FILLÓ PÁL, az MSZP képviselõcsoportjának vezérszónoka: Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A Magyar Szocialista Párt országgyûlési képviselõcsoportja támogatja a törvénytervezetet.
Valamennyien tudjuk, hogy az államháztartás reformja, a kincstári gazdálkodás bevezetése az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálatát, a hasonló célokat szolgáló alapok integrálását teszi szükségessé. Az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálata a döntõen költségvetésbõl táplálkozó alapok megszüntetését eredményezte. Csak azok az alapok õrizték meg elkülönített alapjellegûket, amelyek nem költségvetési forrásokból, hanem más, célzott befizetésekbõl jönnek létre.
Az eddigi öt elkülönített állami pénzalap közül három: a Szakképzési, a Bérgarancia, illetve a Rehabilitációs Alap kizárólag munkaadói befizetésekbõl képezte forrásait. Míg a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja bevételeit a munkaadói és munkavállalói befizetések képezik.
A Foglalkoztatási Alap forrását eddig a foglalkoztatási törvény alapján a költségvetési támogatás és a privatizációs bevételek adták. Ha a Foglalkoztatási Alap finanszírozása nem változott volna, esetében is az alapszerû mûködés megszüntetése került volna szóba. Tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási Alap 1995-ben már a Szolidaritási Alap elõzõ évi szufficitjébõl mûködött, és döntõen ez várható 1996-ban is, illetve hogy az aktív eszközökre fordított kiadások jelentõs megtakarításokat eredményezhetnek a munkanélküli-ellátások kiadásaiban, így célszerûnek és ésszerû megoldásnak tartjuk, hogy a Foglalkoztatási Alap is a Munkaerõ-piaci Alap részévé válik.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Az alapösszevonás célja egyrészt az, hogy az állami foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását szolgáló, illetve az e célokhoz kapcsolódó, döntõen a munkavállalók és a munkaadók befizetésébõl táplálkozó források, eszközök a jelenleginél összehangoltabban, rugalmasabb módon segíthessék a munkaerõ-piaci, szakképzési célok megvalósítását. Másrészt, hogy a Munkaerõ-piaci Alap mûködése illeszkedjék az államháztartás, az elkülönített pénzalapok változó mûködési rendjéhez, valamint a kezelés egységes rendje tegye lehetõvé, tegye átláthatóbbá a gazdálkodást, és ezzel adjon lehetõséget a befizetõk és a nyilvánosság nagyobb kontrolljára.
Az alapok összevonásával válik lehetségessé annak a hosszú távú célnak a megvalósítása is, hogy a szervezet fõ feladata a foglalkoztatás elõsegítése, az aktív álláskeresés ösztönzése legyen, és a pénzbeli ellátások biztosítására csak az elõbbiek eredménytelensége esetén kerüljön sor.
A törvénymódosítások közé ezért kerülhetett egy látszólag ide nem illõ javaslat, a pályakezdõ munkanélküli-segély felváltása aktív foglalkoztatási eszközökkel.
Tisztelt Képviselõtársaim! 1996. július 1-jével megszûnik a pályakezdõk munkanélküli segélye. A segélyezési rendszer áttekintését a gyakorlati tapasztalatok is indokolták. A pályakezdõk munkanélküli segélye nem szerencsés a tekintetben, hogy a fiatalok életkezdése tanulmányaik befejezését követõen azonnal munkanélküli-ellátással kezdõdjön. Továbbá a segély nem eléggé ösztönzi a fiatalokat a munkába állásra sem, mivel a rövid idejû várakozási idõtartam lejártát követõen elõzetes munkavégzés, járulékfizetés nélkül alanyi jogon került sor a segély kifizetésére.
Azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk abban, hogy a fiatalok számára életpályájuk kezdetén nem a megfelelõ megoldás az alanyi jogú ellátások várakozásra, passzivitásra ösztönzése akkor, amikor életkeretei még kialakulatlanok. Számukra elsõdleges fontossága van a megfelelõ képzettség biztosításának, illetve az, hogy munkahelyre kerüljenek, munkatapasztalatok birtokába jussanak. Abban az esetben, ha az eddig segélyezésre fordított milliárdokat aktívan használjuk fel, megnöveljük a fiatalok munkába állási esélyeit. Történhet ez úgy, hogy piacképesebb képzettséget biztosítunk számukra, illetve bértámogatással segítjük elõ a gyakorlati tapasztalatok megszerzését. Segély helyett a pályakezdõ fiatalok elhelyezkedésének elõsegítését, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását célozzuk meg.
Kedves Képviselõtársaim! Tudomásunk szerint a tárca nem csupán a törvényjavaslatban szereplõ kormányrendelet kiadását tervezi - amely az elõbbiekben vázolt célok megvalósulásához hozzásegítene -, hanem kidolgozott egy cselekvési programot is annak érdekében, hogy a fiatalok pályaválasztását segítõ munkaerõ-piaci tájékoztatás javuljon; hogy az iskolarendszerbõl kilépõk iskolázottsága, szakképzettsége, a felsõfokú végzettséget szerzõk aránya növekedjen; hogy a halmozottan hátrányos helyzetû fiatalok munkaerõ-piaci esélyei bõvüljenek.
Kedves Képviselõtársaim! A Munkaerõ-piaci Alap létrehozása indokolja a mûködés rendjének átalakítását, valamint annak újragondolását, hogy hogyan kapcsolódnak a munkaadók és a munkavállalók egyrészt mint a munka világának szereplõi, másrészt mint befizetõk, az Alapot érintõ döntésekhez. A foglalkoztatási törvény ily módon szabályozza a Munkaerõ-piaci Alap forrásait, az Alapból teljesíthetõ kifizetések körét, az Alappal rendelkezni jogosult miniszter, továbbá az érdekegyeztetõ szervek jogosítványait.
Az egységes Munkaerõ-piaci Alapon belül különbözõ célú kifizetéseket az alaprészekben elkülönített pénzeszközök fogják biztosítani. A szolidaritási alaprész a munkanélküli-ellátásokat biztosítja, a foglalkoztatási alaprészbõl a foglalkoztatás elõsegítéséhez, a munkanélküliség megelõzéséhez, annak hátrányos következményei enyhítéséhez nyújtható támogatás. A bérgarancia alaprészbõl a felszámolás elõtt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szembeni bértartozásának kiegyenlítése elõlegezhetõ meg. A rehabilitációs alaprészbõl a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatását igyekszünk elõsegíteni, a szakképzési alaprészbõl pedig a szakképzés fejlesztéséhez és a gyakorlati képzéshez nyújtható támogatás.
(10.30)
Kedves Képviselõtársaim! A mûködési alaprészen belül három kiemelt elõirányzat szolgál az alapkezeléssel kapcsolatos költségek, valamint az Országos Munkaügyi Központ és a munkaügyi központok mûködési költségei, fejlesztési beruházásainak finanszírozására. A törvénymódosítás természetesen lehetõvé teszi az egyes alaprészek közötti átjárhatóságot és annak lehetõségét és módját is szabályozza.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítással átalakul a munkaerõ-piaci érdekegyeztetés. Bekerülnek a foglalkoztatási törvénybe az Érdekegyeztetõ Tanács foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel összefüggõ jogosítványai. Ennek megfelelõen az Érdekegyeztetõ Tanács a módosítás szerint véleményezi a Munkaerõ-piaci Alap költségvetésére, az alaprészekre történõ felosztására vonatkozó javaslatot, valamint a foglalkoztatást közvetlenül érintõ jogszabály-tervezeteket, továbbá évente beszámoltatja az Országos Munkaerõ- piaci Tanácsot.
A munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselõibõl egy új egyeztetõ szerv, az Országos Munkaerõ-piaci Tanács alakul, amely a Munkaerõ-piaci Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozóan széles körû javaslattevõ jogosítványokkal fog rendelkezni. A testület elõzetesen véleményezi a miniszternek azokat az egyedi döntéseit is, amelyek a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználására vonatkoznak.
A megyékben és a fõvárosban a munkaügyi tanácsok mûködnek továbbra is, lényegében változatlan jogosítványokkal.
Igen tisztelt Képviselõtársaim! A Bérgarancia Alap mûködését szabályozó törvény tartalmi vonatkozásban annyiban módosul, hogy a munkáltató bértartozásának a megelõlegezésnél figyelembe vehetõ kötelezõ legkisebb munkabér négyszeresének megfelelõ kifizetési határ a kötelezõ legkisebb munkabér ötszörösére emelkedik. Úgy ítéltük meg, hogy az eddig kifizethetõ 48 800 forintos összeg rendkívül alacsony, nem segítette kellõen a támogatás rendeltetésszerû mûködését.
Tisztelt Képviselõtársaim! A munkaerõpiaccal kapcsolatos szabályozási folyamat e törvényjavaslattal nem zárul le. Mivel az alap forrásait képezõ munkaadói és munkavállalói befizetések egységesítése, a pénzeszközök felhasználása, különösen a szakképzési alaprészt illetõen, a késõbbiekben új szabályozás kidolgozását teszi szükségessé.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Végezetül úgy gondolom, meg kell hogy fogalmazzam: az a véleményünk, hogy a munkásokat, munkavállalókat alapvetõen nem az érdekli, hogy hány alap van, hanem az, hogy amennyiben szükséges, megkapják-e azt a támogatást, amelyet joggal elvárnak a kormánytól és a társadalomtól. Mi úgy gondoljuk: ez a törvénytervezet lehetõvé teszi ezeknek a támogatásoknak a megadását, és ezért, még egyszer hangoztatva az önkormányzati kezelésre való áttérés fontosságát, a Szocialista Párt parlamenti képviselõcsoportja támogatja a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)