KÖRÖSFÕI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság november 22-ei ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a Munkaerõ-piaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az államháztartási reform keretében indokolttá válik a különbözõ állami alapok összevonása. Így az eddig önálló alapok kezelésének egységes rendje áttekinthetõbbé teszi a gazdálkodást és nagyobb lehetõséget ad az ellenõrzésre is. Eddig ezen alapok mindegyike közvetlenül vagy közvetve segítette a munkanélküliek munkához jutását, ellátását, a szakképzés fejlesztését. A bizottság szerint az összevonás során megvannak a garanciák arra, hogy a korábbi önálló alapoknál ne legyen indokolatlan belsõ átcsoportosítás.
(10.00)
Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy az összevonás során létrejövõ Munkaerõ-piaci Alapnak minél hatékonyabban kell szolgálnia a pályakezdõ fiatalok mielõbbi munkába állását. Erre annál is inkább szükség lesz, mert a pályakezdõk segélyének 1996. július 1-jével történõ megszüntetése körülbelül ötvenezer pályakezdõ fiatalt érint.
A bizottsági ülésen megfogalmazásra került, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvény módosítása azért is szükséges, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény tervezett változtatásával összhangban kerüljön megállapításra. Ugyancsak az adózás rendjére vonatkozó szabályozáshoz igazodik a törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja és csökkentésének lehetõsége tekintetében.
A bizottság véleménye szerint ugyanakkor a létrehozásra kerülõ Munkaerõ- piaci Alapon belül a szakképzési alaprész önállósága megmarad, és a szakképzési hozzájárulásról és alapról szóló törvény részben módosítva önálló szakmai törvényként marad hatályban.
A Szakképzési Alapról szóló törvény módosításának szükségességét a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében a közelmúltban az Állami Számvevõszék is javasolta a képzés eredményességének ellenõrzésére tett vizsgálata nyomán.
Elhangzott a bizottsági ülésen az is, hogy a Szakképzési Alapról szóló törvény módosítását szükségessé tette a szakképzési törvény parlament által nemrég elfogadott módosítása is. E módosítás hozta létre az Országos Szakképzési Tanácsot, melynek jogosítványait tovább pontosítja a Munkaerõ- piaci Alap létrehozásáról szóló törvényjavaslat.
Ugyancsak a szakképzési törvény tette szükségessé azt, hogy az elõttünk fekvõ törvényjavaslat mellékletében, mely a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségeket sorolja fel, tételesen megnevezésre kerüljön a tanulószerzõdés alapján a tanulóknak kötelezõen járó pénzbeli juttatás is.
Ugyanakkor elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a törvényjavaslat 23. §- ában, mely a gyakorlati oktatásban való részvétel teljesítésének módjait szabályozza, csak a szakképzõ iskolával kötött megállapodás alapján történõ gyakorlati foglalkozás szerepel, s kimarad belõle a tanulószerzõdés alapján történõ gyakorlati oktatás. Ezt módosító indítvánnyal pótolni kell.
A bizottság végül a törvényjavaslatot 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)