Mészáros Gyula Tartalom Elõzõ Következõ

DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Itt mondanám el, ha lehet. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselõcsoportja megtárgyalta a T/1725. számú törvényjavaslatot, amely az Észak-atlanti Szerzõdés részes államai és a békepartnerség más résztvevõ államai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló megállapodás és annak kiegészítõ jegyzõkönyve megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szól.

Hazánk részt vesz a NATO békepartnerség-programjában, ezért külföldön szükség van a jogállásuk rendezésére. A NATO azt a megoldást választotta, hogy nem dolgoz ki nemzetközi szerzõdést, hanem a NATO-tagállamok közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló 1951. évi londoni egyezményt kiterjeszti a békepartnerség programjában résztvevõ országok fegyveres erõire.

Ezt a megállapodást és annak kiegészítõ jegyzõkönyvét hazánk képviselõje elsõként írta alá. Az országgyûlési megerõsítést e törvényjavaslat elfogadása biztosítja. Ezen NATO-SOFA-megállapodás megerõsítése most, a délszláv békemegállapodás miatt különösen aktuális, hiszen az átvonuló és átmenetileg nálunk állomásozó IFOR-csapatok jogállását szabályozza. A megállapodás országgyûlési elfogadása nem jelenti azt, hogy a jövõben automatikusan hozzájárulunk idegen csapatok átvonulásához vagy állomásoztatásához, csupán a keretet biztosítja a kétoldalú nemzetközi szerzõdésekhez, ezért ezen törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõcsoportja támogatja.

Tisztelt Képviselõtársaim! A következõ téma, amelyrõl szólnom kell, a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erõk Magyarországon történõ átvonulásáról és átmeneti állomásoztatásáról szóló országgyûlési határozati javaslat. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselõi szívbõl örülnek annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának sikerült elérnie, hogy a délszláv válság résztvevõi megállapodásra jutottak a konfliktus rendezésének feltételeirõl. Úgy gondoljuk, hogy a béke megteremtésében és megõrzésében erejéhez mérten hazánknak is részt kell vennie.

Az Egyesült Államok kormánya hivatalosan is felkérte a Magyar Köztársaság kormányát az IFOR-erõk támogatására. Azt már legalább egy hónapja tudtuk, hogy ha sikerül a harcoló feleknek békét kötni, a békemegállapodás betartását a helyszínen békefenntartó erõknek kell biztosítani. Természetesen, mint ilyenkor lenni szokott, rengeteg a találgatás: ki, hol, mikor, milyen erõkkel és miben vesz részt? Mi lesz ebben a békefolyamatban Magyarország szerepe? Mivel Magyarország és különösen a Dél-Dunántúl közel van Boszniához, így annak érdekében, hogy az IFOR-erõk odajuthassanak, célszerû, hogy fõ ellátó bázisukat a Dunántúlra telepítsék.

Természetesen a fõerõk a békeszerzõdés aláírása után, a Biztonsági Tanács és a NATO Észak-atlanti Tanácsának jóváhagyása után jöhetnek, azonban a szükséges jogi lépéseket a parlamentnek meg kell tenni, amellyel támogatjuk a NATO béke-erõfeszítéseit. A többi kérdés: az objektumok kijelölése, a légtérbiztosítás, a mûszaki és a technikai feladatok megoldása a Magyar Honvédség és az érintett települések feladata lesz.

Úgy gondoljuk, hogy a béke megteremtésének és megõrzésének elõsegítése Magyarországnak mint szomszédos országnak létérdeke.

(18.00)

Éveken keresztül vártuk azt az idõt, amikor a tévétudósításokban majd nem a háborús pusztításokat és az öldöklést látjuk, hanem a háború végét. Nekünk, magyaroknak különösen szomorú és fájó érzés volt, hiszen sok vajdasági magyar is a harcok áldozatává vált vagy földönfutóvá lett. Igen sok menekültet befogadtunk, akik azt várják, hogy mikor mehetnek haza újjáépíteni lerombolt házaikat és folytatni békés életüket.

Bár nem ismerjük a daytoni békeszerzõdés pontos szövegét, csak azt, amit a sajtóból tudhatunk, de bízunk abban, hogy minden menekült visszamehet saját házába, saját szülõföldjére félelem nélkül, és ezt a békefenntartók garantálják. Ezért a magyar kormánynak és a Magyar Országgyûlésnek minden olyan lépést késedelem nélkül meg kell tennie, amellyel a békefenntartókat segíti és a békét szolgálja. Ezen lépéseket nemcsak erkölcsi kötelességünk megtenni, hanem saját jól felfogott érdekünk is, hiszen abban valamennyi parlamenti párt egyetért, hogy Magyarország biztonságát a NATO-hoz való csatlakozás garantálja. Kell-e ennél jobb fõpróba a NATO-tagsághoz, mint az, ha az elkövetkezõ egy esztendõben együttmûködünk a hétköznapi feladatok megoldásában a NATO és az IFOR erõivel?

Mi, kereszténydemokraták biztosak vagyunk abban, hogy ez az együttmunkálkodás hasznára lesz katonáinknak, a helyi lakosságnak is, és talán legközelebb nem a NATO-ba való belépés elleni gyûjtõívekre adják az aláírásukat azok sem, akik eddig ezt tették.

Végül, de nem utolsósorban talán némi gazdasági elõnyünk is származik a csapatok átvonulásából és ittállomásoztatásából, hiszen a gazdasági embargó és a menekültek befogadása miatti gazdasági kieséseinket úgysem téríti meg senki.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõcsoportja teljes szívvel és persze szavazataival is támogatja az elõttünk lévõ országgyûlési határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage