.
A deficit lefaragása azonban nem lehet egy gazdaságpolitika öncélja, hanem eszköz a felzárkózásra.
A Magyar Demokrata Fórum szerint is elkerülhetetlen az egyensúlyhiány csökkentése, de gyökeresen ellentétes a véleményünk a megoldás módjáról. Ez a költségvetés egydimenziójú, a Pénzügyminisztérium közismerten egyoldalú álláspontját tükrözi, nem más, mint továbbhaladás az úgynevezett Békesi-Bokros úton.
Ez a költségvetés nem veszi figyelembe kellõ súllyal, hogy nemcsak jövedelemelvonással, a kiadások lefaragásával, hanem elsõsorban a jövedelemtermelõ képesség erõsítésével lehet és kell csökkenteni a pénzügyi egyensúlyhiányt.
A stabilizálódásnak az ország érdekeit szolgáló módja nem a keresletkorlátozás, a jövedelemelvonás, hanem a kínálatépítés. Erõteljes lépés csak a megtakarítások, a beruházások, a mûszaki fejlesztés, a termelés, az export és a versenyképesség átfogó ösztönzésétõl várható. A megoldás kulcsa tehát a gazdaság teljesítõképességének növelése.
(16.30)
Ha ezt a szempontot figyelembe vesszük, a beterjesztett javaslat erre igazándiból nem ad megfelelõ megoldásokat. Varga Mihály képviselõtársam elmondta, pontosan ellentétes hatású ezeknek a javaslatoknak az eredménye.
Milyen szándék vezérelte, illetve milyen elvárása lehet talán a kormánynak, az Országgyûlésnek ezzel a javaslatcsomaggal? Talán az, hogy egy nagyobb társadalmi támogatottságot élvezzen ez a költségvetés.
Vajon megfelel ennek az elvárásnak ez a módosítócsomag? A kormány elszalasztotta azt az igazán járható utat, az intézményes megoldást egy nagyobb társadalmi támogatottságra, amit az úgynevezett társadalmi-gazdasági megállapodás kínált volna. Immáron több mint másfél évvel a kormányra lépése után talán már a szándékát is elfelejtette a kormány.
De ami stabil és ismét egy társadalmi támogatottságot jelenthetne a költségvetés számára, az az ár-bérmegállapodás. Erre sem került sor, ez sem született meg mind a mai napig, s az Érdekegyeztetõ Tanácsban nem is született errõl megállapodás.
Csak fõ vonalakban, hisz a részletes vitában szerdán lehetõségünk lesz megismerkedni ennek a javaslatcsomagnak az egyes elemeivel is, csak részleteit elkerülve négy fõ pontban mivel kívánok foglalkozni: a bérpolitikai kerettel - egy 15 milliárdos csomag került a Miniszterelnöki Hivatalhoz -; az úgynevezett háztartási tüzelõolajüggyel, ami 7 milliárd forinttal érinti a költségvetést; a bevételi oldalon elõállt 19 milliárdos növekedéssel; valamint a közoktatás új finanszírozási rendszerének a kezelésével, illetve annak elmaradásával.
Az elõttünk álló javaslat bérpolitikai intézkedésre 15 milliárd forintos céltartalékot képez a Miniszterelnökség fejezetében. Ebbõl azt a következtetést lehet levonni, hogy nem a költségvetésben a helyére kerültek ezek a bérösszegek, hanem a Miniszterelnökség fejezetében kormányzati hatáskörbe kerül ez a döntés, a kormány a belátása szerint fog ebbõl a bérpolitikai keretbõl adni: annak, aki tüntet, vagy annak, aki nem tüntet, azért, mert nem tüntet? Ez így nem követhetõ, és úgy gondoljuk, hogy igazán szép és kulturált megoldás, hogyha a költségvetés megfelelõ fejezeteibe került volna ez az összeg, hisz így nem lehet látni, hogy a kormány hogy fog ezzel a 15 milliárdos kerettel gazdálkodni.
A háztartási tüzelõolajnál a jegyrendszer eltörlésébõl adódó probléma - nevezetesen azt, hogy fogyasztási adót és magas általános forgalmi adót kell fizetni az olajjal fûtõknek - megoldását legalább próbálja kezelni a költségvetés, szemben az eredeti beterjesztett javaslattal; egy 7 milliárdos összeget szociális megítélés alapján próbál az olajjal fûtõknek juttatni.
Mi változatlanul fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a háztartási tüzelõolaj kérdését nem szociális alapon kell megoldani, nem szociális kérdés, hanem azt a helyzetet kell feloldani, amiben az olajjal fûtõk hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a magas fogyasztási adóval és a más tüzelõanyagokhoz képest dupla általános forgalmi adó összegével. Hisz így az a látszat keletkezik, hogy a kormányzat a gázszolgáltató piaci pozícióját kívánja javítani azzal, hogy teljesen ellehetetleníti a tüzelõolajjal való fûtést. Ezt a látszatot jó lenne elkerülni.
Az elõttünk levõ javaslat, ami miatt az általános vitát megnyitottuk, a bevételi oldalon az általános forgalmi adót 9 milliárddal és a fogyasztási adó bevételét 10 milliárd forinttal növeli. Indoklásában nem találtunk erre igazi magyarázatot, a pénzügyminiszter úr hozzászólásában csak egy említést tett, hogy a 7 milliárdos hto-kompenzálásból egy olyan többletfogyasztás következik, aminek 19 milliárd forintos bevételnövekedési következménye van. Mi ezt megfelelõ számítások nélkül nehezen tartjuk hihetõnek. Nehezen tartjuk hihetõnek azt, hogy ez a 7 milliárdos támogatás egy 19 milliárdos adótöbbletet eredményez. Nagyon sajnálom, hogy a Pénzügyminisztérium javaslata - hiszen nyugodtan nevezhetjük annak - nem tartalmazza ezt a számítást, amit a pénzügyminiszter úrtól hallottunk, így érdemben, igazándiból csak akkor tudunk errõl beszélni, ha ezeket a hatástanulmányokat a képviselõk is megkapják. Így, elsõ ránézésre nagyon hihetetlennek tûnik - lehet, hogy nem is mondta komolyan a pénzügyminiszter úr.
Végül a közoktatás új finanszírozási rendszere, a sokat hiányolt 3/A melléklet, ami ugyan nincsen, de Szekeres Imre frakcióvezetõ úr szerint már rég el kellett volna olvasnunk... Végérvényes döntés született a költségvetés tárgyalása során, hogy ez a finanszírozási rendszer nem a költségvetés keretében kerül megoldásra, és ezért a normatív támogatások teljes évi kitolásáról rendelkezik ez a javaslat, anélkül, hogy a jelentõs többletösszegnek, a tartalék összegének a sorsáról valamilyen információt kapnánk.
Összességében mi úgy látjuk: a pénzügyi kormányzat nem érzékeli, hogy a magyar gazdaságban kialakult pénzügyi egyensúlyhiány nem lakossági túlfogyasztás, hanem a történelmileg örökölt szerkezeti és technikai elmaradottság, a csõdbe jutott tervgazdaságból a piacgazdaságra való áttérés következménye. Ennek megfelelõen nem is orvosolható a kormány rövid távú jövedelemelvonó terápiájával. Ezért összességében úgy látjuk, hogy a kiegészített javaslat a költségvetésen nem javított, alapjaiban nem változtatott, ezért a Magyar Demokrata Fórum képviselõcsoportja ezt a költségvetést szavazatával nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)