KÖRÖSFÕI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Az elõttünk fekvõ törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványomról szeretnék néhány gondolatot elmondani.
A szakképzésnek jelenleg az egyik legnagyobb gondja a megfelelõ számú és szakmai színvonalú gyakorlati képzési helyek biztosítása, méghozzá úgy, hogy a közoktatási törvényben biztosított elsõ szakma megszerzésének ingyenessége is garantálva legyen. A rendszerváltást követõen nagy számban szûntek meg, illetve alakultak át nagyvállalatok, ezek helyét - egyre növekvõ számban - foglalják el a kis-, illetve középvállalkozások. Ezek száma, fõleg a korszerû képzési feltételekkel rendelkezõké, még mindig nem éri el a képzési helyek iránti keresletet. Így sajnos egyre elterjedtebbé válik az a gyakorlat, hogy a munkáltatók a szakképzési törvény tilalma ellenére jelentõs összegeket kérnek a szülõktõl a képzés biztosítása fejében.
Ennek megszüntetése - vagy legalábbis csökkentése - érdekében két dolgot lehet tenni:
Az egyik lehetõség az, hogy a tilalmat bizonyíthatóan megszegõkkel szemben szankcionálási lehetõségeket kell foganatosítani. Ez megtörtént a szakképzési törvény két hónappal ezelõtt elfogadott módosítása következtében, miszerint a gyakorlati képzés ellenõrzéséért felelõs Gazdasági Kamara jogosult öt évre kizárni a gyakorlati képzés nyújtásából a tilalmat megszegõket.
A másik lehetõség az, hogy a gazdálkodó szervezeteket a jelenleginél nagyobb mértékben kell érdekeltté tenni a gyakorlati képzésben való közvetlen részvételben. Így várható, hogy növekedni fog ezen vállalkozások száma. Ennek elõsegítése érdekében nyújtottam be módosító indítványomat is.
Az Országgyûlés 1995. október 10-én elfogadott törvényével megerõsítette a szakképzésrõl szóló, 1993-ban elfogadott törvény alapvetõ koncepcionális elemeit. Így például azt, hogy a gazdálkodó szervezetek lehetõ legszélesebb részvételével történjék a gyakorlati képzés. Ennek elõsegítése érdekében viszont a jelenleginél ösztönzõbb adókedvezményeket kell biztosítani számukra. Ezért a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványom szerint a jelenlegi, tanulónként 2000 forintos havi adóalap-csökkentés mértéke 3000 forintra emelkedne.
Ez az 50 százalékkal emelt adóalap-csökkentési lehetõség természetesen a gyakorlati képzés mindkét módon történõ esetére vonatkozna. Arra az esetre is, ha a gyakorlati képzés az oktatási hely, a gazdálkodó szervezet és a szakképzõ iskola között történik megállapodás alapján, és arra az esetre is, ha a gyakorlati képzés tanulószerzõdés útján történik.
Szeretném megjegyezni, hogy ugyanezt a törvénymódosítást nyújtottam be a társasági adóról szóló törvényjavaslathoz, annak érdekében, hogy a megemelt adóalap-csökkentési lehetõség a társasági adózás alapján adózó vállalkozókat is megillesse.
Tisztelt Ház! Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevõszék a szakmunkásképzés eredményességének ez év májusában végzett ellenõrzése nyomán ajánlásai között is megfogalmazta az adótörvények módosításának szükségességét. Indoklásában leszögezte, hogy erre azért van szükség, hogy a gazdálkodó szervezetek, kisiparosok képzésben való közvetlen érdekeltségének növelése, a szakképzés gyakorlati feltételeinek biztosítása növekedjék.
Az általam elmondott indokok alapján kérem tisztelt képviselõtársaimat, hogy módosító indítványaimat támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)