PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A T/1644. számú törvényjavaslathoz kívánok egypár gondolatot hozzáfûzni.
Az államháztartási törvény rendelkezései ellenére rendre késõn történik a társadalombiztosítás költségvetésének benyújtása, elszakad a központi költségvetés elõterjesztésérõl. Ez önmagában is komoly mulasztás, ami megnehezíti, sõt lehetetlenné teszi a kormány pénzügyi elképzeléseinek megfelelõ ellenõrzését. Az pedig, hogy úgy akarják módosítani a társadalombiztosítási törvényt, hogy nincsenek adataink a társadalombiztosítás bevételeirõl és kiadásairól, megint a kormány tevékenységének komolytalanságát mutatja.
Hogyan is lehetne megítélni a változtatások megalapozottságát, ha nem ismerjük az anyagi vonatkozásokat? Hiszen ezek a változások szinte kivétel nélkül pénzügyi kérdéseket szabályoznak: bevételeket növelnek, kiadásokat csökkentenek, kötelezettségeket érintenek. Vajon mikor jut el a kormány tudatáig az, hogy a társadalombiztosítás 1995-ben 850 milliárd forinttal gazdálkodik, és enyhén szólva nem látszik világosan a felhasználás hatékonysága? Pontosabban az Állami Számvevõszék különbözõ jelentései - a jéghegy csúcsát mutatva - súlyos anyagi, elszámolási problémákra utalnak. De ez látszik mindennapi személyes tapasztalatainkból is; nincsen rendben a tb könyvelése.
Nemrég például több százezer egyéni vállalkozót értesítettek állítólagos tartozásaikról, de már eddig is kiderült, hogy jelentõs részüknek nincs semmilyen tartozása. Addig tehát, amíg nem lehet világos képet alkotni a társadalombiztosítás pénzfelhasználásáról és ennek hatékonyságáról, teljesen felesleges a káros forrásátcsoportosításokat végrehajtani és errõl dönteni. Ehelyett mindenekelõtt a tb alapos átvilágításáról kellene dönteni, ez lenne a sürgõs és logikus feladat.
(17.30)
A piacgazdaságot csak átlátható, egyszerû és stabil szabályozókkal lehet építeni. Sajnos a társadalombiztosítás szabályai is állandóan változnak. Ezek között még ellenõreik sem ismerik ki magukat. Többkötetes gyûjteménnyel közlekednek, amely évrõl évre bemutatja a változásokat. A gazdálkodók - és még inkább az egyéni vállalkozók - nem arra vállalkoznak, hogy energiájukat a szabályok sûrû változásainak nyomon követése kösse le. Nekik - ugye - saját tevékenységükkel kellene foglalkozniuk, ha erre a vállalkozásbarát szociálliberális kormány hagyna valami idõt.
Az 1995. évi törvény mostani módosításának jelentõs része ráadásul agyrém. Olyan módosítás, amelyet a fogalmazó fontoskodása tett szükségessé.
Tisztelt Képviselõtársaim! Rátérek a konkrét észrevételekre. A társadalombiztosítási törvény új módon szabályozza a nyugdíjemelés módját. Eszerint az elõzõ évi nettó átlagkereset növekedése alapján kerül sor erre, évi két alkalommal. A nettó átlagkereset emelkedését a Központi Statiszitikai Hivatal május végéig határozza meg. Itt rögtön problematikussá válik az egész. Mi történik ugyanis akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal - ahogy ezt szokta - tovább pontosítja majd az ütemet? Hiszen egy menetben semmilyen adatot nem tud produkálni. Folytonosan módosítgat, sokszor évekre visszamenõleg is. Jó kis perek és viták várhatók tehát ettõl a remek ötlettõl. Egeret vajúdtak a hegyek megintcsak. A kormány eszerint saját statisztikai hivatalának gyenge mûködését sem ismeri. Ezért is osztogat ott kitüntetéseket.
Újabb gyöngyszem, hogy a társas vállalkozásokban csak akkor lehet szolgálati idõt szerezni, ha a vállalkozás a tb-járulékot rendesen fizeti. A törvény továbbá részletesen szabályozza, hogy a tartozás hogyan hajtható be, mikor lehet például egyszerûen megterhelni valakinek a bankszámláját. De az élettel másutt is lépést tart, így a társasházak tartozását a tulajdoni hányad alapján felosztja a tulajdonosok között. Dönt a bíróságokról is. Kimarad viszont - nagyon sajnálatos módon - a törvény rendelkezéseibõl az, hogy miként kártalanítják a tb rossz munkája és hibás nyilvántartása miatt vegzált vállalkozót. Ki fizeti meg a rendesen fizetõ izgalmának és futkosásának költségeit? Mi lesz akkor, ha valakitõl tévesen összeget emelnek le?
A törvénynek meg kellene szüntetnie a társadalombiztosítás "állam az államban" szerepét.
A törvény csökkenti a munkáltatói tb-járulék mértékét. Ki is számítja, hogy szerinte ez mekkora kiadással jár. Ezt a táppénzkiadások részbeni áthárításával, illetve a munkáltatói tb-járulék emelésével akarja kompenzálni. Eközben teljesen elfeledkeznek a feketegazdaság visszaszorításának esetleges hozamáról. Igaz, ilyen hatás csak jóval nagyobb csökkentés mellett és hatékony ellenõrzés esetén bontakozna ki. De sajátos az is, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan zajlik az Érdekegyeztetõ Tanács vitája, ami a munkavállalói tb- járulék emelését elvetette, állítólag. Szóval ez a törvényjavaslat ilyen szempontból is komolytalan. Köszönöm szépen figyelmüket. (Egy-két taps.)