DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Ismét egy földkiadási probléma. A történet hosszú, az idõ rövid, elnök úr kegyetlen, ezért megpróbálom gyorsan elhadarni.
1973-ban a tahitótfalui Kék Duna Szövetkezettel egyesült a kisoroszi Dunakanyar Szövetkezet, amelybõl 1991-ben kivált, nyilván azért, mivel lehetõség nyílt rá, a földek visszakerüljenek a faluhoz, és lehetõség szerint a valódi tulajdonosokhoz.
A baj ott kezdõdött el, amikor a szövetkezet elnöke 1992-ben nem tett eleget az átmeneti törvény elõírásainak, a földalapok elkülönítését, kijelölését nem hajtotta végre, a földkiadási kérelmeket nem elégítette ki, az érdekegyeztetõ fórum munkáját pedig fölöslegesnek tartotta, mivel Kisorosziban nem jelölhetõ ki kárpótlási földalap a Fõvárosi Vízmûvek jelentõs kisajátítása miatt. Így a földtulajdonosok aranykoronái részben csökkentek, a szövetkezet pedig csak részarány-tulajdonosi földalappal rendelkezik. Nincs kárpótlási földalap, így a hivatal nincs kötelezve a földalap-kijelölési határozat meghozatalára. '93-ban ennek ellenére megalakult a földkiadó bizottság, megkezdte munkáját a vonatkozó törvények és a földhivatal területkimutatásaira támaszkodva. A földek a tulajdonosokkal történt egyezségek alapján kimérésre is kerültek. A birtokba adást azonban a szövetkezet nem ismeri el ma sem. A földkiadási határozatokat sorozatosan megfellebbezi, a földmûvelésügyi hivatal pedig fellebbezési lehetõség nélkül megsemmisíti azokat, s a bizottságot mindig új eljárásra kötelezi.
A szövetkezet elnöke ezután, '95. február 15-én a tulajdonosokkal történt haszonbérleti szerzõdéskötések nélkül, szövetkezeti közgyûlési határozat mellõzésével 66 hektár területet bérbe adott 30 évre egy amerikai vállalkozónak, aki a területet egyébként '91 óta már bérleti szerzõdés nélkül használta. A bérlõ szerzõdés nélkül '94-ben a területre vonatkozóan mûvelésbõl történõ kivonatást kezdeményezett a szentendrei földhivatalnál. A hivatal a kérelmet elutasította, fellebbezés után ezt tette a Pest megyei földhivatal is.
Ezek után jött létre a szövetkezet elnökével a bérleti szerzõdés, mert a szövetkezet elnöke úgy gondolta, hogy egy személyben rendelkezik a résztulajdonosok földjével. Pert indított a Pest megyei földhivatal határozata ellen, a földkiadó bizottság pedig még ma is azt szeretné, ha a tulajdonosok visszakapnák a földet. A vita, a perek tovább folynak, a vesztesek a földtulajdonosok.
Kérdezem ezért: hogyan lehetséges az, hogy a mai napig a részarány- tulajdonosi földként bejegyzett területeket a földkiadó bizottság törvényes úton nem tudja tulajdonba adni, ugyanakkor a szövetkezet elnöke tulajdonosi és szövetkezeti meghatalmazás nélkül 30 évre bérbe adhatta? Hogyan ítéli meg ön azt a szövetkezeti elnököt, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ elmúlását.) aki a földkiadó bizottságot és a tulajdonosokat birtokháborítás címén bíróság elé citálja? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)