KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:Köszönöm szépen, elnökasszony.
Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Az a feladatom, hogy a Munkaerõ-piaci Alap létrehozásával kapcsolatos törvények módosításáról hozzak elõterjesztést a Ház elé.
A költségvetési vita során bírálatot kapott a munkaügyi tárca, mert a foglalkoztatási célú pénzeszközök költségvetését úgy kellett tárgyalni az általános vitában, hogy az alap létrehozásáról szóló elõterjesztés nem került egyidõben az országgyûlés elé.
A szemrehányás jogos, legfeljebb az szolgálhat mentségünkre, hogy a bírálók korábbi beterjesztés esetén azt kérhették volna joggal számon, hogy miért állítottuk kész tények elé a társadalmi partnereket. Ezért a hosszadalmas egyeztetést választottuk, vállalva a beterjesztés késedelmével járó jogos kritikát.
Az államháztartás reformjának, a kincstári gazdálkodás bevezetésének fontos eleme az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálata, a hasonló célokat szolgáló alapok összehangolt, egységes, hatékonyabb mûködtetése.
A munkaügyi miniszter hatáskörébe - részben vagy egészben - jelenleg 5 olyan elkülönített állami pénzalap tartozik, amellyel közvetve vagy közvetlenül a munkaerõ alkalmazkodását, a munkanélküliek ellátását, elhelyezkedését segítik. Ezek az alapok: a Szolidaritási Alap, amely a munkanélküliek ellátását biztosítja, a munkába állást, a munkahelyek megõrzését segítõ Foglalkoztatási Alap, a Bérgarancia Alap, amelybõl megelõlegezhetõ a felszámolás alatt álló gazdálkodók bértartozása, a szakképzõ iskolai tanulók gyakorlati oktatását, a szakképzés fejlesztését szolgáló Szakképzési Alap, valamint a rehabilitációs munkahelyek létesítését támogató Rehabilitációs Alap.
A munkaügyi tárca megítélése szerint az öt alap összevonása, egységes kezelése lehetõséget teremt arra, hogy az egyes eszközök egymást erõsítve szolgálják egy összehangolt munkaerõ-piaci politika megvalósítását. Az egységes alap teremtené meg annak a feltételét, hogy a kormány és a befizetõk képviselõi közös rendszerben át tudják tekinteni az egyes eszközcsoportok mûködését, és azokat hozzáigazítsák a változó körülményekhez.
A Munkaerõ-piaci Alap létrehozása indokolttá teszi a befizetés módjának, a források felhasználásának, a mûködés rendjének az átalakítását, valamint annak újragondolását, hogyan kapcsolódnak a munkaadók és a munkavállalók - egyrészt mint a munka világának szereplõi, másrészt mint a befizetõk képviselõi - az alapot érintõ döntésekhez.
A jelenlegi törvénymódosítások csak azokat a legfontosabb - elsõsorban technikai jellegû - szabályokat tartalmazzák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Alap 1996. január 1-jétõl megkezdje a mûködését. A foglalkoztatási törvény szabályozási területe ezzel a javaslattal jelentõsen bõvült. E törvény tartalmazza a Munkaerõ-piaci Alap mûködésének alapvetõ szabályait, forrásait, a teljesíthetõ kifizetések körét, az Alappal rendelkezni jogosult miniszter, továbbá az érdekegyeztetõ szervek jogosítványait.
A Munkaerõ-piaci Alap bevételi forrásai ugyanazok, mint a jelenleg mûködõ öt alapé. Változatlan a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakképzési hozzájárulás mértéke. Módosulnak kisebb mértékben a munkavállalói járulékfizetés szabályai. Amennyiben ugyanis a munkavállaló egyidejûleg több munkaviszonnyal rendelkezik, valamennyi után kell járulékot fizetnie, de természetesen arra is jogosultságot nyer, hogy munkanélküliség esetén valamennyi munkaviszonya után járadékot élvezzen, tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyve módosításával megszûnt a foglalkoztatási törvény által is használt fõfoglalkozású munkaviszony fogalma.
A jelenlegi alapok a Munkaerõ-piaci Alap alaprészei lesznek. Ezekbõl - néhány kivétellel, amelyekre még visszatérek - ugyanazok a támogatások, ellátások finanszírozhatók, mint ezidáig. Külön alaprész szolgál a munkanélküliek jövedelempótló támogatása 50 százalékának a fedezetére. Ezzel jelezni kívánjuk, hogy a jövedelempótló támogatás a munkanélküli és szociális ellátás határterülete pillanatnyilag, s egyben azt is, hogy 1997-tõl át kívánunk térni egy háromelemû ellátási rendszerre, amelynek biztosítási és szolidaritási része a munkanélküli ellátáshoz tartozik, segélyezési része pedig - amelyik nem azonos a jelenlegi jövedelempótló támogatással - a szociális ellátó- és intézményrendszerhez kapcsolódna.
Ugyancsak külön alaprész szolgál a mûködési költségek finanszírozására. Ez az alapkezeléssel kapcsolatos kiadásokra, az Országos Munkaügyi Központ, a megyei munkaügyi központok mûködésére, fejlesztési beruházásaira nyújt fedezetet. A Munkaerõ-piaci Alap létrehozásával az is lehetõvé válik, hogy az egyes, az ellátást, foglalkoztatást szolgáló eszközök egymással felcserélhetõk, kombinálhatók legyenek, úgy, hogy az ne sértse a munkanélküliek, a gazdálkodás biztonságát.
Csak az elsõ tapasztalatok után ítélhetõ meg azonban biztonsággal, hogy lehetséges-e, szükséges-e a szakképzési és rehabilitációs alaprészt is átjárhatóvá tenni. Ezért a törvénymódosítás erre most nem ad lehetõséget.
Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! A Munkaerõ-piaci Alap létrehozása megköveteli a kapcsolódó egyeztetési, döntési mechanizmusok átalakítását is. A társadalmi partnerekkel való egyeztetésekben természetesen az erre vonatkozó javaslataink váltották ki a legtöbb vitát. A szociális partnerek álláspontja az volt, hogy az alapot tripartit, önkormányzati jellegû testület irányítsa, amely a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók szervezeteinek delegált tagjaiból áll. Szeretném megjegyezni, hogy az ,,önkormányzati jelleg,, megfogalmazást kizárólag azért használjuk, hogy a helyi önkormányzatoktól ennek az alapnak az irányítását meg tudjuk különböztetni.
A javaslatot a kormány elfogadta, de az áttérés egy új irányítási rendszerre hosszabb elõkészületet igényel. Figyelembe kell venni a Munkaerõ- piaci Alap mûködésének és mûködtetésének kezdeti tapasztalatait, új szabályokat kell kialakítani, és azokat össze kell hangolni más szabályokkal.
Az egyetértést fejezi ki az az országgyûlési határozat, amelyet jelen módosítási javaslatunkhoz mellékelünk, és ennek megfelelõen tettünk most javaslatot egy átmeneti mechanizmusra is.
Ebben az átmeneti megoldásban az Érdekegyeztetõ Tanács, illetve felhatalmazott bizottsága egyeztet az állami foglalkoztatáspolitikai célokról, eszközökrõl, a költségvetési következményekrõl, feltételekrõl és egy külön, a befizetõk képviselõibõl álló testület, az Országos Munkaerõ-piaci Tanács irányítja, ellenõrzi a munkaerõ-piaci célokból adódó operatív, gazdálkodási feladatokat, a szervezet mûködését.
(9.50)
Az Országos Munkaerõ-piaci Tanács ennek megfelelõen széles körû javaslattevõ jogosítványokkal rendelkezne. Javaslataitól azonban a munkaügyi miniszter csak akkor térhet el, ha az alap rendeltetésszerû mûködését veszélyben látja.
Az Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldala egyetért az Országos Munkaerõ-piaci Tanács létrehozásával, amennyiben bizonyos, jelenleg a Munkaerõ-piaci Bizottság által gyakorolt döntési jogokkal is rendelkezne. Errõl az Érdekegyeztetõ Tanács ülésén megállapodás született, és a szükséges módosító indítványok benyújtására képviselõtársaink vállalkoztak. A munkaadói oldal viszont nem támogatja az Országos Munkaerõ-piaci Tanács létrehozását. Véleménye szerint azonnal megalakítható az önkormányzati jellegû testület végleges formája.
Tisztelt Országgyûlés! Korábban jeleztem, hogy vissza kívánok térni a módosításnak még néhány elemére. Többször beszéltünk országgyûlési bizottságokban is a pályakezdõk munkanélküli-segélyét kísérõ negatív tapasztalatainkról. Ezért teszünk arra javaslatot a kormány korábbi döntése alapján, hogy 1996. július 1-jétõl a pályakezdõ munkanélkülieket segély helyett speciális, a munkatapasztalat megszerzését, a szakmai felkészültséget javító támogatások segítsék. A konkrét szabályokat, a támogatáshoz való hozzájutás módját kormányrendelet állapítja majd meg.
Javaslatunk ellen hangzott el a Gyermek- és Ifjúsági Tanácsban és részben a Munkaerõ-piaci Bizottságban is az az érv, hogy a pályakezdõsegélynek szociális funkciót kell teljesítenie. Ezt nem tudjuk elfogadni. A családok szociális biztonságára a szociális ellátórendszerben kell megoldást találni. Jelenleg a pályakezdõk munkanélküli-segélye nem a leghátrányosabb helyzetû családokból kikerülõ, iskolázatlan, képzetlen fiatalokat támogatja, hanem azokat, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, és akik éppen a segélyhez való hozzájutás lehetõsége miatt kilenc-tíz hónapos késedelem után kezdenek aktívan munkát keresni.
A feketegazdaság elleni fellépés indokolja a foglalkoztatási törvény ellenõrzéssel kapcsolatos szabályainak kiegészítését. A törvénymódosítás szélesíti a jogosítványok körét, kiterjeszti a hatósági ellenõrzést a munkaszerzõdés írásba foglalására, valamint lehetõséget biztosít az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség felügyelõje részére is rendbírság kiszabására.
Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A Munkaerõ-piaci Alappal kapcsolatos szabályozási folyamat még nem zárult le. Át kell alakítani, és az önkormányzati jellegû irányítási rendszer mechanizmusához kell illeszteni a munkaerõ-piaci szervezetre vonatkozó szabályozást. Adósak vagyunk továbbá a foglalkoztatási törvény átfogó felülvizsgálatával, elsõsorban azért, mert még nem alakult ki a nyugellátási, szociális ellátórendszernek az a modellje, amelyhez illeszthetõk lesznek a munkanélküli-ellátások, és még kevés a tapasztalatunk a jövedelempótló támogatás átmeneti rendszerének mûködésérõl is. E feladatokat kell megalapoznia a jelenlegi törvénymódosítás nyomán létrejövõ Munkaerõ-piaci Alapnak és az ahhoz kapcsolódó gazdálkodási, döntési mechanizmusoknak is.
Mindezek alapján kérem képviselõtársaimat, e technikai módosítástól ne várják el azokat a változtatásokat, amelyek törvénybe foglalására most nem vállalkozhattunk. Ugyanezért kérem, hogy a törvénymódosítást és az országgyûlési határozati javaslatot - amelyek nélkül a rendszer továbbfejlesztése nem lehetséges -, vitassák meg és fogadják el.
Végül, elnök asszony, tisztelt képviselõtársaim, mivel munkaügyi miniszterként ez volt az utolsó elõterjesztésem, engedjék meg, hogy valamennyiüknek, kormánypártiaknak és ellenzékieknek, megköszönjem azt a segítséget, amelyet a tárca munkájához nyújtottak és amelyet személy szerint én is élvezhettem, és köszönöm a megértésüket, amellyel távozási szándékomat fogadták.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)