AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Elöljáróban csak annyit szeretnék mondani, hogy a tisztelt képviselõ úr interpellációjának címe és tartalma nem egészen fedi egymást. Önök is hallották, hogy jelen esetben nem a Balaton, hanem egy, a Balaton mellett fekvõ ingatlan értékesítésérõl van szó. A Balaton mint természetes tó egyébként a Ptk. 172. §-a értelmében valóban forgalomképtelen, tehát a címben jelzett kérdésre a válaszom: a Balatont nem lehet eladni.
Az interpellációban jelzett ingatlan eladásával kapcsolatban képviselõ úr számos törvény és egyéb jogszabály megsértésével vádolja a balatonszepezdi önkormányzat jegyzõjét, és az ügyletet devizahatóságként engedélyezõ Pénzügyminisztériumot. Álláspontja szerint az ingatlan értékesítésekor - 1995. május 16-án - a jelzett ingatlan mint önkormányzati törzsvagyon tárgya forgalomképtelen volt, ezért azt még belföldi állampolgár sem vehette volna meg.
A szóban forgó ingatlant a balatonszepezdi önkormányzat 1990. július 19-én kelt, 1990. évi 2. számú tanácsi rendelettel jóváhagyott rendezési terve és községelõírása üdülõterületi felhasználásra tervezte, bizonyos korlátozásokkal. Ez a korlátozás a telek beépíthetõségét tiltja.
A pénzügyminisztériumi engedélyezési eljárás egyébként nem vonatkozik a telek esetleges késõbbi hasznosítása során figyelembe veendõ elõírásokra. A rendezési terv az érintett ingatlant és környezetét a VII/ÁÜO/4. jelölt építési övezetbe sorolja. Ez a minõsítés önmagában is jelenti azt, hogy az ingatlan forgalomképes, tehát elidegeníthetõ.
Az ingatlan-nyilvántartásban azonban a tárgybani ingatlan közterületként szerepelt, ez a tény azonban nem zárta ki azt, hogy a településrendezési tervek egyébként már '83-tól folyamatosan más célú felhasználásra irányozták elõ az ingatlant. Amennyiben a valós helyzetnek megfelelõ ingatlan- nyilvántartási átvezetés idõben megtörténik - itt valóban terheli az illetékes szervet némi mulasztás, de nem törvénysértés -, akkor ez a probléma ilyen módon fel sem merül. Egyébként sem az önkormányzati törvény, sem pedig a vonatkozó önkormányzati rendelet a jelzett ingatlant nem minõsíti önkormányzati törzsvagyonnak.
Az önkormányzat jegyzõjének 1995. július 6-án kelt, az említett ingatlant építési telekké minõsítõ határozata tehát a telek forgalomképessége szempontjából érdektelen, a valós helyzetet az általános rendezési terv keletkeztette, melyet mind a korábbi, mind a jelenlegi szabályozás szerint ismertetni kellett a lakossággal. Ily módon tehát jogszabálysértés az adásvétel során álláspontom szerint nem történt, a Pénzügyminisztérium a külföldi ingatlanszerzését jogszerûen, a fenti ismeretek birtokában engedélyezte.
Tisztelt Ház! A történet teljességéhez hozzátartozik az, hogy az interpellációt megelõzõen egyes, a jelzett ingatlan környékén lakók megbízásából egy veszprémi ügyvédi iroda közérdekû bejelentéssel fordult az illetékes szervekhez, kifogásolván az adásvétel jogszerûségét. Az ügyben vizsgálatot folytató Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a megyei közigazgatási hivatal, valamint a Pénzügyminisztérium megállapította, hogy az ügyben jogsértés nem történt. Meggyõzõdésem, hogy jogsértés híján nyilvánvalóan egyéb érdeksérelemrõl van szó, melyet az ott lakók által kezdeményezett közérdekû bejelentés is sugall. Álláspontom szerint az ilyen jellegû viták eldöntésének leghatékonyabb fóruma nem az Országgyûlés.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)
(15.30)